irodalom

(ettől függetlenül nyilván lehet itt is SF-ről beszélgetni)

8361: (Drága Örkényem, ahányszor felemlegeted az SF topik "befalazását", annyiszor vagyok kénytelen rámutatni, hogy csak rajtad múlik, megnyitják -e újra - minthogy TE lennél a méltó gazdája)

8357: Tabi valóban zseniális! :D

8362:
Off: érdekes a cikk, bár szerencsésen kiderül hogy mindenki nevetségesnek találta a korlátozást, így végül is ejtették. De azért... legfőbb ideje a newspeaknek :)
(A legjobb nyelv valsz a korongvilági oroogu, amiben nincsenek főnevek, melléknév is csak egy, és az is trágár :) )

8351: versike-ugyben a kedvencem
http://news.bbc.co.uk/1/hi/education/4782856.stm
akinek nincs kedve kibogaraszni az angolt, arrol van szo hogy a "Bee bee black sheep" kezdetu nota elso sorat nehany angol ovodaban atirtak "Bee bee rainbow sheep"-re, amelyben nemcsak ugye nem csak az a szep hogy nem jon ki, hanem az is hogy szivarvanyszinu birka marpedig NINCS.

8360:
:( szomorú hír. De nyugodtan való ide, szerintem. Író, irodalmár, klasszikus. (A SF topikban külön is meg lehetne emlékezni, ha azt be nem falazták volna.)

Ez nem igazan ide valo, de... azert emlekezzunk meg Lemrol, mert ma meghalt:
http://mti.hu/kultura/cikk/127614/

{{{Törölt hozzászólás!}}}

{{{Törölt hozzászólás!}}}

8356: valóban az... de azt hiszem, általánosságban is elmondható, hogy a jó humoreszk korlenyomat...

(Tabit furt korlenyomat-aranybányának használom, de ettől függetlenül is nagy kedvencem, zseniális.)

8354:
Hogy ontopikba csomagoljam az egyébként offgyanús választ (elhárítandó Bogi haragját), idézném Tabi László "Az Élet királya" c. 1967-es 2 részes vígjátékából Klárit (korabeli modern lányfigura, truccol, utálja a munkáját, külsőségeknek él, nyugatimádó, és a külföldről hazalátogató bátyját nyaggatja, hogy vigye magával Svájcba):
"Vigyél magaddal... Van útlevelem, vízumom, minden... még HETVEN dollárom is van..."
:)
(Az én valutalapos emlékeim későbbiek, minket már 90 dolcsival engedett útnak a gavallér MNB :) )

8353: a megszépítő messzeség... nem 50 volt az a 90?:)

8352:
:) igaz, igaz. Elnézést az offolásért.
Kanyarodjunk vissza a inkább a rendszerváltás előtti idők irodalmi/kiadói szerzői jogi dolgaihoz. Nekem folyton az IPM (és kistestvére, az Alfa Magazin) ugrik be: ezekben igen sok szöveg és képanyag volt (korabeli digestekként működtek), sok (nyugati) forrásból. Akkoriban ezekre elég bonyolult lehetett egyesével valutakiviteli engedélyeket szerezni (amikor a pórnép asszem 90 dollárt vehetett évente).

8350: én in-di-ans-zel ismertem in-jun-boys helyett, nekem azért nem jött ki
(hagyjuk abba, mert kapunk a bogitól fejünkre nagyot)

:) te lenni gyorsabb.
Amúgy a versikék... never fail to surprise me how completely borzalmas gyermek-világ lehetett az, ahol olyan versikék járták, amelyeket AC mesterien felhasznált. A Pocket full of Rye, az Öt kismalac is rémes, de a Tízkicsi mindent visz.
Az a társadalom, ami ilyen versekkel tömte a gyerekek fejét, végül szükségszerűen eszkalálódott a keverőcsapok nélküli fürdőszobákig és a rossz oldalon való előzésig.
:)

8347:
Wiki szócikkben is benne van hogy eredetileg N-es :)
Versike simán kijön (az N-szó 2 szótag), merthogy a 19.sz-i versike is ezt használja
Pont "in-di-an"-nel nem jönne ki, épp ezért az amcsi verzióban
"in-juns" (in-dzsnsz) formában írták le, nem "indians"-ben.
Tadaa.
:)

8347: ja, csak tovább kellett volna olvasnom: "The book's original title "Ten Little Niggers" was taken from the chorus of an American comic song, written by Septimus Winner in 1868; there are many variants of the lyrics, of which "Ten Little Injuns" is probably the most familiar to modern audiences. The song is now considered by many to be racist and offensive."

8344:
off:
Rejtő, N-word "Elátkozott part", Tuskó Hopkins aposztrofálja így a natívokat, ha jól emlékszem. Hja, 20-as, 30-as évek, gyarmati világ, más társadalmak, más szocializáció.
(Hogy is volt az a régi dalszöveg? "Még a cenzor se képes kihúzni..." :) )

8346: ez muris, én is egy amazonos link alapján írtam az indiánokat. a wiki szerint "And Then There Were None (also known as Ten Little Indians and originally as Ten Little Niggers) is a detective novel by Agatha Christie first published in 1939."
csak azt nem értem, hogy ha niggers, akkor nem jön ki a versike

8345:
:) Ki tudja, milyenek az usában...
Tízkicsi:
Hümhüm, érdekes. Nekünk egy ilyen: http://href.hu/x/1895 kiadásban volt meg, ebben az "eredeti címe" alatt az N-wordös változat volt megadva.
Webes forrásokban is az N-wordös cím szerepel az 1939-as angol eredetinél, Amazonon 70-es évekbeli Collinson is ugyanígy...
Az amerikai kiadás viszont Then There Were None, ill. ...Indians volt, való igaz.

