irodalom

12317: Mondjuk számomra erre legszebb példa Puskin elbeszélője és Anyegin közti viszony.

"az, akiről én tényszerűen, dokumentumszerűen írók, lévén irodalom, csak fikció, szóval nem XY volt egy bunkó ember, csak - ne feledjük! - az a fiktív személy bunkó, akit én itt az írógépemmel éppen megteremtek." - ez számomra nem egy fiktív figyelmeztetés, hanem ugyanolyan értékű kiszólás a szövegből, mint amikor a romantika korában nagyjából egy író kiszólt, h.: "- vajon jól döntött hősünk, hogy a könnyebb utat választotta? fel, olvasóm, a következő fejezetben kiderül." Ez ugyanígy egy összekacsintás volt az olvasóval, és az írói mindenhatóság hangsúlyozása.

12317: Én az "alapmondatot" is értettem, de nagyon szép volt ez a kifejtés. :-))

12321: értem már. De a PNL példa azért más: Ott van PNL az író, meg az E/1 elbeszélő, meg az E/1 elbeszélő hőse, aki szintén E/1 elbeszélővé válik.
A Márton L. példa kicsit túlzás nekem. Ez már ilyen l'art pour l'art dolog számomra...

12319: :-) Köszi. Enyimek :D

12320: Az is egy verziója a dolognak, de nézd meg jobban, Márton Lászlót is idesorolom, ahol nem E/1 a szereplő, és akár Szép Rózát is...

12317: márminthogy: "Annak a viszonynak a hangsúlyozására, kiemelésére, "újfajta" felfogására, lényegessé vagy legalábbis észrevehetővé tételére az irodalmi műveken belül, ami a "tényleges" író, alkotó és az általa leírott, minden esetben fiktív __egyes szám első személyű elbeszélő__ között áll fenn." hm?

12317: Ha ezek a sajat gondolataid, akkor szepek es erthetoek is. Most vegre valaszt kaptam arra, amit - ugyan nem
en, - hanem Hunor kerdezett meg .

Boldogságos új évet mindenkinek!
Nem tudom, volt-e valaki a Litera előszilveszteri buliján, de nekem páratlan élményem volt. ENNYIRE iszonytatóan rossz előadáson már nagyon régen voltam. Egyaránt felelősség terheli érte az írókat, akik szvsz minősíthetetlen darabokat írtak meg (nem értem, hogy az előre megadott kísértet/kísértés tematika miért függött majd minden esetben össze a pisi/kaki/kurvás poénokkal), a rendezvény szervezőit, akik ezekre igent bólintottak, és a színészeket, akik meg se tanulták a szövegeket, arról nem is beszélve, hogy a játékuk mellett a vásári komédiások is darkos minimálnak minősülnének.
szóval szerintem ez már nem tudható be egyszerű bakinak a szervezők részéről, hanem kapitális hibának, amelyet nagyon nem vártam volna tőlük.

12313: Annak a viszonynak a hangsúlyozására, kiemelésére, "újfajta" felfogására, lényegessé vagy legalábbis észrevehetővé tételére az irodalmi műveken belül, ami a "tényleges" író, alkotó és az általa leírott, minden esetben fiktív szereplő között áll fenn. Azaz: amikor az író a fiktív művön belül hangsúlyozza, hogy amit ír, az fikció, ezzel megteremtve azt a paradox helyzetet, hogy ez a figyelmeztetés és éppoly fiktív, mint minden egyéb, amit leír. (Kicsit emlékeztet ez arra, amikor el kell dönteni, hogy az ember, aki azt mondja: "Én hazudok.", vajon igazat vagy hamisat állít-e, csak "irodalmi nyelvre" lefordítva, átültetve.)
Erre a "legerőteljesebb" példa Parti Nagy Hősöm teréje, amelyben ez a viszony odáig elmegy, hogy az író és fiktív hőse a szó legszorosabb értelmében kettéválnak. De sokkal egyszerűbb, kevésbé "filozófikus" esete az általam lentebb említett mártonlászlói, melyben az író csak megjegyzi, hogy "az, akiről én tényszerűen, dokumentumszerűen írók, lévén irodalom, csak fikció, szóval nem XY volt egy bunkó ember, csak - ne feledjük! - az a fiktív személy bunkó, akit én itt az írógépemmel éppen megteremtek." Aztán van ebből olyan is - megint Parti Nagy -, ami tényleg kizárólag jelzésszerű, épp csak "mementóként" villantja fel, mintegy elidegenítő elemként a történet fiktív mivoltát, pl. azzal, hogy a szereplő neve éppenséggel Szép Róza.
És még biztosan lehetne sorolni... :)

Peter Mayle - Bor, mámor, Provance
Tőle ez az ötödik könyv, amit olvastam, amúgy 2006ban kaptam rá, de "szerelem első látásra" :-)
Rettentően szelemes é szórakoztató, ahogy ír, legalábbis nekem.
És persze BÚÉK!

12313: részleteznéd helyesebben

amúgy + boldog újévet ebben a topikban is, 2x annyi olvasást, mint 2006-ban volt... :)

12303: lehet, hogy ezt más érti, de én nem, mire gondolsz pontosan, részletezéd, plíz :) (mert amúgy érdekesnek tűnik)

12309: 12308: Ááá, még annyi a restancia... majd mesélek, de szerintem lesznek nálunk gyorsabbak is.

Mindenkinek boldog új évet, jó olvasást:)

12307: lüke DD :-)

12308: Mármint Harukit

12302: És már olvastátok? Milyen? Most jutott eszembe, könyvutalványt is kaptam...

Home Wash Béla

Kérdés Dinnyei Rozinak: Nem az kéne h. legyen a címe, h. házilakodalmak?

Hrabal Házimurik újra, még mindig olyan, mint egy hazatérés.

Huxley Pont és ellenpont

Egyébként olvasmányélményekből most egy kiragadott, maradandó: Márton László: Amit láttál, amit hallottál c. novellája. Olyan a stílusa, hogy az ember azonnal felfigyel rá, plusz mindig is nagyon szerettem ezt a "hősöm és én" féle posztmodern metairodalomszemléletet és -csinálást, már ha ez így érthető :) Így nagyon bejöttek az ilyen mondatok, mint pl "Jól esett ez a megbecsülés, még ha egy olyan beképzelt és bunkó embertől is jött, mint amilyennek Attilát próbálom beállítani" (bocs, nem pontos az idézet, fejből volt).

12271: A KafkaHarukit mi csak úgy vettük egymásnak aranyvasárnap (első közös könyvünk :* ). Meg Polcz alaine-től a Főzzünk örömmel! c. - mondjuk - szakácskönyvet.

Csath Gezat ujra meg ujra...mar tobb mint 1o eve nem olvastam... es ma megint.

Stefan Heym: Keresztesvitézek

12298: Hm.

12297: hát most bővebb fejtegetésekre nem vagyok képes...
mondjuk úgy, hogy egy bizonyos időintervallumban meglehetősen sűrűn olvasgattam, sőt, volt, amit meg is tanultam kívülről, aztán hipp-hopp ráuntam, int minden másra ilyen esetekben.

12296: egyik se illetve a hajnali az stimmel mivel most épp hajnal van hát ezt nehéz lenne tagadni, és tudod mit legyen filozófiai is hiszen ami a hunor fogai ketrecét elhagyja az mindig filozófia ezt pletykálják a verebek legalábbis