Nagy karácsonyi könyveső volt,
halleluja! Az uram először is megvette
magának Bernard Werber A hangyák
című könyvét, ami mostanság
jelenhetett meg, és már majdnem elolvasta,
annyira tetszik neki. (Talán egy hónapja
dicsértem itt agyba-főbe, és
szövögettem
összeesküvés-elméleteket
könyveinek magyar nyelvű
kiadására. Valaki megelőzött.)
Úgy tudom, ez az első magyarul megjelent
könyve, egy trilógia első része,
és állítólag zseniális,
úgyhogy vigyázó szemetek Werberre
vessétek.
Aztán még szerencse, hogy nem Parti
Nagy-könyvet vettem anyukámnak
karácsonyra, mert A fagyott kutya lábát
kaptam tőle. :) Férjuramtől Linn
Ullmannt kértem (Mielőtt elalszol), mert
itt biztató dolgokat hallottam róla. Illetve
megkaptam tőle az 54 című
regényt, ami egy négy, meg nem nevezett
olasz íróból álló csoport
regénye. Ne kérdezzétek, hogyan lehet
négyen regényt írni, mindenesetre
olvastam az előző munkájukat (a
címe Q), és nagyon tetszett. Az a
reformáció idején játszódott,
ez a 20. században. Kíváncsi vagyok,
milyen lesz.
További klasszikusokkal gazdagodtunk:
möszjő kapott egy Szerb Antalt (Szerelem a
palackban) és egy Csáth Gézát
(Mesék, amelyek rosszul végződnek),
madám pedig egy Horváth
Ilona-szakácskönyvet. :)
De most szigorúan szakdogacentrikus
olvasmány: Sorstalanság.