irodalom

"A barbárok semmiképpen nem kisregény, sőt, még elbeszélésnek sem nevezném. Olyan, mint egy állatorvosi ló, remekül lehet rajta tanítani a novella jellegzetességeit. Ennél jobban már csak az Az a fekete folton. :-)) S éppen a szűkszavúság, súrítettség is ezt igazolják, de nem csak ezért novella. Bár tény, hogy vannak nagyon szűkszavú regények is, de azok szikársága másmilyen."
Érdekes gondolatok, kisebb szemináriumi dolgozatot be lehetne rá adni válaszképpen. Én azt hiszem, hogy tömörségről, sűrítettségről mint műfaji jellegzetességről (szándékosan kerülöm a kritérium, követelmény kifejezések használatát) nem éppen a szó olyan értelmében beszélhetünk a novella esetében, mint ahogy az a Barbárok esetében megvalósul. A novella legfőbb ismérve az egyetlen rövid, markánsan kirajzolódó cselekményív, de hogy ezt nyelvileg hogyan oldja meg a szerző, az már egy más kérdés (kevés szóval, vagy másfél oldalas möbius-mondatokat sorjáztatva, akár). A Barbárok nemhogy nem "állatorvosi ló", igazából én semmi általánosságban elmondhatót nem tudok elképzelni, ami ezen a szövegen bemutatható lenne, ez a szöveg annyira egyedülállóan különleges, nyelvileg valóban példa nélkül állóan tömör, ez igaz, sőt éppen ez az, hogy ezeken az egy-két mozdulattal skiccelt lapokon egy igen gazdagon megrajzolt világ és egy, a novellában megjelenőnél mindenképpen jóval gazdagabb, komplexebb eseménysor vonul el, attól függetlenül, hogy ezt a szerző megoldja olyan kevés szóval, hogy az egész elférne egy kinyitott ÉS dupla oldalán, ilyet (maradjunk csak magyar irodalomnál) senki más, soha nem írt, még maga Móricz se igazán: én igazából megértem azt, aki régen olvasta, hogy az emlékezete már-már kisregényként evokálja vissza, ez is annak az egyedülálló bravúrnak a bizonysága, amit Móricz véghezvitt ezzel a szöveggel. Maradjunk annyiban, hogy ez egy elbeszélés (ami tényleg nagyjából csak terjedelemben különbözik a kisregénytől, a határeset az kb. Kafka Átváltozása vagy Csehov 6-os számú kórterme -- ezek azok, amiket kisregényként és elbeszélésként egyaránt szoktam hallani emlegetni), de az biztos, hogy a novella és az elbeszélés közt nem az elbeszélés terjedelme és nem is az elbeszélés módja/stílusa alapján teszünk különbséget, hanem az eseménysor alapján, amit elbeszél (lineáris/rövid vagy szellősebb/komplexebb, netán többfelé ágazó, csavarokkal, fordulatokkal)
hozzáteszem, még nem láttam arra példát, hogy bárki égett volna azért, mert lenovellázott egy elbeszélést és viszont, tapasztalatom szerint mindenki, a szakma is, igen nagyvonalúan bánik ezzel a két fogalommal, igazából nekem sem fáj, ha bárki novellának mondja a Barbárok-at, nade hogy a műfaj egy tipikus iskolapéldája lenne, na, ez volt az, amit már túlzásnak éreztem.
szándékosan nem említettem hogy a novellában csattanónak is kell lennie, mert ezzel nem feltétlenül értek egyet, de vannak, akik ezt is hozzámondják mindenesetre

20001: hát Devecseri se tesz metszetet az 5. versláb elé az esetek nagy százalékában. A hexameter nem "ír elő" metszetet, csak a pentameter. (Az más kérdés, hogy mi a "szokás".)
Nekem csak a másidik pentameter nagyon zötyögős, a többivel nincs bajom.
Pentameterben helyettesíteni - mármint a daktilus spondeusszal? A sor első felében megengedett.
Na de én nem vagyok egy nagy verstanász...

20002: Jóvanna! :P

20000: Azt nem kifogásoltam.
A disztichont így lehet legjobban megjegyezni:
"Tökhülye daktilusok kalapálnak, a hexameter kész,
ráüt a pentameter - termel a tisztes ipar."

19999: A pentameter akkor szép, ha ott közepén van a metszet :)

19997: A hexameterben szinte kötelező a negyedik és ötödik láb között a metszet; ami itt a 2. és 3.-ban nincs sehol.
A pentameterben szentségtörés helyettesíteni, itt az is előfordul.

19999: és a vers lényege?

19997: A pentameter akkor szép, ha a közepén ott a metszet és még más hibák is vannak.

19996: nekem tetszik. És a tartalom is benne van. Akkor nem ez a helyes?

19996: miért, végülis a disztichonok pontosak. Vagy mire gondolsz?

