Vers mindenkinek

Bocs'! Nem írtam ide, hogy JA!

AMIT SZÍVEDBE REJTESZ
Freud nyolcvanadik születésnapjára
Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.
A szerelembe – mondják –
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.
S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek –
a harctér nászi ágy.
Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.
Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.
Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

Sziasztok!
Valami ütősebb idézetet, aforizmát vagy bölcs mondást keresek, melynek témája a csapat és a közös jövőbeli cél lenne. Ha tudtok segíteni, köszi előre is.
Zsófi

csetamásnak mondja magát
aki bolond énekel
antoántól deziréig
új dalokban érlek el
nyugatiból utazunk a
végtelenbe illegál
mariapja persze inkább
medvebőrön iddogál
umttatta umttatta
príma nőben
hinne bár...

szendvics vagyok...
szelet hús a semmi tenyerén

Mondóka dal
Csetamás a paplan alatt
Bőgős nótát énekel
Deziréje viccet mesél
S én hallgatom mert érdekel
Minden éjjel ágyam fölött
Száz csillaggal egybekel
Illegális korsó sörök
S egy kosárnyi eledel
Ümtatta, Ümtatta
Príma nő
Príma hely...
Voltak, akik mindhiába
Csetamásra néztek, és
Meglóduló szívük húrján
Megrezdült az ébredés
Nemsokára paplanalatt
Végül lelkem szunnyad el
Hisz a többiek már alszanak
S csak néma szemük énekel
Ümtatta, Ümtatta
Príma nő
Príma hely...

"...príma nő..."
:)

:(

" mmmtatta...de finom
prííma hely..."
Cseh T

Ranschburg Jenő: Különbség
A lányoknak milyen van,
tegnap óta már tudom,
mert akkor Zsoltival
kilestük ezt a kulcslyukon.
Nem érdekes! a dolgukat
ők ülve végzik el...
de jó, hogy Zsoltival
mi állva szoktuk...
s van mivel!
és én menyire örülök h nem Boldi az apám, hanem az apám az apám, és ő mindig emlékezett, hogy miylen volt neki gyerekkorában, meg tizenévesen, meg huszon. köszönöm, bárki is felelős érte.

Legyen mégis vers is ezen a környéken
------------
JA. REMÉNYTELENÜL
Lassan, tűnődve
Az ember végül homokos
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szívem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szelíden
s nézik, nézik a csillagok.
[...]

bunyó?

pofabe

Jön még vita? :)

gyerünk fiúk! :)

nem akadok ki, egyáltalán nem. és nekem is ugyanez nem tetszik, amit itt írtál. vaze állllandóan vitatkozunk, pedig megfigyelhetted volna már, hogy mindig ugyanúgy gondoljuk a dolgokat, csak teljesen más szavakkal fejezzük ki magunkat.

SZerintem a híressévált svéd versek ömmagukba értékek. Az a baj, hogy gyerekverseknek hívják őket. (Bár ha belegondolok gyerekkoromba olvastam őket inkább)
Ez úgy van ahogy. De boldi mindíg kiakad valami fasságon. Ami majnem olyan nagy baj, mint hogy én meg felhúzom magam ezen...

kjv: a "mit gondolhat egy gyerk" témakör... talán jobb is, hogy felnőttek jópofa, ártalmatlanított verseit hisszük gyermeki gondolatoknak. lehet, hogy a valódi gyermeki elmét félelmetesnek találnánk :o)
talán még rémlik a gyermeki kegyetlenség fogalma, vagy hogy egy gyerek sosem hazudik... (dehogyisnem)

télleg élvezhetõ verseket fogok akkor írni.

Boldi bazmeg, egyszer, csak egyszer látnál a lényegből egy picit!
Tudom, hogy nem lehet mindenki a lényeglátásáról híres (én sem vagyok az) de azért ez már túlzás.
Majd megnézlek téged 82 évesen, mikor pelenkád lesz, pépet fognak veled etetni, és rádszólnak, hogy ne piszkáld az orrod!

j.a., óda még egy kicsit
szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat,
szeretlek, mint élni szeretnek
a halandók, amíg meg nem halnak.

ingrid egy pontosan 82 éves svéd írónõ, sztem a versei bûzlenek a halálfélelemtõl és az öregkori magányosság érzéstõl. és ezeket mint gyerekszájba adott infantilis irományokat tálalja. sztem ennek így semmi értelme.

Vizsgaidőszak
E néhány hét
Mely minket kisért
Ha a szorgalmi időszak véget ért.
Nem várunk mást csak azt, hogy
Indexünkben görbüljön minden érdemjegy.
Átvirrasztott éjszakák követik egymást
Kávét, teát literszámra fogyasztjuk.
S nem törődünk mással
Csak a tételek megtanulásával.
Olykor van hogy ez is kevés,
Mert a tanár nem éppen szívélyes.
Ilyenkor megyünk ,
S befizetjük az IV díjat.
Újabb átvirrasztott éjszakák után
Megírjuk az ismétlő vizsgát.
S ha az már megvan
Gyorsan elfeleltjük ama szörnyű tárgyat.
Másfél hónap elteltével
Már csak arra emlékszünk
Mikét pörültünk az itthoniakkal hogy csöndbe legyenek
S felejtsenek el minket e kis időre.
Ennek már „vége”
Ismét minden olyan mint régen.

Erkélyemre hó potyog,
ha nem vigyázok
csúszhatok
egyet fenéken,
míg elérem
az erkélyszélen
lévő hólapátot.
:)

nekem tökre tetszett ingrid. de lehet, hogy csak mert egy bamba, kába nyúl vagyok mostanság, aki mindent megeszik, amit eléraknak. meg az is lehet, hogy nem voltam gyerek.

utálom amikor hülye nyanyák "kitalálják", mirõl is gondolkodhat, mit is érezhet egy kisgyerek. szóval ingrid bekaphatja.

...s annak párájába
beburkolózva
halad a szán,
így tél-délután

No csak azér
Nem kell a felhajtás
Mer jobban csúszik az út
Mer csak az alagút
Fekete
(Meg a koszlott Bodri orra hegye)
No csak azér
Nem kell mingyár
Megölelni a világot
Mert tiszta
Hó a város
Csak mer befagy a tó
Semmi különös télleg.
Csak fingott a ló...

Tudod, - mikor, mi lakik bennem:) ))!

veva, ez tök szép.