Nagyonnagy! :) Előre is elnézést a
kocka fejűektől!!!
A rendszergazda
A populáris definíció szerint a
rendszergazda az az ember, aki reggel kihajtja a
rendszereket az ólból, eteti-itatja, este
pedig visszatereli öket oda. A valóság
majdnem ilyen szomorú. Számos
egyébként elônytelen jellemvonás
és hosszú évek kitartó
munkája szükséges ahhoz, hogy
valakibôl igazi rendszergazda váljon. Az
igazi rendszergazda titkos tudás birtokosa,
számos beavatási lépésen
keresztül sámáni erők
birtokosává válik, a
felügyeletére bízott rendszeren
élet és halál urának képzeli
magát, és sajnos az is.
Vannak mellékhatások is, az évek
során egyre fokozódó paranoia,
skizofrénia, hatalommánia,
kommunikáció-képtelenség és
tévedhetetlenség-tudat, hogy csak a
legsúlyosabbakat említsük. A
rendszerhez fűződő
bensőséges viszonya szorosabb, mint
bármelyik házasság, a
felügyeletére bízott
számítógép vagy
számítógépek minden
porcikáját ismeri. Párkapcsolatuk
macsó típusú, ha a rendszer
teljesítménye elmarad az
elvárásoktól, verbálisan,
féltékenységi rohamaiban tettlegesen is
inzultálja kedvesét. Huzamosabb ideig
azonban nem bírja ki nélküle, modemet
vásárol hogy a leglehetetlenebb
időpontokban otthonról is
ellenőrizhesse muködését.
Évekig álmodozik arról, hogyan
verné szét az egészet egy
tűzoltószekercével. A
rendszergizdának számos ellensége van,
de legjobban a felhasználókat utálja. A
velük folytatott sziszifuszi küzdelem
lassanként kiöl belőle mindent, ami
emberi. Az ideális rendszeren nincsenek
felhasználók, és a rendszergazda
mindent meg is tesz azért, hogy rendszere
közelítsen az ideálishoz. Első
lépésben munkatáborhoz méltó
fegyelmet vezet be a rendszeren. A tábort
körletekre osztja, lakóinak életét
szigorú szabályokkal keseríti meg,
mindenkinek körültekintően, sőt,
szadista élvezettel korlátozza jogait.
Tudásának morzsáit csak
kiválasztottaknak adja tovább, a rendszer
foglyai közül a kontraszelekció elve
szerint kápókat szemel ki magának,
csicskáztatja őket, elvégezteti
velük a piszkos munkát, cserében extra
jogokat adományoz nekik, és bizonyos
mértékben osztozhatnak a mezei
felhasználók iránt érzett
megvetésében. A kivételezettektől
feltétlen lojalitást követel. A
rendszergazda a valósággal nehezebben
boldogul, a verbális kommunikáció
során gyakran túlcsordul vagy lefagy. Ideges
természetű, embertársait gyanakvó
tekintettel méregeti, mindenkiben
potenciális felhasználót gyanít.
Apró szokásaihoz görcsösen
ragaszkodik, az utcán hexadecimális
kódokat mormol maga elé.
A valós világ komplexitása metafizikai
szorongással tölti el,
összeesküvés-elméleteket
gyárt és csereberél a rendszereket
összekötő szupersztrádán,
kódoltan kommunikál. A tények egyre
kevésbé befolyásolják
gondolkodását, vélt vagy valós
veszély esetén kommandósnak
képzeli magát, és senki nem látott
még napozó rendszergazdát.
Szélsőséges rendpárti vagy
radikális anarchista, utóbbi esetben azonban
csak a rendszerén uralkodó félfasiszta
viszonyokat kompenzálja. A rendszergazdának
mindig igaza van, a kritika bármely
formáját a személye ellen
irányuló burkolt támadásként
értelmezi, ilyenkor vérengző
mimózává változik. Bizarr
szexuális életét a hálózaton
terjed pornográf anyagok
gyűjtésével próbálja meg
feldobni. Nagyon jól keres, mégis mindig
alulfizetve érzi magát, így
lelkiismeretfurdalás nélkül maszekolhat
munkaidőben is. A grafikus
alkalmazásoktól (World Wide Web),
hálózati játékoktól,
interaktív próbálkozásoktól
(Java) epilepsziás rohamot kap, a
multinacionális karvalytőke
rendszervesztő marketinghúzásainak
tartja őket, az ilyesmikkel
próbálkozó felhasználót
vérbe alázza.
A rendszert számos veszély fenyegeti. A
felhasználók apró trükkökkel
próbálkoznak a szabályok
kijátszására, a rendszergazda ilyenkor
példát statuál, nyilvános
büntetést eszel ki. A rendszer határait
dühös pitbullként védi,
tűzfalakat épít, áramot vezet a
szögesdrótba, aknazárat telepít.
Rémálmaiban a partizánok