A műsorát nem láttam, de tegnap
megsütöttem a muffinját, és
mondhatom, finom lett. Tudom, nem nagy
vászizdász, de akkor is... És nem
ír fölösleges baromságokat, nem
kell áztatni, felengedni, melengetni, lebegtetni,
miközben fél kézzel a sütő
ajtajával legyezzük a tojáshabot, hogy
a nyers tészta illata felidézze a nagymama
kötényének az illatát egyszeri
hordás után. Mert manapság a
szakácskönyvek zöme ilyen. Ezt lehet
eladni. Gondolom, a sok trendi ráhajt az
étrendi műanyagra, a
mű-mű-natúrra, és a
műfílingre, ami a csapból is folyik,
egyenesen a mosogatóba, sőt, onnan
kicsurog, és be a sütőbe, meg
mindenhová...
Na, a Stahl szerintem nem ilyen, bár van benne
műfíling, de mértékkel. A
zelleres torta pedig jó lehet, majd elolvasom.
(Szerintem minden ételbe kell zeller vagy
spenót...)