Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem
akadt,
Eszébe jutott, hogy inni kéne valami nagyon
habosat.
Elment tehát a kocsmába, s rábukott
tíz korsóra,
S végül meredten tekintett az aznap evett
borsóra.
Így hát elindult, hazafelé, tök
részegen, mint egy ló,
Arra gondolt, otthon talán akad egy kis inni
való,
Minél inkább habozik, annál inkább
jó a sör,
Minél inkább jó a sör, annál
inkább habozik.
Jó a sör és habzik - zik - zik,
Micimackó elázik - zik - zik.
Ismert kocsmai körökben az az
általános nézet,
S köztudott, hogy Micimackó is
állandóan részeg.
És ez nem csak afféle szerény
vélemény,
Határozottan állítom, hogy tény,
tény, tény!
Ezért, hogyha inni akarsz, mert nem vagy
részeg, mint egy ló
Kell, hogy legyen a bárszekrényben
eltéve innivaló.
Így aztán, ha a kocsma zárva,s
Micimackó megszomjazik,
Megkóstol egy hordónyi sört, alaposan,
fenékig.
Micimackó a barátom, s gyakran
lerészegedünk.
Másnap reggel, az árokparton
fejfájással ébredünk.
És tanultunk egy verset is, és most már
kívülről tudom,
Ha részeg vagyok, s van még hangom, mindig
ezt dúdolgatom!
Minél inkább habozik, annál inkább
jó a sör,
Minél inkább jó a sör, annál
inkább habozik.
Jó a sör és habzik - zik - zik,
Micimackó elázik - zik - zik