Rafkós anyós - avagy jobb mindent
bevallani
Egy egyetemista srác meghívja ebédre az
anyját az albérletbe, ahol lakik.
Az ebédnél ott van a fiú
lakótársa is, egy gyönyörű
lány.
Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és
gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet. Amikor
vége az ebédnek már egész biztos
benne, hogy több van közöttük mint
egyszerű szobatársi kapcsolat. A srác
szinte olvas anyja
gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom mire gondolsz, de nincs
közöttünk a világon semmi, mi csak
lakótársak vagyunk!
Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan
megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt,
nem találom a szép ezüst
merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de
azért most írok neki egy levelet, csak hogy
biztos legyek benne.
Így a fiú leül az asztalhoz és
írja a levelet:
"Kedves Anya! Nem mondom, hogy te vitted volna el
az ezüst merőkanalat a
lakásunkból, és azt sem mondom hogy nem
te voltál.
De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te
itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az
anyja válasza:
"Kedves Fiam! Nem mondom, hogy te
lefeküdnél azzal a lánnyal, de azt sem
mondom hogy nem. De tény, hogy ha ő a
saját ágyában aludna, akkor mostanra
már régen megtalálta volna azt a
merőkanalat. Anyád"