Vers mindenkinek

"Ha verset ír az ember
Nem írni volna jó..."

Tulajdonos: Pengő Dzsó [Dzsó]

Kategória: Művészet, kultúra, irodalom

Link a topikhoz: link

 

 
Szegi Zoltánné [Gabi Gabó]
Egy repülőm, hogyha lenne,
elrepülnék messze földre.
Itthagynék és kicsit, nagyot
nem érdekelnének a bajok.
Tenném, mihez kedvem szottyan,
elmerülhetnék a habokban.
Vagy tán utaznék egyfolytában,
járnék a világ csodájára.
De hogy ki vagyok, sose feledném,
s a végén hozzád visszajönnék!
  • #36206
  • 2008. augusztus 10. 06:04
Bokros Lajos [Névrokon]
szómagyarázat…(5)
BÉRGYILKOS
Magas a bérköltség, alacsony a profit,
Hogy javuljon a helyzet; felvettek egy profit.
Fiatal, kreatív, arrogáns és fitt,
Szabad kezet kapott; csináljon rendet itt.
Számolt és összegzett; alacsony a korlát,
Az egyetlen megoldás, emelni a normát.
Száz százalékot tud Sztahanov úr kérem,
Ha kevesebbet gyártok, lecsökkentik bérem,
De, ha ki nem rúgnak már ennyivel beérem.
A büfé előtt mától ne számíts sorokra,
Az új munkabérből nem telik sörökre,
(Ha csak ki nem áll az asszony a sarokra.)
Valami külföldi e fura nevű alak,
Magyarul nem beszél, csak tátog, mint a halak,
A bérszámfejtők mellett van az irodája épp,
S ki arra jár; az arca felderül némiképp.
Egymásra néznek ők, és mosolyuk cinkos:
Az ajtón egy cetli: „Pierre a bér gyilkos”.
  • #36205
  • 2008. augusztus 9. 15:09
Pengő Dzsó [Dzsó]
36203:
Bölcs majd még lehetsz
S a szózsonglőr mesterség
Jól jön még akkor
Bokros Lajos [Névrokon]
36202:
Mintha szívemből szóltál volna!
Nekem sem jön be igazán e forma.
Az elvárt bölcsességnek vagyok híján,
Pedig régebben tetemre hívván
Ötös és hetes szótagot számolás nélkül soroltam rímesen
(Csak, hát a tartalom szólt sajnos rémesen.:D )
Mert a szó bizony csak játék nekem,
Mint kismacskának egér tetem;
Ki forgatja, s játszik vele idétlenül,
De maradót nem alkot; mely időtlenül
Őrzi nevét, mint fáraóét piramis.
Ily csúcsra nem török.(Túlzás már ez iram is.)
:P
Ui.:
Remélem; Te lelsz azért angyalra ki a próbát kiállja,
S agárháton repít el egy templomi világba...
Pengő Dzsó [Dzsó]
36199:
Írjon hajkut kinek nincs bora
Levegőnek néző gomba-borbolya
Mandolin javító klub vezetője
Meg az is kinek nincs keszkenője
Álomittas vérkukac
Teknőmosó (ha kopasz)
Lélek jelenléti ívet ellenőrző tiszt
S az ki már lelőtt legalább hátom túszt
Hajkut írjon minden lepke
A Dsuang Dszit ébren tartó menyecske
Keddtől péntekig minden szabó
(Ha megy a túlpartra mert ott a jó)
És egyet írjon még nekem egy angyal
Selymes szavakból szője, hátán agarakkal
Legyen benne minden, s még az a szó hogy semmi
Olyan tiszta legyen
Hogy lehessen benne templomba menni...
- - [-]
36196: fenn van a prae.hu-n majdnem minden immáron :)
- - [-]
arany fény
szív örvény
tükrözödvén
víz zafírén
lételemben
szeretetben
fürdök... úszok...
megrettentem.
Méllyre húz le?
kivet engem?
  • #36200
  • 2008. augusztus 4. 17:08
Bokros Lajos [Névrokon]
36197: :D
Nézek pontokat,
S szenvedek gondokat,
Nem jön gondolat.
Ha nem így lenne,
Kyókám nem rímelne,
Inkább bölcselne.
(Lánc haiku lenne akkor a neve,
De ebbe inkább ne menjünk bele.)
- - [-]
Tanulságos eset, mit idéztél Lajos,
Bizony a GÁZPROM-mal a szerződés az bajos.
Megbocsáss, hogy neved ily csúnya rímbe tettem!
De nagy gázszámlát kapni nekem sincs sok kedvem!
