Vers mindenkinek

Marcell: teljesen igazad van.
Nagyon sajnálom, hogy ennyire megfagyott tegnap utánam a topik.
Azt azért még ideírom - leginkább a "cica" megszólítás állította be az indulataimat - s mivel az itt nyíltszínen történt, az eredmény is idekívánkozott.
Ezentúl igyekszem magam megtartóztatni.
Off.

ha nincs kedvem optimálni
lekutyázni megkajálni
eltérni az adott sortól
elszédülni pohár sörtől
nem betartva szabálykákat
szakadt rímet szakáll állat
nem is kell hogy értelmesen
ha nincs kedvem meg nem teszem

Ha nincs kedved visszavágni
- mosolyogj!
Ha nem akarsz kiabálni
- ne csacsogj!
S ha valaki egyszer megért
szó nélkül,
tőle a pillanatot kérd
emlékül.

Amúgy van egy ilyen népdal sor, hogy:
Lepje meg a nagy hangya!

Füli! Áldjon meg a hangya! :) ))

Ne magyarázd.

<hú de komoly a termés reggel óta! Nem is tudom követni!>

Most egybe
------------
VÉ-VÁLTOZATOK
I. Például
Érezd a ritmust
- lüktessen!
Füledbe rigmust
ültessen!
Próbáld, hogy legyen
költemény,
ne csupán zsenge
zöngemény.
Ha már a dallam
elfogyott,
vége van. Sóhajts
egy nagyot!
-o-
II. De
Nem mindenkor
sikerül,
hogy füledben
dallam ül.
Figyelj akkor
belülre,
lelkedet tedd
kívülre.
-o-
III. Vagy
Képzeleted engedd szabadon
- repüljön.
S hogy szóvicceid mindenki
derüljön.
Nem baj, ha írásod lényege
érthető,
s az sem, ha senkivel össze nem
mérhető.
-o-
IV. Esetleg
Néha kell az írás,
mely könnyed,
hogy ne folyjon folyton
a könnyed.
-o-
V. Talán
Az sem árt, ha
csattan, ó
időnként a
csattanó.
-o-
VI. Végül
Ott légy minden
szavadban,
ne hagyj semmit
magadban.
Adj ki minden
haragot,
szenvedélyt és
bánatot.
-o-
VII. Mégis
Az nem biztos, hogy
így a jó,
hisz nem vagyok én
tanító.
Magam is csak
tanuló,
néha még buk-
dácsoló.
-----------------
Én valahogy így szeretném - de nem mindig sikerül :( -> de azért igyexem.

(bocs, az utolsó sor lemaradt, úgyhogy mégegyszer:)
Kár
Putnoki Friss Lóránt
szabad! kár
hogy nem füves réteken
szaladgál!
Hanem füstös szobákban rontja a
levegőt
s zsíros levesekből nyel
le velőt
S őt is rontják a füstös
szobákban
De neki ez jól állt
korábban

kétségek közt őrület

Hozzád. Magyarázzam?

Kár
Putnoki Friss Lóránt
szabad! kár
hogy nem füves réteken
szaladgál!
Hanem füstös szobákban rontja a
levegőt
s zsíros levesekből nyel
le velőt
S őt is rontják a füstös
szobákban
De neki ez jól áll

VI. Végül
Ott légy minden
szavadban,
ne hagyj semmit
magadban.
Adj ki minden
haragot,
szenvedélyt és
bánatot.
-o-
VII. Mégis
Az nem biztos, hogy
így a jó,
hisz nem vagyok én
tanító.
Magam is csak
tanuló,
néha még buk-
dácsoló.

III. Vagy
Képzeleted engedd szabadon
- repüljön.
S hogy szóvicceid mindenki
derüljön.
Nem baj, ha írásod lényege
érthető,
s az sem, ha senkivel össze nem
mérhető.
-o-
IV. Esetleg
Néha kell az írás,
mely könnyed,
hogy ne folyjon folyton
a könnyed.
-o-
V. Talán
Az sem árt, ha
csattan, ó
időnként a
csattanó.
-o-

Kihez szóltál?

Amúgy a vers maga nekem amolyan Hukkle fíling...

Az tényleg egy jó, de nem igazán hinném, hogy ő írta...

VÉ-VÁLTOZATOK
I. Például
Érezd a ritmust
- lüktessen!
Füledbe rigmust
ültessen!
Próbáld, hogy legyen
költemény,
ne csupán zsenge
zöngemény.
Ha már a dallam
elfogyott,
vége van. Sóhajts
egy nagyot!
-o-
II. De
Nem mindenkor
sikerül,
hogy füledben
dallam ül.
Figyelj akkor
belülre,
lelkedet tedd
kívülre.
-o-

Jó, de mindenképpen eredményes éjszakátok volt! :) )

Nekem a Fulikati verse érintett meg nagyon...főleg a "megfejem a kecskét" mondaton majdnem elsírtam magam. Gratula Fulikati. :-)

cinka :) )

A Macska
Múltad sötét rengeteg
kiírtani nem lehet
léggyökér nyúl utánad
utolér és letámad
ha elvéted leláncol
bőrödön tüske táncol
sebzi lelked keményen
barázdák egy tenyéren
szabadulsz, ha erős vagy
a vadon benned nyomot hagy
sebeid majd beforrnak
s te engedsz a reformnak
mit gerjeszt a DNS
meg Sors, az örök kotnyeles
könyvének hátsó lapjain
elidőznek öreg napjaid
ráncosan pokróccal öledben
hátradőlsz, macska a kezedben
szemed nem szórt fényektől csillan
csendes kis szoba, pihenőn a villany
pár idegi impulzus megbotlott egy hegben
memóriád ébred, belső szemed rebben
emlékfoszlányt néz most büszkén és szelíden
szépített víziók tengerén megpihen
előre nem mehet, arra nincs horizont
visszafordulhat, nem üldözi víziszony
hullámok felett a kezdethez odalát
a távolság elfolyik, már várnak odaát
utolsó lélegzet hangtalan elröppen
csak cinkos nyávogás hallatszik a csöndben..

ciklus
kádam, üres a
gyomrom, teli a
lelkem, üres az
ágyam, teli a

:) ))

Megállott az idő
megáldott a hangya
késem ágyam mellé rakva
Hideg lett a párna
Ez az ember gyáva
Elegem van mára
Jéghideg a fejem
Ráncos lett a kezem
Jóhogy nincsen nejem!
Feladom a leckét
Megfejem a kecskét
S álmodok menyecskét.

néha még megpróbálom
összetört mosolyokból
eggyéilleszteni arcod.
innen egy legörbülő ajkat,
onnan egy kivillanó fogat
csenek. hasonlítgatom.
persze hamar feladom.
a részletek sehogysem
passzolnak. nem te vagy.
ha egyszer ragasztót is fognék
lehet hogy újra rámnevetnél?

off
(veva: jo az előző is)
on

Érintő
Voltaképpen csak szemeim ismerik
arcod rejtett területeit.

vagy az előzőre gondoltál?

Köszi! Egy kórházi szobában (kórterem? - annak kicsi) valamiképpen védekezni kellett:)