irodalom

19945: én is szerettem anno. de már nem nagyon emlékszem a teljes sztorira de,hogy abszurd volt az biztos!

19944: Nekem egyik nagy kedvencem volt, de már rég olvastam, majd Beus referál frissiben!
Sziasztok, olvasgatok itt néha, és most beírni is merészkedtem. Nemrégiben fejeztem be John Irvingtól a Garp szerint a világ-ot, és nagyon tetszett, ha néha túl sok is volt benne az abszurditás (ld. Jenny teherbeesése). De emellett érdekes módon nagyon szerethetőek voltak a szereplők.

Az isten háta mögött? még sose nem hallottam ezt a címet se...

na, az őszről hallani sem akarok! :-))
Augusztusi olvasmányaim: Szabó Magda: Az őz, Flaubert: Bovaryné (negyedszer), Móricz: Az isten háta mögött (kb. negyedszer). Az utóbbi kettőt már a tanításhoz olvastam. Mindig együtt szoktam tanítani a kettőt, nagyon klassz.

"Ősz húrja zsong, jajong, búsong a tájon..."

19940: pont tegnap konstatáltam, h. már vannak öszi levelek a ligetben

OFF
Sok-sok őszi verset olvashattok a topikomon.
http://iwiw.hu/pages/forum/topic.jsp?topicID=3557543

19937: A szerző: a festő, író, költő, zenész mutat szebbet a valóságnál. Mivel ez képtelenség, lehetetlen vállalkozás, ettől válik hazuggá. (Az építésznél nem beszélhetünk erről, ott környezet- ill. emberidegenség a kamu.)
A "szebb" csak annyi, hogy nem azonos a megtapasztalttal, hanem szándékosan fölcicomázott, hazudott operettvilág.

"...ahol én felnőttem ott egy órával altért az időszámítás annak az országnak a Greenwich-hez viszonyított időszűmításához képest, amelyben mindenki, akit csak ott ismertem, a legszívesebben élt volna. Nem úgy, hogy ott lakjon, hanem úgy, hogy oda tartozzon. Vagyis, hogy ne máshová. Otthon akarnak lenni az emberek, ez van. Szeretnének lenni időben is." - idézet Józsa Mártától, és nagy szeretettel ajánlom ki meg el-olvasásra, mivel ilyen ízes mondtokat rég forgattam a számon. Lelke benne részről nem is szólva. Szóval - feküdj neki...én nem wc-ben, kádban olvastam ki!

19936:
Mi a szebb fogalma irodalom, képzőművészet, építészet esetén? A szép inkább meghatározható.
Mi a közhely, ha (fel)idézed? Maga a szerző?
A pozitív giccs? Szenvedni kell, hogy művész legyen? Ami kényelmetlen, az művészi?

19935: Szebbnek, vonzóbbnak mutatni valamit, mint amilyen, ill. lejáratott, pozitiv tartalmú, kényelmes közhelyekkel, klissékkel dolgozni, az a hazugság és attól válik giccsessé a mű.

19928:
Hogy lehet hazudni versrészletre vagy festményrészletre? Hazugság például a groteszk kép vagy egy karcolat?
A giccs szerintem a közönségessé tételt jelenti, amit el lehet kerülni egy részletnél, idézetnél is, de bele lehet esni egy teljes mű kapcsán is.

19932: Goszpogyi pomiluj!

19932: ...sőt, a volt ofőm is...:S
http://zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-nap_temaja/20080728_elhunyt_pek_pal

Meghalt Szolzsenyicin.
http://nol.hu/cikk/502287/

Az idézet, ha jól használják, az emberiség emlékezete, azt jelenti, hogy nem kell újra feltalálni a meleg vizet. És azt is jelent(het)i, hogy olvasták. És ez nem is kevés!

19928: azt hiszem, legalábbis én így érzem, hogy ez a lényeg!

19927: :-)) höhö, frappánsan. Sztem most össze-vissza fogalmaztam, Drágám! ;-)))

19903: Giccsé nem a máz tesz valamit, hanem a hazugság.

