akkor még én is beteszem ezt:
1943. május 2-án keresztelkedett meg
Radnóti Miklós. Egykori egyetemi
professzorát, Sík Sándort kérte
meg, hogy a szentséget szolgáltassa ki neki,
s Zolnai Bélát választotta
keresztapjának, aki annak idején, ugyancsak
a szegedi egyetemen, nyelvész tanára volt.
Ennek a lépésnek
előzményeiről legtöbbet a
költő Naplójából tudhatunk
meg. 1942-ben verseket kértek tőle egy
zsidó költők műveiből
összeállítandó antológia
számára. Válaszlevelét, amelyben
elhárítja a felkérést,
belemásolta a Naplóba.
"Zsidóságomat soha nem tagadtam meg...,
de nem érzem zsidónak magam, a vallásra
nem neveltek..., hogyha valláshoz
egyáltalán közöm van, akkor a
katolicizmushoz van közöm."
Felidézi a tizenegy évvel korábbi
esetet, amikor Arckép című, Krisztus
alakját idéző verse miatt pörbe
fogták, el is ítélték mint
vallásgyalázót.
Súlyosbító körülménynek
tekintették, hogy "más vallás
tisztelete tárgyához hasonlítja
magát". Ehhez fűzi hozzá:
"Akkoriban elhatároztam, hogy
megtérek..., mert ez nékem nem más
vallás."
van egy ilyen könyv:
Melczer József
tanulmánygyűjteménye
Radnótiról: "Ha minden
összetört". Ebben olvashatjuk a
költőnek azt a levelét, amelyben
Zolnai Bélát felkérte, vállalja a
keresztapaságot. Azt írja, "mintegy
tizenöt esztendeje" elhatározta, hogy
harmincnegyedik életévének
betöltése előtt megkeresztelkedik.
"Krisztus harminchárom esztendős
múlt, s még nem volt harmincnégy, mikor
megfeszítették, - ezért gondoltam
így." A rég kitűzött
idő elérkezett. A diszkriminatív
intézkedések következtében a
megkeresztelkedésnek már "semmi
reális előnye nincs", senki sem
gondolhatja hát, hogy érdekből
történik.