Talán vigasz nyújthat az alábbi történet,
mi lehetne egy csacska népszínmű jelenet.
Ugyancsak megesett valahol az eset,
Mikor a kismacska este kolbászt evett.
Azt hitte a gazda, hogy torkos a neje,
ezért aztán fő most nagyon is a feje.
Rajtakapni nem rest, így hát az egyik est',
elbújik hamar a kamrában, legyen a tolvaj a markában.
Így jött el az éjjel,de nem történt ott semmi,
mert a kismacska épp elvolt egerészni.
Az asszony is hiába
várta urát ágyba,
de az bizony nem jött.
Szegény nej teljesen elgyötört.
-"Hol lehet, csak nem tán*!
Micsoda gyalázat!
Nem fér most lelkembe
az a nagy alázat,
hogy újra eltűrjem,
hogy a Böskéhez jár,
éppúgy, mint tavaly nyár'!
Gyertyát gyújt azonnal,
és oson kifelé,
bal kezében pedig
a sodrófát cipelé.
Hirtelen zajt hall
az éléskamra felől,
(ahol az ura éppen elszenderül.)
-"Hát már ilyen pimasz,
hogy már idehozza?"
A gyertyát időközben
csendesen elfújta.
Benyit, és már rögtön lendített és sújtott,
egy nagy csomó befőtt így a padlóra hullott.
A nagy csörömpölésre riad fel az ura,
-"No, most megfogtalak, te háládatlan ...!"
(A csúnya megnevezést én most itt mellőzném,
bár a lényeget én nemigen kendőzném.)
Szó bíz' szót követett,a történet csak ennyi,
egy idő után kezdtek csak újra megnyugodni.
Tisztáztak ők mindent,most már szent a béke,
csak a bitang macska nem csalatott lépre! :O
Pengő Dzsó [Dzsó]
Pontot teszek a
Mondat végére mindig
Néha hármat is...
  • #36197
  • 2008. augusztus 4. 10:12
Bokros Lajos [Névrokon]
Nem ír már úgy látom verset ide senki.
Én sem szándékozom így hát ilyet tenni,
Elmesélem inkább helyette egy álmom,
Mely nem spontán jött, ezt azért belátom,
Három szó ihlette egy topikban barátom:
Ál-lom (Népszínmű fél felvonásban)
Narrátor:
Fázni nem akaródzott,
Egy jó nagy újsággal takaródzott
Lajos az aluljáróban valamelyik este.
Kicsit még vakaródzott,
S félszemmel közben a betűket leste:
Újság:
„Vállalnunk kell majd minden ódiumát,
Ha hagyjuk a GAZPROM monopóliumát.
Sokkoló már a gázár. Ilyen a mai napi helyzet,
De sok tőzsde guru még növekedést jelzett.”
Lajos:
Olvastam; és lassan leesett az állam,
Csak felét értettem, mert elnyomott az álom.
Álmomban egy szovjet temetőben jártam,
(Hol katonák nyugszanak) a sírok között álltam,
Rend volt és nyugalom. Körülnéztem bátran;
Sehol egy kísértet,
Szellem itt már bizony nagyon rég kísértett.
Hogy kifelé megyek; hát visszanézek még,
S a kapu felett a felirat, mi ott van már oly rég,
Mintha mozogna most. Te jó ég!
A betűk nem változtak. Még sincs minden rendben!
Csak állok ott némán, megdöbbenve, csendben,
Mert a felirat, mit a kapun láthatunk:
FEL! TÁMADUNK!
Amúgy pedig: Köszönöm! (36195)
  • #36196
  • 2008. augusztus 3. 23:45
- - [-]
Lezárult a "Kapolcsvers" versíró verseny; pakolunk és jövünk el Kapolcsról. Óriási népszerűségnek örvendett a program, nagyon sok email-en keresztüli, illetve helyi, kapolcsozótól érkező alkotást kaptunk minden nap. A dicsőségfalra mindenképp felírandó Bokros Lajos (Névrokon) neve, aki a hatból kétszer is megnyerte a versenyt; az ötödik és a hatodik napon!
Ezúton is és innen is nagyon gratulálunk!
  • #36195
  • 2008. július 31. 11:28
- - [-]
"Kapolcsvers" --- a 4. nap szavai és kifejezései:
passzol
Petőfi Sándor hetyke bajsza
lézerkard
dömdödöm
bikiniben mentem
Beatles
ide várjuk a remekműveket ma délután 14:30-ig: kapolcsvers@gmail.com
  • #36194
  • 2008. július 28. 11:01
- - [-]
36192: A másnaposság az út kezdete a józanság felé, vagy az újabb mámorokba.
