Vers mindenkinek

33114: sziaaaaaaaaaa!!! jó a csillagos !!!
csillagot a skatulyába
testet be az álruhába
holdacskáim szenderegnek
körülöttem a tócsákban
szemed alatt is hízik egy
teliholdas ruhás könnycsepp
lehullik a meztelenre
föld anyára,
nesztelen

33112: - Költői kérdés vót, így is, úgy is! [örül, pipál]

33112:
Szia Hajni! :)

A végtelen tér
kérdésekkel zuhog rám,
és idegesít.
Engem csak egy érdekel:
van-e élet a Földön?

33060: Hámá hogyne bocsátanék meg, te Maczika!!! Ezt a kérdést a jüvőben kipipálhatod mint 'ne tegyem fel többé'-típusút, dánke! :D

Alakítással lakható
sok csillag az égen,
választottam egyet én is,
nem is olyan régen.

Az ég csillagai közül,
vajon az hol található,
melyre a tábla kiakasztva:
kis átalakítással lakható?!

33107:
Kevés?
Ha a hajam tépdesem,
szemöldökcsipesz a szerszám,
nem leszünk egyedül édesem,
felettünk a csillagok ezerszám.

D'ESTE
(badadadaista költömény)
Este öt orvosságot ettem.
Öt orvosságot ettem este.
Három volt fehér, kettő a kék.
Sorban megettem őket mind.
Fülem mozgott, ahogy ittam.
Most már biztos' meg fogok gyógyulni.

33106:
hihi! (inkább örülök!!)
A bocsánat kevés!
Több kell, az (v)érzelem.
Keresni, hogy miért fáj,
ha a hajam tépdesem!
;-))

33101:
Sírni azért kell, mert úgy fáj
a fogam helye a szájamban.
Hiánya aranyos képet rajzol
mosolyomhoz. Foghíjamtól
a szó pöszén száll az égbe.
(Ugye megbocsátsz drága Veva?!!)

33101:
„mert csak aszályos réteket
idézne homályos képekre;”
- ezért a két sorért odadadnék néhány fényesre nyalt szonettet! [örül]

33099: :) taps, nagyon tetszik

33101: 33100: szia Veva!
ez is jó :) szép napot! :*

33101: teccett [örül]

Írni azért kell, mert muszáj.
Amit ki nem mond a száj,
mert csak aszályos réteket
idézne homályos képekre;
a szó, sután a légbe száll.

33099:
Hm! Kicsit szomorú.
Szia Dorka!

ahogy ujjaid végigosontak hátamon
míg fejed forró ölemben pihent..
ahogy játszva zongoráztál nyakamon
az a pillanatnyi feszült csend..
ahogy lopva néztél,
míg más mosolyán csüngtem..
ahogy egy röpke gondolatra
elénk terült a minden..
- most úgy lennék ott megint
abban a hazug percben -
hagynám, hogy játssz
s játszanék veled..
testem lüktetése vezeti kezed
érintésed most csak
lelkemmel érzem
lehunyt szememen át
szikrázik a minden
játssz még!
míg én játszom.
csak míg könnyű szelíd
prédának látszom
kapj el
- most te vagy a vadász
de csak míg hagyom
hogy a nyakamra mássz
élvezd
ahogy testem
ernyed és feszül
s ébredj
mellettem
újra
idegenül...

ENTRÓPIA
Forog a Föld visszafelé
Egyre gyorsul a lassulás
Csökken a munkanélküliség
növekedésének üteme
Gyereked koravén
Apád regrediál
Fokozódik a szélcsend
Tetőzik éppen az apály
Gépészkedsz E-mailetlenül
Hiány van állandó hiány

verseket akarok
szépen kidolgozott nyomatot
magányból, semmiből és emlékező anyagból
vetésforgóban
menedékben rejtező vágyak
be nem teljesülő levetett életek
s a napok
az égben tünnek el
érzéseket akarok, a meleget belülről
üvöltésem kívülről
oltalmat távolról
megfoghatatlant közelről

Minekírni
„A költészet sűrítés”
Vagy
A vesékre mért sűrű ütés
Vagy
Orgazmus, hosszú, kínnal-való
Vagy
Magány, halálok közt áthidaló
Vagy
Szerelem, egekbe kergető,
Vagy
Fásulás, sötétbe süppedő…
Vagy
Vers.
2007. május 1.

33092:
Mond mit érlel annak a sorsa,
kinek bajszán nem billeg kapanyél?
Kinek a seggéhez nem nőtt egy Corsa,
s fekete lányoktól szerelemet remél.
Fekete lányok, és halálig átok,
jól hangzik, ritmusa idevaló,
csak annyit mondjál, hogy hallgatok rátok,
ez itt egy vers csak, és jó, ami jő.

33092: [derül]

33091: Hát akkor mit mondjak?

Sohase mond,
hogy túl vagy már rajtam is!
Sohase mond,
hogy elszállt a vén hamis!
Sohase mond, hogy végre!
Elszállt, mert ennyire mérte
sorsát az idő, az orvos,
hisz úgy fáj!
Sohase mond,
hogy vége a dalnak!
Sohase mond,
hogy fordulj a falnak!
Sohase mond, hogy ennyi,
lehet a picsába menni,
szomjadat oltsák a könyvek,
hisz úgy fáj!

33089:
Jó jövő
Re:
Veled
ugyan...
itt

Születésnapodra
(mert nem nem mondhatom el neked,
hát elmondom mindenkinek)
Lám, egyidősek lettünk.
Te, a bálvány, aki minden
mozdulatoddal emberré
alacsonyítottad magad.
Egy év múlva majd meséld el,
milyen volt köldöke körül
keringeni a végzetnek.
Egy év múlva majd rájössz:
sosem gyűlöltelek.
De most elfordítom tekintetem:
élni akarok.

33083: bion bion hogyúgyvann
hogyérted
detudod
delátod
dejóó
dehihihh

HŐSÉG?
Hűsítő fagyit
lefetyelő kutya egy
cseppet se hagy meg.