Vers mindenkinek

Akkor azér'is felrakom mégegyszer (csak ogy ne legyen itt olyan jó):
Himnusz az NDK fejőgéphez
Letűnt sátáni birodalom
Sápadtra szűkült fattya
Ellette eme fémbornyút itten.
Hol a pusztítás fémes ördögét
Vajúdta világra az ármány,
Most roppant kohók a béke
Fémcsecsszopóit okádják
Szerte a jövő táborába.
Ó, te áldott, ki karmanytús
Szájaiddal bús jambusokban
Szívod az emlőt, és gyűjtöd
Pohos tartályhasadba
A fehér gyönyörűt, a tejt!
Veled jő az álomkorszak
Gépesített álomfalvainkba,
S jelképesülsz a falanxter
Gyöngéd gépbornyujává!
Csak az a kurva pulzátorod
Ne lenne mechanikus…
Budapest, 2007. január 18.

:D
tényleg jó itt.

Színes csokrok
Fáradt, csukott szem mögött pereg a kép,
Idő fon az emlékekből színes csokrot,
Összegyűjti mindazt, ami még most is szép,
Féltve ápolja, mint kertész a bokrot.
Virágnak nedűjét issza az álom,
Keserűség poharát messzire dobja,
Kertjében maradni örökre vágyom,
Vagy visszatérni néha emléket lopva.
E csokor minden szónál szebben beszél,
Színe örök, tán nem halványul soha,
Álmom, ha visszatekintek - nékem mesél,
Súgva az élet szép, nem mindig mostoha.
Nem kell, hogy simogassanak a szavak,
Lelkem velük így is boldogan szalad.
2007. január 28.

Hihh!
Nahh! Ezek jólestek!

32269:
Akkora picsájuk
van most mindőjüknek,
ha megkisebbednek
lesz hely tenyerünknek.

32269: vagyis válaszom: a szamovár.

Csája néni úri dáma,
meghívott egy jó teára,
velem szemben ült a lánya,
...

Vízen és kenyéren
Felkopik az álluk
Mi tartja maj melegen
Akkor a picsájuk?

32267:
Akiket megbaszok,
nem halhatnak éhen
jól én tartom őket,
kenyéren és vízen.

- Útódok dícsérete
Vagyok aki vakok
Oltárán a Napnak
Alájuk tolja a széket
S akinek szintúgy aláraknak
Vakok, kiknek vagyok
Oltári hátas ló
Megrakni vaksötétben való
Elmúló hárásó
Vakok, kiknek megjáccom magam
Áltatom, szaporítva fajom
Ha megtudjátok ki voltam
Már mindegy lesz
Mit tudhat egy tanár?
Ódon történetekkel ki lakik jól
Ha már föl se áll?
Vakok közt féleszűként
Vak tyúkok szép szemét dícsérve
S találva kiknek farát fogva tódul meg
Igaz ember ereiben a vér
S nadrágjába nem fér
Kétség
Elillan majd egyszer úgyis e dicsőség!
Mit megeszem, most az vagyok
De ha meghalok
Csak az leszek
Aki kijön abból
Akiket megbaszok...

Kedves verstopikosok!
Én imádom Önöket! Együtt és egyenként, napi 24 órában.
Remekül szórakozom itt mindig, mert ez egy kivételesen fantasztikus társaság :)
Mindenkinek nagy :*

32264: :*

32263:
majd ha mindent hátra hagyok
megtudjátok, hogy ki voltam,
de aztán, ha majd nem vagyok
ne mondjátok, hogy nem szóltam

kinek játsszam meg magam?
vagyok, ami vagyok.
- most éppen nem jól -
de majd ha mindent hátra hagyok
legalább tudom: nem tagadtam meg magam.

vak aki lát
néma aki csacsog
ha nem megy, majd elintézik
az angyalok

Alagút
Mint sziklába vájt alagút
tátja száját,
ha utazóra vár,
úgy les rám
a végtelen
fekete félelem.
Beszippant, ha hagyom,
s tapogató kezem
érdes, rücskös
sziklákat tapint.
Már lelki szemem is vak,
s táguló mélység
hívogat.
Ne engedj el!
Mellém hullik,
már nem emelem,
erőtlen kezem.
Jaj, nem találom
az utat Hozzád,
pedig Te vagy erőm
és gyengeségem.

várok, pedig mennem kéne
a távoli messzeségbe
leülök egy szép rétre.
pillangók táncát nézem,
és ha eljön az éj értem,
csak ülök, és hallgatom a belső énem.
érzem, nem kell félnem.

