Szeretni
Szeretni olyan mint élni.
Lenni a kedves nevetésének
lágyan ringó mezején!
Zuhanni a semmibe?
Sokkal inkább lebegni
A kacagó napfény pajkos
Csibészségének
küszöbén!
Szeretni. Sokan magyarázták
Sokféle képpel, de el nem
Mondta senki sem.
Mert nem képes rá se szó,
Se toll, se ész, se jog!
Az érzést nem zárhatod
Korlátok közé, hisz attól
érzés hogy
Szabad, akár a sütkérező
haraszt.
Nem létezik eleje, vége, mert
Nem út, hisz nincs célja.
Csak jön, mint fáradt szemre
Az álom, s megédesíti rideg
Napjait egy zord bolygónak.
Van, hogy nem érzed, de
Bensőd forrósága elárul.
S lehet nyilad lepattan
A célról, mégis célba
talál.
Mert nem az eredmény a fontos:
Hanem az, amit hagy benned!