Bokros Lajos [Névrokon]
36190: Tényleg! Erre nem is gondoltam!:D
RIMBAUD A. MÁSNAPOS (eredetiből ferdítette: Bokros Lajos)
A Rue du Mont-Cenis sarkán a kocsmában ültem,
Zsebemben néhány sou percegett,
Marie zöld szemében lágyan elmerültem,
Boldogságban lepipáltam valamennyi herceget.
Marie hordta a Chateau Margaux –ot szorgosan
Míg a Sacré-Coeur árnya lassan fölém kúszott,
Néha nem láttam én már csak foltosan,
S a néhány sue is gyorsan elúszott.
De szép délután volt mégis, csak gyomrom ne égne,
Egy árok szélén fekszem egyedül, fel kéne tápászkodni végre.
Talán fejem is fájna még, de túl vagyok már ezen a kínon,
Hisz Charon értem jött már rég, de Marie -t még visszasírom
Szegi Zoltánné [Gabi Gabó]
Vajda János
Nádas a tavon
Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak,
Mint az árnyék, leng a csónak.
Mint az árnyék, olyan halkan,
Észrevétlen, mondhatatlan
Andalító hangulatban.
A vad alszik a berekben.
Fegyveremmel az ölemben
Ringatózom önfeledten.
Nézem ezt a szép világot.
Mennyi bűbáj, mily talányok!
Mind, amit körültem látok.
Nap alattam, nap fölöttem,
Aranyos, tüzes felhőben,
Lenn a fénylő víztükörben.
Itt az ég a földet éri.
Tán szerelme csókját kéri...
Minden oly csodás, tündéri.
Mi megyünk-e vagy a felhő,
Vagy a lenge déli szellő,
A szelíden rám lehellő?
Gondolatom messze téved
Kék ürén a semmiségnek.
Földi élet, hol a réved?
Szélei nádligeteknek
Tünedeznek, megjelennek.
Képe a forgó jelennek...
Most a nap megáll az égen,
Dicsőség fényözönében,
Csöndessége fönségében.
S minden olyan mozdulatlan...
Mult, jövendő tán együtt van
Ebben az egy pillanatban?
A levegő meg se lebben,
Minden alszik... és a lelkem
Ring egy méla sejtelemben:
Hátha minden e világon,
Földi életem, halálom
Csak mese, csalódás, álom?...
  • #36191
  • 2008. július 28. 04:34
- - [-]
36188: Amíg nem volt internet, lehetetlen volt.
Víg Éva [veva]
36179:
;) :D
Víg Éva [veva]
36186:
nehéz lehet a síron túlról ide írni!
- - [-]
A Zöld Hordóban
Este ötkor
Nyolc nap nyűttem cipőm az országút kövében.
Charleroiba így érkeztem végre meg.
A Zöld Hordóban egy vajaskenyeret kértem
és félig hidegen egy sonkaszeletet.
A zöld asztal alatt kinyújtottam a lábam
jókedvűn. Néztem a tapéta gyermeteg
ábráit. És egész nagyszerűnek találtam,
hogy egy lány - szeme víg, a melle rengeteg
- ez aztán, ez bizony a csóktól nem ijed meg! -
nevetve hozta be a vajaskenyeret meg
a sonkát, langyosan, kezében tarka tál;
a rózsás és fehér, szagos fokhagymakente
sonkát - és sört csatolt óriás serlegembe,
mit megaranyozott egy késett napsugár.
RÓNAY GYÖRGY FORDÍTÁSA
  • #36186
  • 2008. július 26. 17:09
- - [-]
Regény
1.
Az ember nem komoly tizenhét évesen.
Egy szép estén - vigye ördög a limonádét,
a korsó sört s a bárt, mely csillog fényesen! -
a sétány hársai közt jár, hol zöld az árnyék.
Júniusest, a hárs jó illatot lehel,
olyan édes a lég, hogy pilláid le-lezárod.
Zajjal rebben a szél - hisz a város közel -
kocsmaszagot sodor és venyigevirágot.
2.
Egyszerre föltünik egy tenyérnyi sötét
azúrszinű szövet egy kis ág keretében,
s egy csillag süti át gonoszul, ahogy ég
borzongva édesen, parányin és fehéren.
Júniuséj! Tizenhét év!... A szív ragyog
részegen. Szesz a vér, forrón fejedbe árad.
Kábulatban beszélsz és érzed, hogy a csók
úgy piheg ajkadon, akár egy kicsi állat.
