irodalom

{{{Törölt hozzászólás!}}}

{{{Törölt hozzászólás!}}}

7909: részletes életrajz van, ahol lényeges. De nem mindenütt.
Pl. szerintem azok a jó versek, amelyek életrajz nélkül is jól értelmezhhetőek, sőt, bármely nyelvre lefordítva a világ bármely pontján megállják a helyüket, szal parnasszista elvek szerint vélekedek a jó versről.
De attól függetlenül lehetnek életrajzi vonások a versben.
Pl. Wass Albert-tanulmányomhoz most éjjel hallgattam le a Duna TV tematikus napját. (Még nem végig). És még régen írtam egy elemzést az Üzenet haza c. versről, direkt úgy, hogy elvonatkoztattam az életrajztól. És úgy is egy korrekt elemzést lehet írni, egyéni szempontok alpján. Ugyanakkor van olyan bekezdés, ami amellett, hogy egyetemleges érvényű konkrét élményen alapul. És, ha az ember ezt ismeri, még el tud kalandozni afelé, hogy hogyan absztrahálta a konkrét életeseményt egyetemlegessé, stb...

Sziasztok!
valaki ajánlotta itt a Krasznahorkai Háború és háborút, amit el is olvastam, és el vagyok keseredve, mert nem találtam az interneten a begépelt eredetit... (alta vizsla: war and war...) valaki látta előttem? vagy ebben pont ez volt a slusszpoén? mert annak picit lelombozó .. szerintetek nem?

7911: én sem vagyok fiúk:_)

7908: szia Brigi, én lány vagyok, de remélem velem is szóba állsz. mit olvasol éppen?

7901: OFF: nem elnyelte, fejest ugrott bele... különbség. ON

7903: Múltkor mintha még egészen mást mondtál volna az életrajzok tanításáról... ;)

sziasztok fiuk!

7906: oksa.
De ehhez nem kell még baromira okosnak sem lenni.

7905: Nagyon konnyu ilyesmit mondani... szerintem ne varjuk meg, amig Bogi rankszol... ha valaki errol bovebeen szeretne beszelnim, csinaljon egy "hogyan kellene tanitani" topikot, es merkozzon meg a tanarokkal ott, ha mar ennyire baromira okos, es ert hozza, es meg tudja mondani a tutit...

Teljesen semmi értelme. A "felmérés" egyet jelent a zsarolással.
egyáltalán nem hiszem, hogy a kapott érdemjegyek, a megszerzett tudást tükröznék.

7903: Noes akkor, hogy nezne ki az erettsegi? 'Irj kedves diak valamirol, amirol halottal oran'?
Az legalabb valamennyire egyseges anyagnak megvan az az elonye, hogy kb egysegesen vissza lehet kerdezni, es fel lehet merni, hogy adott temakorben mennyire felkeszult egy iskolas...

Szerintem két dologra kéne fókuszálni az irodalomoktatást. Egyrészt névanyag szintjén meg kéne ismertetni rengeteg nevet a diákokkal, másrészt azt kéne, hogy tanár teljesen szabadon kiválasztva amit akar páldának hoz, azt tanít, amit akar, csak az lenne meghatározva, hogy alapvető és általános fogalmakat tanítsanak, műnemeket, műfajokat, stílusirányzatokat, de, hogy pl. a szentimentalizmust Kármánon, Goethén, Baskircseven , Richardsonon, stb tanítja meg a tanár, legyen a szabad választása, és legyen az a cél, hogy egy teljesen ismeretlen szövegről is meg tudja állapítani a diák, hogy az milyen stílus, műnem, műfaj, és aztán elemezze. És, ha egy addig még nem látott szöveget olvasva képes az analógiákra rájönni, akkor sokkal jobban felfogja az irodalmat, mintha bemagol életrajzi adatokat, vagy egy-egy, a tanár által szentesített értelmezési lehetőséget.

Én, mint sok minden másban is, ebben a kérdésben is az arany középút igazságában hiszek: szerintem érdemes ismerni az író/költő életét és korát valamelyest, mert egy-egy kép, kifejezés, fordulat, vagy akár a témaválasztás megítélésében sokat segíthet. De valóban hülyeségnek tartom, hogyha egy egyszerű, másodtartalommal nem rendelkező tájlíra kapcsán a diák arról beszél /vagy elvárják, hogy arról beszéljen/ milyen volt az illető költő szerelmi élete, politikai beállítottsága.

