Dzsonak válasz még a tegnapira :-)
Asszed ilyen egyszerű?
.... - dehogy hiszem, egy frászt!
Pohárba méreg, mellbe tű,
.... - kedves, dzso, el ne magyarázd!
Hogy akarattalan az élet,
.... - dehogy az, hisz épp ez a baj, ez a sok
akarat
Hogy sosem lesz már nagyszerű?!
.... - a kusza akaratok között egy
lélegzetnyi hely alig marad
mert mindenki mást akar és mást
szeretne,
egymásra rohadt nehezen hangolódnak,
az egyik száguld a vadlovakkal,
a másik csak csendben nézné a
holdat,
ez figyelmet akar,
amaz csak nyugalmat,
valójában mind a boldogságot,
legjobb lenne, ha kilóra venni lehetne,
vagy feliratni mint orvosságot,
de nem, nem ilyen egyszerű,
csak ha elviseled, mérlegeled,
minden képességed latba veted,
ha nyelsz egy nagyot és hagyod hogy
fájjon,
ha csendesíted, hogy ne kiabáljon,
ha a vadlovad már kantárszáron,
s mindezt csinálod mosolyogva,
utána lassan majd nagyszerű.