3.
A bolond szív regényvilágban kóborol,
midőn egy halovány ívlámpa sugarán át
egy kisasszony siet, arca csupa mosoly,
s rá apja zord keménygallérja veti árnyát.
S mert úgy találja, hogy naiv vagy végtelen,
piciny cipőivel tovább kopogva harsan,
félrekapja fejét, elfordul hirtelen.
S egyszerre ajkadon is elhervad a dallam.
4.
Szerelmes vagy, sovár egész augusztusig!
Szerelmes vagy: nevet szonettodon a lányka.
Ődöngsz kedvetlenül, elhagynak társaid.
- Aztán pár kurta sort ír egy estén a drága.
Ez este bárba mégy, mely csillog fényesen,
egy korsó sört hozatsz, vagy édes limonádét...
Az ember nem komoly tizenhét évesen,
és ha nyílik a hárs, mely alatt zöld az árnyék.
RÓNAY GYÖRGY FORDÍTÁSA
  • #36185
  • 2008. július 26. 17:05
Zvolszky Zita
Arthur Rimbaud
KÓBORLÁSAIM
Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben.
A köpeny vállamon már eszmévé szakadt.
Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt,
s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben!
Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett.
Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptem
s mélán. Szállásra a Nagy Medve várt az égen.
Csillaghad döngicsélt lágyan fejem felett.
Hallgattam züm-zümük, s egy árok volt az ágyam
szeptember estjein s a homlokomra lágyan
mint frissitő ital, estharmat csöppje hullt;
rímeltem s míg a fák között vad árny hajolt át,
térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját
pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt!
Radnóti Miklós fordítása
  • #36184
  • 2008. július 26. 16:44
- - [-]
Érzés
Megyek majd - rámborul kék nyári alkonyat -
szilándó búza közt, a fű sarját taposva.
Álmodom. Esti hűs frissíti talpamat,
födetlen üstököm szelek hulláma mossa.
Így megyek - gondolat és cél nélkül, vakon,
de lelkem végtelen szerelem járja mélyen -
így megyek, vad cigány, úttalan utakon,
boldogan, mintha csak egy asszony járna vélem.
KARDOS LÁSZLÓ FORDÍTÁSA
  • #36183
  • 2008. július 26. 16:33
Pál Dániel Levente [pdl]
Kapolcsi versíró verseny - harmadik forduló
A versíró verseny második fordulója lezárult. Összegzésként: egyre viccesebb mail-címekről kapunk verseket. Mi nagyon jól szórakozunk, és a tegnapi sok mosolyból ítélve kapolcsi közönségünk is. Alant olvashatóak a harmadik forduló szavai és természetesen minden más információ is, amit a versenyről tudni kell.
http://www.prae.hu/prae/news.php?menu_id=5&aid=1294
  • #36182
  • 2008. július 26. 15:14
- - [-]
---
Kedves versírók!
Beindultak a kapolcsi programok, köztük a versíró verseny is! Nagyon köszönjük Bencze Imrének a pályaművet, aki biztos, hogy az itteni, iwiw -es felhívásra jelentkezve küldte el limerickjét! Az első napi eredményekről itt olvashattok:
http://www.prae.hu/prae/news.php?menu_id=5&aid=1293
A második napi versenykiírásról pedig itt (kötelező szavakkal!):
http://www.prae.hu/prae/news.php?menu_id=5&aid=1284
Gyertek! Írjatok verseket ti is!
(A mai szavak egyébként:
ütőér, aszfalt, buborék, pattogott, lírai alkat, lomtárral)
A versenyműveket pedig változatlanul ide várjuk:
kapolcsvers@gmail.com
---
  • #36181
  • 2008. július 26. 10:41
Nagy István [Pityu, hz]
36119:
most bejöttem kicsit
és látom, hogy ő elment
meglepődtem
és fogadjátok részvétem
csak ennyit szerettem volna
Bokros Lajos [Névrokon]
36178:
Mikor szemem versedre lesett,
A szivemről egy nagy kő leesett,
(De előbb az állam)
Hogy válaszoljak meg nem állom:
Azt hittem eddig; lusta vagyok és henye
De már látom van tudományos neve!
A demencia előkelő nagyon.
A sopánkodást immár hagyom.
:D
Víg Éva [veva]
Demencia
Lelkem üres kosár néha.
Fonadékain, kedvem maradéka
szivárog ki a világba,
s a lyukakon fütyülök a világra.
  • #36178
  • 2008. július 26. 00:41
Víg Éva [veva]
36176:
Hihi!