7897: Hát most mit csináljak, ha ezt az írót elnyelte a politika örvénye? A végén a gyűlöletes mondaton gondolkodtam én is, hogy azt már le kéne hagyni... már bánom, hogy nem tettem, :( de úgy gondoltam, ha a D. Gy. mondta, akkor én is leírom. Bocsánat ezért..
Hm? Hm?
(egyébként ez is egy tök jó példa arra, amikor az életesemények mennyire rányomják a bélyegüket az életmű alakulására)

{{{Törölt hozzászólás!}}}

7898: Igen, és gondolom, két nemzedék.
Egyébként az életrajz és a tényanyag nem feltétlenül ugyanaz.

7896: mi sem tanultunk sok életrajzot gimnáziumban, nem is hiányzott, azóta hiszek én is egy irodalmi mű "an sich" értékében. Pontositok, nem hiányzott egészen addig, amig az érettségi elnök le nem akart vonni minden egyes magyar irásbeli osztályzatból két jegyet azért, mert "kevés a dolgozatokban a tényanyag". Itt is a két különböző szemlélet csapott össze.

7895: Hunor, szeretnélek megkérni, hogy ha irodalomról beszélgetünk, próbáljunk meg nem belekeverni politikai utalgatásokat, meg felhangokat, meg gyűlöletet emlegetést. Köszönöm.

7893: Persze, szólásszabadság van! És ha elfogadható, logikus, értelmes, amit mond, el is fogadom! (Hidd el, sajnos egyre kevesebb az ilyen önálló gondolkozású diák.)
(Nem akarom magam fényezni, inkább mentegetni szeretném: mit gondolsz, honnan van nekem ennyi ismerősöm?)

Idézem:
Heti Válasz: "Ön mint szakmabéli és régi barát, azon kevesek közt van, aki megkísérelhette volna rávenni Csurka Istvánt, hogy cikkek és beszédek helyett színdarabokat írjon. Meg sem próbálta?"
Dörner: "Minek írjon? Kinek? Az asztalfióknak? Nekem sem az a dolgom, hogy vaktában tanuljam a szerepeket, aztán ne játsszam el őket! Tizenhat éve nincs orosz katona Magyarországon, s egyeseket politikai meggyőződésük miatt még mindig indexra lehet tenni. Csurkát istenítették, amikor a főiskolára jártunk. A legünnepeltebb drámaíró volt. Ezért nem értem én ezt a fránya színésztársadalmat. Mennybe mentek az általa írt szerepekben, elsősorban a Vígszínházban és a Pesti Színházban, de a Nemzetiban is. Tizenhat éve egyetlen Csurka-darabot sem játszanak. Épp azok tagadják meg, akik annak idején istenítették nekünk a főiskolán. Ehhez mérhetetlen stupiditás és bornírtság kell, és még valami: gyűlölet. De hogy miért gyűlölik ennyire a kultúra- és politikacsinálók, azt nem értem."

7892: Jó, hogy mondod Csurkát, épp ma olvastam egy interjút Dörner Györggyel, felmerült a kérdés, miért nem játszanak a színházak ma Csurkát, és főleg, hogy Csurka miért nem ír már darabokat.
Amúgy az előbb láttam az Izrael topikon egy Képíró Sándor nevű tagot, és majdnem megkérdeztem tőle, olvas-e Csurkát, mert annak egyik darabjában (Vizsgák és fegyelmik) pont van egy pasas, akinek ez a neve, de aztán nem mertem, mégiscsak Izrael-topik... :)

7891: És természetesen te döntöd el, mikor nélkülözhetetlen... (vagy ha szembetalálod magad egy pofátlanul szabadgondolkodó nebulóval, kap némi esélyt, hogy elmondja, miért gondolja úgy?)

7890: Valóban megszűnt, 15 évig nem is adtak ki egyet sem, a 04-05-ös az első azóta.
Én is nem olyan régen akartam ajánlani, vagy inkább lelkendezni a Rivaldákról: érdemes 15 év után is leveni őket a polcról, fantasztikus drámák vannak bennük! :) Életem egyik legjobbját, Sütő András Álomkommandóját is így olvastam, de Déry Tibor A tanúk-ja is elég jó hasonló témában, de itt is megjelent pl. a Csirkefej is (Spiró), Vámosok, Szabó Magdák, Nádasok, Csurkák... és még hosszan lehetne sorolni.

