Vers mindenkinek

- Mi az, hogy megtűrünk? - neked itt a helyed! A vicchumor topik pedig:
/pages/forum/topic.jsp?topicID=243

Bocs, ha nem tetszett.Vicchumor topicot nem találok.Megtűrtök itt még egy szösszenetemet? :
Ismeritek-e barátomat, nevezetesen Évát
Miatta naponta Csepelről Pestre megy a Hév át
Éva vállalkozásban vezeti a Hévet
Éves evás bevalló, s fizet minden évet.
Sajátjának tekinti Heves Éva a Hévet
Balesetmentesen nyugtáz minden egyes évet.
Hevében Éva sosem évődik a Héven
Inkább kitölti haragját Heves megyében.

27233: Kedves Róbert a versed nem rossz, de a vicchumor topikban is közöld, mert oda mégjobban illik. üdv: mbt

Bemutatkozó konferansziém: SZEMÉLYES MEDGTÁMADTATÁS JOGÁN NAPIREND ELŐTT 2 PERCES FELSZÓLALÁSBAN:
Szeretném leszögezni, és egyben tiltakozni, mindazonáltal Párizsba beszökött az
ősz-csak úgy párizsiasan, prézli nélkül. És még mindig van nálam pár rizs ,
elhintem, s közben sóhajtom:-Pá rizs! Amit ha VISSZAdobnak: sziráp! Az udvaron
meg parkol pár Izs. HopPÁ ! RIZSkochot kéne ma vacsorára vacsorálni! SzaPÁRY
ZSúrján ettem utoljára ilyet!
Ezt sem én írtam, hanem PÁR ISmeretlen szerző!

Fényes hajam jajh de ragyod,
Kár, hogy ilyen dagadt vagyok...
Bánatomat borba folytom,
Kivirágzik rögtön arcom.

27198: Itt vagyok kedves barátom, de én soha nem írok kritikát, csak jegyzetelek, ha valami nagyon tetszik. Ha nem írok semmit, az a figyelmetlenségem miatt van. üdv: mbt!

elborít a lila köd
én vagyok a város
sötétbe öltözött
minden mi világos

Az élet csak egy újabb hibaüzenet
Bezárom az ablakot, a muskátlit meg
még az előző lakó hagyta itt.
Nem érezte sajátjának, és én sem érzem az enyémnek.
Arra jó, hogy elnyomjam benne a csikket.

Kell egy drazsé, ha valami fáj.
Pihenj, lazíts, relaxálj!
Az életed maga a dögrovás,
Rád férne egy kis lazítás.
Nekifeszülsz és elernyedsz,
Nem tudod, hogy mit is nyersz,
Keresed, hátha rád talál,
De lehet, hogy most nem rád vár.
A kocsidat, a nődet meghúzták,
A másolt cédéid meg bezúzták.
Miért vagy olyan kibaszott másnapos, haver?

Napalm napalm
Vijetnám
Lombirtószer
Vijetnám
Rizsescsirke
Vijetnám
Bambusz dzsungel
Vijetnám
Balzsam doboz
Vijetnám
Komolyan mondom
Vijetnám

A kezed már megint
Egy újjabb nő hasa alatt matat.
Mi az amit keresel?
Mi az amit találsz?
Mire gondolsz, amikor a kövér cigány a szemedbe néz?

Vasárnap reggel
Vasárnap van.
Ma elmaradt az óra
álmokat szaggató téboly-sikolya,
a kötelesség-vekker
a szokott időben
mégis széttépte szemhéjamat.
Kell egy perc, hogy elüljön bennem
a - Szentég, elaludtam! - szívdobogás.
Vasárnap van.
Az ablakrésen bekúszó aranysugár
elérte nyakad
és lassan, cirógatva elindul
hullámzó válladon, s derekadon át
lányos csípőd felé.
Vasárnap van.
Még aludhatok.
Visszacsukom szemem.
Hogy lehet, hogy mégis látlak?

meztelen hagyok
könnyeket fagyni
várom a reggelt
el akar hagyni

(eszembe jutott amit az éjszaka skandáltam - alvás helyett)
meztelen vagyok
testemen semmi
arcom is üres
nem csókol senki
álom vagy valóság
melletted lenni
keserű hazugság
szerelmet hinni
meztelen hagyok
könnyeket fagyni
várom a reggelt
fel kell ébredni..

Versike
Kiskoromban gondolkodtam:
- Mit látnak az angyalok?
Rájöttem, hogy én, az égből
- csak egy apró pont vagyok...
Piros sapkát vettem fel, hogy
jobban észrevegyenek!
Mégis, mindig másnak volt jó.
Hogy a fene egye meg!
Felnőtt vagyok, gondolkodom.
A kormány mit lát vajon,
hogyha kinéz a csillogó
parlamenti ablakon?
Piros sapka, vagy kokárda
- azt hiszem, ez egyre megy.
Félek, most is másnak lesz jó.
Hogy a fene egye meg!

nem érek többet nélküled a holdnál,
amely az égbolt éji útjain
csak a leszállt nap fényét veri vissza.

