Vers mindenkinek

Fejem kicsit megpihen mellkasán,
Szíve átveszi szívem ritmusát,
Szemeiben minden gondolat
Ma is vigyázza életutamat,
Karjaival védőburkot von rám
Az édesapám.
2009 jan.26.

36444: Köszönöm.

36440: Ez tetszett!

Csak nézem a két alakot...,
Nem is azok,csak árnyékok,
Csak képzelem,hogy
közöttük fröccsen,
a szitok.

- Kint
Kint voltam a kertben
Egy esős délután
Vízcsöpp rügyek nem csillantak
Zöld leveleken
Hisz nincsenek zöld levelek még
A szomorú kertet felvidítanám
Gondolok egyet
Gondolok nagyot
Asztalomról fölkapom
Régi jó barátom
Cseréplakóm
A vitorlavirágot
Kiviszem a kertbe
Az esőn vízcsöpp rügyek bújnak
Selymes levél bőrén
Boldog
Mert kint jár
Ahogy a KFT is megénekelte régen
Ükanyjáról
Ki szobanövényként élte az életét
A hűs Bornai házban
Szép kipp-kopp
Csuda lakk
Flikk-flakk
Szép pici hopp
Kis Tiborka kopp
Hipp
Vissza vitorlavirágom a kertből
Már nagyobb cserépben jött
Még egy kevés föld cserepébe költözött
Ígyni.
Nem lesz fiataklabb semmi soha. Az idő sem.
Kint mint előnyös vitrint hintő gerinc suhanó piros katica agyvelő
kicsi kézben kicsi menyország kacs ölő ferde tűzoltócipő
hát nincs vége és nincs hossza megint int hogy kint neki nincs ki rátekint
Hát zenére húrja búg a tűzön túlra a húszon túlra az ötvenen túlra
Fiatalabb már nem lesz semmi. Vénül minden akár az idő.
Kint esik, magot ültetek,
De mégis
Megöregszem én is
Jön a tavasz
Kövér vigasz
Szevasz tavasz!
Szevasz!

Földi lét
Voltunk álmok,
vagyunk nevek,
leszünk írások.
Születtünk vágyra,
hamvadunk lángba,
s fáradnak sírásók.

Minden ölelése még ma is menedék,
Lágyan csengő hangja tompítja a világ zaját,
Még most is csókot lehel lassan redőző homlokomra,
Az édesanyám.
2009 jan.26.

36438:
Biztos jó lesz! :D

2009. január 26-án hétfő este 7 órától a Ködlámpa Irodalmi Kávézó vendége Varró Dániel! Várunk mindenkit sok szeretettel az Aranyhold kínai teázóban (VII. Szövetség u. 10-12.)

Rongyos ruhában kukában turkál,
Rekedt hangon mormog valamit,
Mintha az egész világnak mondaná,
És megborzongok egy kicsit.

Jahh, igen!
Azt elfelejtettem ideírni, hogy ma 185 éve írta a Himnuszt.
:)

Ma van a Magyar Kultúra Napja, a Kölcsey által írott Himnusz okán.
Próbáltam keresni tőle valamit, de valahogy nem annyira jönnek be nekem az írásai (bocsánat attól, akinek a kedvencei közé tartozik). Azért mégis kerestem egyet, hogy ne múljon el nélküle a nap.
A SZENVEDŐ
Szelíd halom, s te zöldellő berek,
Te csergedő víz tölgyeim alkonyában,
Aranykor, melynek éltem hajdanában,
Szent álom, milyet Erosz szendereg!
Egem borúlt, s eltűne a bájsereg,
Mely röpdesett tündéri fátyolában,
Kiterjed e kar, e kebel, s hiában,
Egy boldog órát, ah mikor nyerek!
Ó Lúna, néked a sors égi pályát
Ha fellegekben olykor engedett,
Tisztán hozod fel újra képedet:
De nincs, ki szórja széjjel búm homályát,
Én szenvedek mélyen s ártatlanúl,
S mosolygni többet e száj nem tanúl.
Pécel, 1814. július 14.

van még vége is:
…vagy megkérdezik: netán hánytál?
Vagy jöjjön most egy hideg ágytál?

hmmm!
de ritkán íródik ide valami! :(
Vigyázz!
Hogy honnan jössz, és merre mész,
nem igazít el gyenge félsz,
míg a csavaros kanyarok
hajlatában őrt áll az ész…
míg ki nem ütöd faviccel,
s veled többé biz’ nem viccel
még az útjelző tábla sem,
s nem lel már rád sose ziccer,
csak az utolsó, ott a fán
- csünghetsz gyümölcsként, az ágán -
sajnálat már nem segíthet.
Látod? Szóltam, nem vigyáztál!