19993: Ritmikailag nem túl elegáns, Babits ezt -akár a tartalom rovására is- sokkal szigorúbban oldotta volna meg. :)

19994: szerintem is :)

Köszönöm! szuper vagy!

19992: Hát babitsnál csak egy Római elégi c. verset találtam, de ez nem ez. Viszont megtaláltam a Római elégiákból a X. számút, ezt Vidor Miklós fordította:
Nagy Sándor, Caesar, Henrik, Frigyes, ó, e nagyok mind
rámhagynák szivesen fél hirüket-nevüket,
bármelyiküknek egy éjre ha átadnám nyoszolyámat;
ámde szegényeken az orcusi rend a bilincs.
Élvezd hát szerelem-hevitette tanyád, mielőtt még
lábad a létei ár szörnyü vizébe merül.

Help, please!
Goethe Római elégiák-jának magyar fordítására lenne szükségem, Babits fordította. Már összevissza turkáltam az internetes világhálót, de nem lelém... ez a passzus kéne:
ALEXANDER, and Caesar, and Henry, and Fred'rick, the mighty,
On me would gladly bestow half of the glory they earn'd,
Could I but grant unto each one night on the couch where I'm lying;
But they, by Orcus's night, sternly, alas! are held down.
Therefore rejoice, oh thou living one, blest in thy love-lighted homestead,
Ere the dark Lethe's sad wave wetteth thy fugitive foot.
konkrétan ez a két sor lenne a lényeg.
Therefore rejoice, oh thou living one, blest in thy love-lighted homestead,
ha netán valaki keni-vágja, és tud nekem gyorsan írni, annak örök hála, és egy bála kála!

19987: lásd a lenti fenntartásaimat. :-)) De amúgy végülis ajánlom.

19989: rendben. :-)

19988: és majd akkor kölcsön is adod? : ) akkor nem adok érte pénzt. : )
adok cserébe vmi jót : )

19987: Most fogtam bele a multheten, de egeylore semmi bajom vele... Ha valami olyan lesz, ami miatt nem tetszik, akkor majd szolok.

19980: Tényleg jó a Pi élete? Én kb. egy éve(?), mikor megjelent, álltam a könyvesboltban, és gondolkoztam, h vegyem, vagy ne vegyem. a végén nem vettem. de akkor lehet, h elolvasom mégiscsak.
én most Ken Wilber: Áldás és állhatatosság c. könyvet olvasom. Elképesztő...

19983: Szabó Magda fiatalkorában jó verseket is írt. Érdemes elolvasni őket. :)

19981: :)

Amit meg most olvasok: Ember Mária: Hajtűkanyar.

19943: Az őz nekem elég nagy kedvenc volt sokáig, a Freskó mellett. Most Violáéknak a Tündér Lalát olvasom, Rózsának még korai, néhány felvetés valószínűleg Violának is, de azért sok helyen nevetnek nagyokat rajta. : ))) Különösen Aterpateren. : )))
Az isten háta mögött nekem is, de amúgy én meg azt gondolnám, hogy Móricz egy olyat írt, ami borzalmas, és az a Sárarany, vagy lehet, hogy csak én nem értek hozzá egyáltatán. : )))

19980: mármint: olvasmányaim mellett...

19979: Már rég akartam neked írni, javaslatodra elolvastam Mauriac-tól a Therese Desqueroux-t. Tetszett. Végig az Iszony járt az eszemben. Sok szempontból hasonlított rá. Elolvasom majd a folytatását is, ha lesz időm.
Köszi!

Szokásos koraőszi olvasmányaim (Csongor és Tünde, A nagy Gatsby stb. :-)) belevágtam egy sikerkönyvbe, (nem magam választottam, ha más nem kér meg rá, biztos soha.) Martell: Pi élete. Az első 100 oldal elég pocsék volt, de aztán viszont észveszejtő. Legalábbis a sztori. Narrációtecnikailag nagyon és stílusában is kissé hagy kívánnivalókat. De a sztori tényleg elképesztő! Nem bírtam letenni. Szóval ha valaki könnyedebb kalandregény-robinzonádszerű regényre vágyik, ne hagyja ki.

19977: Örülök, ha tetszett! :) Malamud az egyik kedvencem.

holnap, szeptember 19-én:
19:00 órakor
Ex Symposion lapbemutató
Eckermann Kávéház (Bp., IX. kerület, Ráday utca 58.)
Két számot mutatnak be ma az Eckermann kávéházban: az Ex Tor számát az első részben, a másodikban pedig beharangozzák a kész, ám addig meg nem jelenő számot, amelynek címe: Regény a regényben.
Résztvevők: Darabos Enikő, Józsa Márta, Kalavszky Zsófia, Szilágyi Zsófia és Bozsik Péter.

19975: Köszönöm "A beszélő ló" ajánlását!