Vers mindenkinek

"Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon"

N. N. Á.: (Úgy szeretnék sok-sok verset írni...)
Úgy szeretnék sok-sok verset írni,
karcsú verset, mint a kisfiúk,
kövér verset, mint a bő bolondok,
hosszú verset, mint az út.
Úgy szeretnék másról verset írni,
nem magamról, mint a boldogok,
pontos verset, mint a tiszta hóhér,
okos verset, mint az ok.
Úgy szeretnék mindig verset írni,
csavarodni, végtelen tekercs,
veset írni, mint az ég, s az asztal,
verset írni, mint a vers.

juan: nagyon oké!!!

NADÁNYI ZOLTÁN: A VERSEK NEM HISZIK
A verseim nem tudnak róla semmit.
Azok még most se vállalják a vádat.
Én elhiszem, de nem hiszik a versek
Csak fájdalom van bennük és imádat.
Én a szemedbe mondom, de a versek,
azok nem mondják a hátad mögött se.
Szájukba adnám, nem mondják utánam,
némelyik inkább elhallgat örökre.
Pedig ők tudják jobban. Okosabbak,
mint én. Te még nem érted ezt a dolgot.
Tőlük tudtam meg azt is, hogy szeretlek,
az egyik oly különösen mosolygott.
A vers... ha tudnád! Azt nem én csinálom.
Az megvan. A költő, ahogy neveznek,
a költő senki, semmi. Csak fogadja
a verseket, akik hozzá eveznek.
Honnan is jönnek? Örökkévalóság
hajósai ők! Esti szürkületben
érkeznek lassan, hallgatag dereglyén.
Futok elébük, kérdezem ijedten:
mit tudnak rólam és mit tudnak rólad?
Ott az igazság, ott az ő szemükben!
az ő szavukban! Ők nem tudnak róla,
ők nem hiszik el, hogy rossz vagy és hűtlen!

talán egy ember
talán senki
nehéz nehéz ezt komolyan venni

"Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az ég semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.
Nem is tudom, miért vezeklek?
Itt minden szisszenő talány,
ne fusson el, ki lenn a parton,
e süppedt parton rámtalál.
S ne félj te sem, ne fuss előlem,
inkább csitítsd a szenvedést,
csukott szemmel szoríts magadhoz,
szoríts merészen, mint akést.
Légy vakmerő, ítélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem bírom tovább!
Én nem kívántam megszüeltni,
a semmi szül és szoptatt,
szeress sötéten ,és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott."
PJ

mit vegyek Anyunak, talán egy head-set?

Rossz voltam, s te azt mondtad jó vagyok
Csúf, de te gyönyörűnek találtál
Végig hallgattad mindig, amit mondtam
Halandóból így lettem halhatatlan.
pj-átváltozás

"csillaghálóban hányódunk
partra vont halak"

inkább mondj helyettem valami velőset.

"Suttogón hiába hív az
elveszett elem,
szúró kövek, kavicsok közt
fuldokolva kell
egymás ellen élnünk-halnunk!
Szívünk megremeg."
(p.j.: h. a h.)

filéként vagy családi vegyes szalon,ha nem Tibi inkább

agar akarjuk agar nem, ez van.

oda ne tégy zseléset.

még ha a porcoshallétbe is menekülnénk.

Kicsontozodunk mindannyian

A rókatárgyamat a frakkzakómba rejtem.

lerakódik, mint a juan, ó!

Guan, gratulálok neked, mert jó az ízlésed! :O )

Egy szép teremtés ment a buszon át, a húsiparba nem kell annyi jég.

veva: :) )))))
nadeakkor:
Britt G. Hallqvist: Nagymama és Fábián
Nagymama csak ül, szót se szól.
Elgondolkodott...
Nem hallja, hogy kiabálunk,
nem látja, hogy Tamás három sütit töm a szájába.
Nagymama Fábiánra gondol.
Fábián baba volt.
Kopott és csúnya,
majdnem kopasz.
Nagymama négyéves volt.
Szégyellte Fábiánt,
és egy nap a szemetesvödörbe dobta,
de mikor a szemetes elment,
elsírta magát.
Nagymamának sok babája volt annak idején,
de mindet elfelejtette,
csak Fábiánt nem.
Most csak ül, szót se szól.
Elgondolkodott...

attacs, most már ugye tudod, kinek gratulálj?