Nem szól protokollról, mert az érettségi csak egy példa volt. Órán sem feleltetek életrajzból, sosem kérem számon, persze az alapvető dolgokat tudni kell. Ha lenne rá idő, sok mindennel lehetne foglalkozni e tantárgy keretében, de sokkal fontosabb az - szerintem -, hogy a gyerekek megtanuljanak szövegeket olvasni, megérteni, kulturáltan véleményt nyilvánítani, esetleg bizonyos szakszerű (vagy annak tűnő) kifejezésekkel gondolatokat kifejezni. Az sem mellékes, hogy műveket be tudjanak illeszteni egy-egy korszakba, és művek között párhuzamokat, összefüggéseket tudjanak meglátni. Én erre használom fel a heti 3-4 órát. Az életrajzi adatok bemagolása semmit nem ad a fent leírtakhoz, mivel egy igazán jó mű ezek nélkül is megállja a helyét. (És meg is kell neki állnia!) Szerintem sok esetben téves az irodalmi művek elemzését életrajzi eseményekből levezetni. (Természetesen van néhány kivétel, ahol szinte nélkülözhetetlen, pl. Radnóti.)
És mindezzel nem mondom azt, hogy az irodalom nem kapcsolódik más tudományágakhoz (művészetekhez), pl. filozófia és művelődéstörténet nélkül nehéz elboldogulni, bár vannak, akik még erre is képesek a "csak a" szöveg bűvöletében.

7889: Egy diszciplína sosem önmagában áll, szoros szálakkal kapcsolódhat és kapcsolódik is ezer más diszciplínához. Ezek szerint nálad egy érettségi irodalomból legalább annyira szól a protokollról, mint az irodalomról magáról. Merev felfogás ez, amit itt (ráadásul meglehetősen indulatosan) végigvezetsz, de nem vitatkozom.
Micsoda szerencse, hogy én nem választottam a pedagógusi pályát, és főleg nem lettem magyartanár. Talán én sem tudnám jobban, és az szar lenne....
Mondom inkább, mit olvasok: Rivalda 2004/05. Ezt ma fedeztem fel egy könyvesboltban!!!! Én kb. 1991 óta élek abban a hitben, hogy a Rivalda megszűnt, csak a Körkép és a Szép versek ment tovább (állítólag nem volt elégséges a drámatermés egy-egy új kötethez: nem tudom). De: mondja meg nekem valaki, mikor indult újra?? Hány új Rivaldáról maradtam le?
És olvasom Weiner Sennyey Tibor barátom A természettel való kapcsolat újragondolása c. kötetét, bár a verseinek legalább a felét már ismertem korábbról :)
valamint: Dr. Somorjay Lajos Megjártam a Don-kanyart c. naplójegyzeteit. És gondolkodom, folytassam-e az Ikszeket...

7888: Hát senki ne akarja nekem Vörösmarty alkoholizmusát, őrületét, Arany mindenféle betegéségét és Ady szifiliszét ecsetelni egy bizottság előtt (és előttem!), amikor irodalom a téma. És nem vagyok arra sem kíváncsi, hogy Csokonai honnan hová utazott, miközben a tisztelt jelölt nemhogy a versét nem érti meg, de még a szavakat sem külön-külön. Én nem életrjaz ellenes vagyok, de a legtöbb esetben nem tartozik a lényeghez. Irodalom jegyében irodalomról beszéljünk, és ne egy másik dologról (tantárgyról), amit nevezhetnénk életrajztörténelem órának.

7817: Azért talán kifejezetten megtiltani sem túl szerencsés... ezzel megint ugyanott vagy, hogy egyfajta szemléletet igyekszel ráerőltetni a diákokra, csak most épp a kárhoztatottnak a szöges ellentétét.

7883: Kedves Pola! - Lehet, hogy nem vagy egy mai gyerek, de én igen. Ezen, de máson sem fogunk összeveszni. Gondolataidat várja Kisilon másik, a nosztalgia topikja is.