36431: Hihh!
Namondhatom.
A Cím megszülte az ő versét! ;)

- Ő csak
Ő csak egy cím volt
Ferdén ült a sor tetején
Mint fehér tóga szegélyén az arany sáv
Ami a len borsszőke vesszejének
Kifent ingujjú városi tunikabűztől imbolygó
Uras
Kicsit szűk
Szabályosan redőzött vásznának királyaként
Selyemből aludt végig az anyagon
Ő csak egy cím volt
És mint a magányos címek szokták
Üres országuk riadt kiáltásába némán szakadt a felismerés
Mint ahogyan lapos galambtetem sem kiált már
Hogy segítség!
Mert némán veszíti kiterjedését és körvonal marad csupán
Míg a tisztító eső eltűnteti egyszer
És nem lesz látható néma sikolya
Ő csak egy cím volt
Önmagáról szólt
Néha lelkünk mélyéig hatolt
Ő csak egy cím volt
Császár egy lakatlan szigeten
Nem volt egy hazug sora
Nem volt engedetlen inasa
Nem volt semmi fájdalma
Nem volt bicsakló ritmusa
Tökéletes volt
Mindenhol levő
De megfulladt végül
És nincs többé
Mert ebben a világban nem volt levegő...

Félek mindattól,amit érzek,
Ösztönöm és képzeletem készek,
Hogy elégessenek minden észérvet.
2004-ből

Ki ifjú, annak sorsa kezében
Futnak az évek,
s mi, kik már vének
vagyunk,
ahogy
múlik az élet,
tanítunk szépet,
s magunk
törünk
nekik majd utat,
s ki ügyes juthat
messze.
Végül
az lesz a fontos,
ki elég pontos,
s mersze
elég
lesz-e?
(15 éves volt a középső kishúgom)

http://portal.c-press.hu/200901023920/belfold/meghivo-ruva-farkas-pal-zen-zug-c.-verses-kotetenek-bemutatojara.html

36426: á, nem. ez semmivel sem akar többnek mutatkozni annál, mint ami. a konkrét költészet csúcsa. kezdete. és vége.
:D

36425:
...és ha címtelen és még ráadásul nem is vers? :D

Cím vers nélkül
------------------

Kik játszani nem tudnak,
azok köröket futnak,
s körözés közben,
vagy sörözős körben,
lábakat taposnak.
:P

Hason csúszva
Azt kérdem: érdek?
- Nem kérem, térdek,
s kikopott fércek.
ejtették hasra
a részeg férjet.

A hölgy visszatartotta
Harsan az Orsolya:
"Borsót ettem!
Korcsolya óta nem
szellentettem.
Ferdül az orrsövény?
Jól áll nékem!"
Döbben a korcsoport:
"Inkább szégyen!"
Hersen az esperes
mint egy körte:
"Ercsiben Orsolya
ezt örökölte."

gyerekdal (á la B. M.)
kis kacsa fürdik
fekete tóban
fekete kérész
fekete? jól van
ott repül által
kis kacsa felett
fekete nádból
kis kacsa evett
fekete húrral
gordonka tóban
kis kacsa fürdik
fekete jól van

Az ólábú idénymunkás egy napja
kovácspistiferkó barázdabilleget
nem tanul a kölke talán ma illemet
kukoricaföldön túl sok a barázda
odahaza várja őrségi dalárda
kokárda is illik dali ünneplőre
munka után ferkó nagyivóba dől le
elszopogat ottan húsz-huszonnégy kólát
barázdában dalban direkt jó az óláb

- Köd
Most meg köd van
Szél sem zizzen a porkeverő alszik
Két évig nem jön már tavasz
Hó alatt alszik
Aki lusta az hó alatt alszik
Tél szomorítja kedvünk
Keressük a hegyen a napot
Most még fene nagy köd van
És még két évig nem húzunk
Tavaszi kalapot
Átoson a téren egy szürke bácsi
Remélem a csúszós úton majd jobban fog vigyázni
Mert a kocsmába csúszós út visz reggel
Két év múlva ha kijön a kórházból
Lábbal előre vagy mosolygó fejjel...

36417: :)

- Nos, eső
Két kutya korcsolya jégrevü tánca
Halk csuda mandula fényben a lánca
Két tüze megköti átlövi szívét
Felviszi átszeli égben az ívét
Nincs neki szárnya csak egy pici nyelve
Megteszi felszedi kis puszi (persze!)
Csúszik az út neki boldog a lába
Mintha az égmagas felhőkön járna...
Lám ez az új élet
Ónos az esső
Nyílnak a kisszívek
És aki első
Boldog az árokban
Boldog a földön
Boldog hogy él még
És mosolyog a csöndön.