27219:
Szerelem az egy-hang-dallam,
mégis több oktáv a dalban
- ahogy a szivárvány fehér -
egy szó költeménnyel felér!

de miben van a szerelem ?
kérdem ha létem felmerül
az égben lebegőkhöz
zenélni szüntelen hallott dallamot...
megélni mindazt amit adhatott
az út
dala
maga

dalunk
hunyt szemeim előtt mint szemtelen legyek
röpködnek cikáznak apró kottafejek
négynegyed és szünet és ötvonalas sorok
mindig csak arra az egy dalra gondolok
dobhártyámon dobol az ősritmusú ütem
nem törheti meg a dallamát semmi sem
se dörej se sikoly nem tör át a hangon
mert a hangot belül a szívemben hallom
a füledbe súgom épp hogy csak halld halkan
hogy a szerelemben dal van
dal van
dal van

27216: :) :*

27215: Libbent libe, ihhlibedihh :)

ma olyan furán vagyok
nem is jelen
nem is múlt
csak hallgatok
nem hagytak aludni a gondolatok
dzsungelharcot vívok
minden rebbenéssel
becsomagolt szívem
tépem szerte-széjjel
vagy teszem vissza dobozába
egy erősebb jelre várva
s tipródok
mire fel?
valami úgyis leteper
majd törik, s majd kihever
legalább éljek...
vagy?

vagyok
terepem dzsungeléből kimagasodva
óriásfenyő int marasztalón
szerepem bunkeréből kikavarodva
pár órás kimenőm tapasztalom
tetőterasz
a nap süt az ég ragyog
körülnézek magányosan
nem egyedül vagyok
kihalt mezőn kaszált fű ég a tájban
sodor hat rám
mi jöhet még a dagályban...
partjaim végtelen nyalja
űrhajótörött üvegkutya kajla
jeleit pötyögöm
képernyőn lapra terítve vadam
írom hogy jól érzem magam
elküldöm mi számít nekem
voltam
de nem vagyok jelen

ne szeress bele
míg nincs semmi jele
hogy te is vagy
valaki
ne szeress bele
míg nem tudod helye
honnan van
őneki
ne szeress bele
csak törik a szíve
kevés vagy
tebenned
ne szeress bele
hiába vele
egész vagy
senki

kérdés
Felszakad bennem egy kérdés.
Már percek óta szaggatom,
sárga-zöld polipként kapaszkodik
ott mélyen, lenn, a torkomon.
- Nagyon régi kérdés lehet,
hisz kúrvanehezen szakad!
Horkantva-köhögve feltépem, s köpöm,
nyúlós kérdőjelként ékíti a falat.
A szűzfehér falon most neonzölden folyik.
Nem tudod róla levenni a szemed!
Pontokat, vesszőket, gondolatjeleket
néznél bár, de nem látsz. Csak a kérdőjelet.
Mi van, faszi? A fal makulátlan
a lakásban otthon, Tinálatok?
Engedjél be! No, egy percre csak!
Ígérem, számtalan jó nagy kérdést hagyok...
Hol kevés a kérdés, ott könnyű ám a válasz!
De arrafelé, amerre én lakok,
sok rászáradt kérdés a falon egyre vastagabb,
- és egyre ritkábbak a válaszok…

".....S én csak nézem, körül járom,
minden oldalról vizsgálom,
nem akarván, hogy eltörjön,
ügyetlen ujjaim között,
s szétfolyjon a valóság megelevenedő
tört üvegcserepei közt.
...."

Ó, pirsönő morgolosta
Vizelevényeid mint a többözös rejtjeméh hátán a szederjes gennyekély.
Huss, fohászom száll feléd kedvelátos zümmögényem!
Abroncskodón körbesarj suhogó pettyeleveddel,
Mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidat pacagánycsökömmel, meglásd!
(Prostatikus Vogon Jeltz)

27203: jó ide bejönni!
...
amikor a fagyott madár
repülni hív
amikor nem vagyok
csak elképzelem
amikor a lakat kinyílik szívemen
sírni támadt kedvem.
...

27203:
Rozsda
Lakatlan szívemen
törött lakat,
nyikorgó vasrácsba
rozsda harap.
Törjön össze, törjön
apró darabokra,
rácsok nélkül, virág
nézzen ablakomba!

Nem szolit már semmisem,
Nem izgat a semmi sem,
S így az élet, semmilyen.