8342: na azt azért mégse kéne, hogy pc miatt átírjuk afrikai-amerikaira a Tamás bátyát, ennyire még az usában se lehetnek hülyék
(amúgy Dame Agatha eredeti címe Ten Little Indians, még eredetibb And Then There Were None)

8342: 8343: bizony... nekem hamarjában a Vezstegzár a Grand Hotelben ugrik be...
-én a gatyából kiperlést kicsit sötétebben látom, mint te... pláne pl. egy Gárdonyi esetében,a hol már a 70 év is letelt. De van itt egy távlatosabb dolog is: a 2jogsértő lehet, hogy MOST sokat fizet a szövegátírásért, de holnap-holnapután, évtizedek múlva mégiscsak az ő rontott szövegük fog a könyvpiacon keringeni. (mert hogy azt azért nehezen bírom elképzelni, hogy ilyesmi miatt visszaszedjenek és bezúzaznak egy könyvet.)
Magyar jogdíjak a nyugatiaknak: átfogót nem tudok erről, de Temesi írja vhol (Második könyv?), hogy vmi kongresszuson összefutott Brautigan-nel, és elújságolta neki, hogy lefordította őt (tán az Egy déli tábornok...-ot, de erre végképp nem emlékszem), és most majd jól kap 20ezer forintot jogdíjként, mert kiadják. Aztán alig győzte szegény richardot lebeszélni róla, hogy gyors költekezésbe kezdjen (gondolom, ismertette a forint-dollár átváltási arányt:) ). Persze ez már afféle szoftdiktatórikus történet... és könynen lehet, hogy mint ilyen abszolút nem jellemző.

off: még Rejtő Jenőnél is van N-word, most ugrott be.

8337:
off: igazibb nem is lehetne :)
on:
Vmikor korábban szóba került (csak nem fejtődött ki), hogy a 90 előtti kiadványoknál (főleg külföldi anyagok átvétele, fordítása stb.) mennyire serényen fizettek a hazai kiadók jogdíjat, illetve a külföldiek mennyire álltak úgy hozzá, hogy a vasfüggöny mögé került dolgokat eleve leírták veszteségnek... (ha vki erről tud közelebbit, mesélhetne).
Copyright biztosan létezett, már a 60-as években is volt asszem szabályozás, hogy Gipsz Jakab verseit ne lehessen térítés nélkül elszavalni a külső-alsói kocsmában.
Az viszont tényleg érdekes, hogy ha adott egy szerzői szöveg (ami ugye megalkotása pillanatától jogévdelem alá esik), abba hogyan lehet belenyúlni.
Szerző, fordító az első kéziratot odaadja a kiadónak, ahol belepiszkál a lektor, itt-ott kiigazítja, ezzel semmi gond, vlasz mindenütt így megy (kivéve ha valaki magánkiadásban adja ki a saját művét).
Létrejön ezáltal egy tényleges szöveg, amit kinyomtatnak, kiadásra kerül.
Viszont ha ezt később, akár másik kiadó kiadja újra, akkor ha bele akar nyúlni, ahhoz _külön_ ki kéne kérnie a jogtulajdonos (szerző, fordító) engedélyét. (A jogtulajdonos viszont úgy írja át, ahogy akarja, saját magától nem kell engedélyt kérnie.)
Egyébként csak változatlan utánnyomásra szól a szerződés, vélem én.
Ha a szerző már nincs, akkor ha jól tudom, 70 évig ketyeg a jogutódnak a jogvédelem, tehát akkor tőlük kell erre engedélyt kérni.
De lehet, hogy nem jól tudom.
A nagy kérdés az, hogy későbbi korok szempontjai (pl. "tapintatosság" -- a "píszí" kifejezés olyan suta, inkább ezt használom) mennyire érvényesíthetők.
Klasszikus példa Agatha Christie-től a "Tíz kicsi ..." na ki is?
Eredetiben bizony N-word, nálunk "néger", filmben "indián", ma már nem is tudom, hogyan lehetne tapintatosan megfogalmazni. Mark Twainnél dettó.
Ilyenkor mi van?
Ki lehet/szabad jelölni autentikus embert, aki belenyúlhat és átírhatja?
Az átírás után mennyire marad "eredeti" a mű? Hiszen az író ezeket nem írta bele, a korábbi _kiadásokban_ sem szerepelt.
(Pl. vegyünk neves festőket, akiknek a festményein egyes elemeket, részeket (szempontok miatt) később átfestenek -- ne politikai fotóhamisításra gondoljunk, hanem szépművészetre --, az is érdekes lenne.)
Ami a de jure tilos vs de facto létezik dolgot illeti, ott egyszerűbb a helyzet, a jogsértett a gatyájából kiperli / olajba főzi / erős szavakkal megfeddi a huncut jogsértőt.

8340: ez azért ugye elég teoretikus vita: ha jól értem, abból kiindulva, hogy vmi jogilag tilos, azt szeretnéd megmutatni, hogy az nincs is.

8339: az 90 elött kicsit mások voltak a jogi viszonyok...

8338: létezett az 90 előtt is...

8335: azért nem hinném, hogy ez igy van...
szerzöi jogvédelem is létezik.

Nahát, egy igazi Örkény!