- Leszek?
Oda vagyok magáért
Vissza vagyok hajtva mert
Le vagyok ejtve csúnyán
Fel vagyok hergelve miután
Át vagyok vágva a palánkon
Szét vagyok csúszva, belátom...
Össze vagyok veszve mindennel
Ki vagyok békülve a testeddel
Be vagyok tojva hogy mi lesz velünk
Meg vagyok kergülve ha összenéz szemünk
Elő vagyok készítve veled a nagy útra
Hátra vagyok hagyva ha jobban vágysz egy újra
Én vagyok.
Elvagyok...

szavakba bújva fújtat
ólom álomba hull
lehunyt szemében égek
ó, olthatatlanul
a bűvös éji dalban
mit szívem eldalol
tán ezer évnyi bánat
s szíve nem válaszol
mert én az éjben élek
óvón elfed engemet
alvó fülébe súgom
védtelen szerelmemet
tán sok-sok ezer éve
hogy élek idelent
testem kegyébe véve
megannyi idegent
de szívem zárja rozsdás
az idő eltemet
szemed kékjével, édes
oldd el bilincsemet

Könyörgés
Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma tó a néma csillagot,
nem mer beszélni, szólni hozzám, mégis
ha megölném is, hinné: jó vagyok.
Szegényt, csak egyszer tudnám még szeretni!
Az övé lenni, ha nem is egészen;
megváltanám egy futó, tiszta csókkal,
hisz egyek voltunk rég a drága mélyben.
Csak egyszer engedd még magamhoz vonnom,
éreznem újra félszeg, gyenge vállát,
irgalmazz meg szegénynek és nekem,
szivemben nincs már más, mint durva dárdák.
Szerelmem, lásd meg ősz haját a szélben,
kis békezászló, oltalmat keres,
oldj fel maró, magányos bánatomból,
ha senkiért, az anyámért szeress.
Pilinszky

32246:
Régen láttunk erre,
innen nincs semerre!
Beleszédülve hegymagas
tornyán az érckakas,
csikorog,
csikorog,
csikk.

VÉG ÉS VÉGTELEN
Húzódoznék ma Hozzád
Végtelen értelme a létnek
De Te csak agyamban élsz
Magam kell megölelnem.
Nem térek meg Hozzád
Éktelen félelme a Végnek
Sok hajnal köszön még rám
Míg Uram lesz a Végzet.
Nem szolgállak Téged
Éretlen kényelme a Térnek
Rádhagyok mindent, ami vagyok
Egy lassú test s egy száguldó lélek.
Eljutok majd Hozzád
Éntelen Fénye a Szépnek
Felemelsz csillagom kérő szavára
Szétszórsz a Végtelen égő ravatalára.
Kuporodnék ma Hozzád
Életlen sérelme a késnek
Ha ölelném magamat
Sajnálnám, hogy késnek.
2007. január 31.

32253:
Amit felismertél,
az előrevisz.
Ha a tudást eldobod,
ki lesz, ki hisz
holnapjaid
megoldásaiban?
Ha benne leszel,
jövőd csak akkor van.

Láttam, amit láttam.
Tudom, amit tudok.
Innentől már csak butulok.

Ej, de nincs arra szó,amiket most gondolok!
Semmi és minden vagyok...

Tegnap a bárban
bár párban álltam
a kriglik csak csörögtek
én csendben vártam.
Nem jöttél megen
el kellett tegyem
szívemet későbbre
testemet előbbre.

Örvény
A szemed az;
Beleszédülve hegymagas
Mélységekbe repít.
Halk sóhajod az;
Forgószélként kereng
Szerelmed köröttem.
Hangod az;
Búgva súgod
A Szót, és zsigereim
Áthatják remegéseid.
Lelked az;
Magadba húz, és ott
Felolvadsz bennem
Én-Te-Mi egységgé.
2007. február 1.

32248: :*

Örvényhatás
Boxergatyás
Macsókat ás
el
:)

Azért én jártam erre, csak láthatatlanul :)