Mamintivel osszetevesztodni szamomra megtiszteltes. Amit 19921-ben irt, azzal teljesen, szo szerint egyetertek, csak nem tudtam volna ilyen frappansan megfogalmazni.
Tudod, Bogi, a pasik azzal szoktak elkerulni, hogy nehogy veletlenul a szeretojuk neven szolitsak a feleseguket, hogy mindkettot Dragamnak hivjak. ;)

19925: ó, igen, ez a megfelelő szó, hogy {derül}

19923: nincs harag, kösz!! Tévelygő biztos kuncogna vagy legalábbis derülne. :-)

19921: Azért örülök, hogy te is leírtad, mit gondolsz minderről :-)

(mindkettőtök családneve úgy kezdődik, hogy Vi/Ví - és nem koncentráltam, hogy melyikőtök bejegyzése is volt az, amivel én vitázni kezdtem.) - szóval Zsuzsitól és Beától is bocsánatot kérek az összecserélésért!
(hogy kuncogna ezen Tévelygő! :-) )

19920: JAJ!!! ne haragudj Bea, nem figyeltem! Bocsáss meg, úgy látszik még félig aludtam... :-((

És akkor már kénytelen vagyok ideírni, mit gondolok én. Én sem nagyon szeretem az üressé vált, elcsépelt idézeteket, de belátom, hogy bizonyos helyzetekben szükség van rájuk. Nem hiszem, hogy károsabbak, mint amennyi a "hasznuk". Egy jól megfogalmazott gondolat, érzés élni sokszor élni segít, eszünkbe jut egy oda illő hangulatban, helyzetben. Én pl. nagyon sokszor Pilinszkyt, Kosztolányit, Petőfit mormolok magamban adódó helyzetekben. És nem mondom el az egész verset, hanem csak bizonyos sorokat ismételek magamban. Az is fontos sztem, hogy tényleg sokszor egy idézet kelti fel az érdeklődést az adott mű vagy szerző iránt.
És az és ha én költő lennék, megtiltanám-e. Nem. Mert - ezt már sokszor leírtam - a mű keletkezése, kiadása pillanatában leválik alkotójáról. Ha én kiadom a művemet, akkor azzal vállalom azt is, hogy mások idézgessék, elferdítsék, a feneküket törölgessék vele. Még ha rosszul esik, vagy forgok tőle a síromban, akkor is. Ez a nyilvánosság ára.
A bögre-esernyő témáról viszont én is azt gondolom, hogy giccs és üzlet. A részlet nem adja vissza az egész művet, a színeket, a kompozíciót, egy üres másolat, ami egy befogadásra alkalmatlan felületen van.

Bogi, nem tényleg nem szeretném, hogy azt hidd, hogy mindaz, amivel vitatkozol, az én véleményem. Én mindig vállalom magam, de amiket most tételről tételre cáfolsz, azokat nem én írtam. :-(((

19915: nem én írtam, nem én írtam, nem én írtam!!!!!
De ha "provokálsz" :-))), még a végén én is megmondom a véleményem az idézetekről! :-)))

sztori, végén idézettel, hogy megmosolyaghassatok:
tegnap reggel készülődés közben ment a tv, és egy filmben valaki ajándék ba vitt egy könyvet egy nőnek, és épp nem volt már olvasnivalóm, és régóta terveztem már ezt a könyvet magamnak, szóval gyorsan meg is vettem délután.
másik könyvét olvastam már az írónak, és tudtam, hogy nagyon jó lesz, este elkezdetm olvasni, és tényleg nagyon jó volt, és alighogy megfogalmaztam magamban, hogy milyen érzés olvasni ezt, a következő lapon ezt írta:
Afrikában, ha az ember olvasni érdemes könyvre akad azokban a komor és súlyos szállítmányokban, amelyeknek Európából való kicipelésére erős hajók épülnek, úgy olvassa, ahogyan a szerzők mindig is szeretnék: imádkozva, hogy éppen olyan szépen és jól folytatódjék, ahogy kezdődött. Az ember szelleme ilyenkor átlép egy másik világba, és frissen vágott, mély, zöld ösvényen szalad.
(Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában)
(aki még nem olvasta, vigye magával nyaralni)

A festmenyeknel is vannak az agyonmasolt remekmuvek (tobbek kozott bogreken es esernyokon) amikhez emberek millioi tudnak viszonyulni, van bennuk egy olyan univerzalis ero, amitol sokkal "nepszerubbek", mint a tobbi festmeny, es ezert ertheto modon agyba-fobe masoljak oket. - de ezzel pont egy még súlyosabb kérdést is érintesz, Bea, amiről már több topikon is vitatkoztunk a wiwen, kb. hogy attól lesz -e népszerű valami, mert tényleg olyan csodás, és jobb mint bármi más, vagy azért, mert ezerrel nyomatják a képünkbe, és a csapból is az folyik.