Part Nagy Lajos: Na szép
Az ember egyre jobban lemenne önmagába
na szép, ez igazán na szép
ott belül egyre jobban Vajdajános,
nagyon hideg nyirokba lóg a lába
s az arca nagyon szanaszét.
Ott belül roppant kicsikék az összes angyal
szárnyuk helyén üres lapát
ha mehet, is csak úgy megy önmagába
mint a pincébe szénért menne Freuddal
s egymás kezét szorítanák.

ne nekem gratulálj!

ez mintha már eccer lett volna közölve ebben a topikban. Bogi és németül, nemde?
Gratulálok Juan, ez nekem is az elsők között.
ülök a cifra balkán.

Parti Nagy Lajos: Egy hosszú kávé
Ma ősz van és vasárnap,
avarszag és dohányzom,
az asztalkán fajanszban
még gőzölög az égbolt,
egy öntöttvas fotelben
ülök a cifra balkon,
kavarva hosszu kávét,
míg végre lusta tükrén
eloszlik és bedrappul,
mint kondenzált ökörnyál,
a kedvem égi mása.
Pedig szép itt a Herbsttag,
ahogy körülkeríti,
mint birtokát a gazda,
a parkot és a kertet,
hogy majd planíroz, ásat,
és télre házat épít
e zöldből és vörösből,
ahonnan úgy hiányzol,
hisz csak neked, ha egyszer,
ha egyszer még, neked csak,
valami házat, allét,
napórát lusta tűvel,
hová a hosszu árnyék
magát befűzni boldog,
s szakadt zakóm zsebébe
a forró őszi holdat
bevarrja éjszakára.

Soós Zoltán: Orr-dal
Gyötör a nátha
bacillus láda
vagyok.
Szemem a láztól,
az orrom mástól
ragyog.
Tüsszögök, mintha
száz csalafinta
ördög
piszkálna. Orrom
kezemben hordom,
hörgök.
Ami csak bor van
az italboltban,
kérem!
Nem használ semmi,
bőröm átveri
vérem.
Hívom az orvost.
Neki sem orr most
orra.
Tüsszögünk együtt,
s tünetet festünk
sorra.
Remegek...hátha
elvisz a nátha,
s szépen,
testem nem porrá,
szép szárnyas orrá
lészen,
S Tüsszögő Angyal
szállok a kancsal
mennybe,
s leszek az érző
taknyosok védő-
szentje.

Ó, Boba Fett,
te mindenttudó zseni,
csodállak én téged.
Megannyi helyzetben
megálltad már helyed.
Vállaltál, dolgoztál
küzdöttél, kiálltál.
Ha sebből véreztél,
akkor sem rinyáltál.
Tanulnék én tőled,
fejvadászok ásza,
taníthatnál engem,
...például gyilkolásra.
Vagy hogy mit tegyek,
én szegény, ha
villamoson állok,
s a szemem sarkából
épp ellenőrt látok.
Harminc napos bérlet
lapul a zsebemben,
és arcképes igazolványt
csináltatnék menten...
...de sok csomagom lévén
az állomásról hazafelé
tartván, bevallom,
ezt elfeledtem.
S hiába mondom,
vagy kérem őt szépen,
nem enged a szemét,
embersége nincsen.
Ostoba egy barom,
többre nem is vitte,
dühében engem büntet,
bár vinnék el tepsibe'.
Helyszíni bírság:
ezerötszáz forint.
- mondja ő arcán diadallal,
megbosszulni nem tudom, Boba,
hacsak nem ezzel a dallal.

Zamat
ramaty
arcán
lakaty.
Válassz
mállassz
fárassz
...pálesz.

Egy régebbi
--------
Választások
Kit szeretsz jobban:
Apát vagy Anyát?
- kérdik gyerekkorban
s feleletét várják.
Én nem tudtam a választ
és ma is gyakran fáraszt
ha effélét kérdeznek,
és döntésre késztetnek.
A postára menet
- egy férfi kéreget.
Most számlát fizessek
vagy koldust etessek?
Méltatlankodom,
hisz abban kell döntenem,
hogy kinek adom
az utolsó fillérem.
Két jóbarátom
egymás haját tépi.
Hiába látom,
dilemmám a régi:
melyiket segítsem,
ha gyengébbnek látszana?
S melyiket békítsem,
ha haraggal játszana?
Szinte minden nap minden pillanata,
folyamatos döntések sorozata.
Reggel felkelsz vagy alszol tovább?
Ha tudod, kiválasztod ruhád.
Egész nap dolgozol, netán csupán pénzt keresel?
A válasz a kérdéssel állandóan felesel.
Választhatsz barátot, ellenfelet.
Dönthetsz háború vagy béke mellett.
Négyévenként választósdit játszanak a pártok
- felforgatva, lezüllesztve az egész országot.
2003-06-02-05.