Vers mindenkinek

Reggel
állok a sárban és nézem a vilcsit
cumika a számban majd benyögöm a kircsit
gyerekek is kurjongatnak, hammolják a virslit
s az úton átellenben észreveszem Ilcsit
Ilcsi rég járt Budapesten, csodálkozik nagyon
és in csak lesek, de úgy döntök, hogy hagyom
Közeleg a tél is, szal én mindenhol meg fagyom (k)
És most nem jut eszembe több kín-rím mert rohanok dolgozni szal pá
(Na még ilyet, de rég volt mikor ontottam a kínrímeket! :) )
Lehet, hogy ismét megihletődöm?)

16508.
Hogy kinek mi van belül, csak azt tudja kívülre is kitenni úgy igazán
Átírás á lá Füles:
Hogy ki TUDJA mi van belül, csak az képes kívülre kitenni úgy igazán

Dzsó, Abel:
off:
Jól szóltok, de a gyerek abszolút waste of bandwidth.
Az ilyen típusú userrel nem lehet kommunikálni, mert eleve meg se érti, mit kifogásolsz. Mintha egy zsák krumplival vitatkoznál. Számára nem léteznek azok a normák, amik a többség számára triviálisak. Provokátor és/vagy beteg, aki sokakból személyes találkozó (és alkalmazott fizikai eljárások) utáni heves sóvárgást vált ki. A probléma ezen túlmutató, lásd GH vonatkozó topikjai.

Dzso: 1etvanertve.
Akos: Mar megint hozzad pedig nem akartam csak szeretnem kiegesziteni nehany gondolattal az elottem szolot.
Nyugodtanszeliden:
En nem hiszem hogy jol irok, vannak itt emberek akiknek a munkait szeretem. Es akarok irni. X eve mikor idekeveredtem jofej emberek sajat verseit olvashattam, es megdobbentett hogy mernek ennyire sebezhetoek lenni, megmutatjak magukat. Es ennek hatasara en is irtam, nem magamnak hanem ennek a topiknak. Es ha idetevedek, hiresen ritkan, akkor azert jovok hogy irjak,persze van hogy csak arra futja hogy atolvassam az eltelt idoszak termeset, es jo legyen nekem ettol. De van hogy ki sikeredik belolem egy szerelemgyerek es annak ellenere hogy nemcsakkozpontozninemtudok (nyelvtanilag sem vagyok bufe), meg eddig mindenki a mondanivalot kereste bennem, es nem a bunkot akarta korberohogni leanyazni.
Ez egy ilyen hely.
Ezekkel a lehetosegekkel indultal te is. En nem akarlak utalni, de mostmar erteni, elfogadni szeretni se akarlak. Pedig eddig az ebben a topikban osszegyult ismeretlenul megismert (ha te koltovagy akkor:) iparost sikerult.
Na ebbe sz@rsz te bele.
Elkurni nemtudod ez nekunk tul fontos.
Megeri? Te tudod.
Persze nem fenyegetek. Kerek, leccilecci lecci.
Fogd fol az faj - verset irni jottem!!, elvetted tolem, ki vagy te hogy ezzel jatszol?
Uff,
ui: Az az elonye az online kozossegeknek, hogy nem latlak. Ezert nem verlek pofan uveghamutartoval, es eljutunk addig, hogy ilyen magas szinten szocializalt kommenteket irjak hozzad. Pillanatokra sajnalom. Persze ez csak vicc, en egy kis virag vagyok. Te pedig a nap.

(dzsó! kispiros!)

16512
Ákos, bocsáss meg, hogy így ismeretlenül mexólítalak, de mint az utóbbi időkben gondolataim gyakori ihletője, már-már elmém jól ismert s idegen ismeretlenséged okán valószínűleg igen csak félreismert őse, azzal a bátorsággal fordulok hozzád, amit főként abból merítek, hogy egyrészt bizonyára figyelmetlenségből, de elmulasztottál valamennyire bemutatkozni és némiképp puhatolózni mifelénk itt ebben a topiktémában, másrészt, és esküdni mernék rá, hogy erről sem tehetsz, kibaszottul idegesítesz.
Mindenki, aki ismer engem valamennyire, az tuggya, hogy fikázni inkább a saját írásaimat szoktam, és tudják azt is, hogy mindezt azért teszem, mert sok más normális emberhez hasonlóan nem minden írásom lesz remekmű, de ha száz közül egy is, mi azzal is boldogok vagyunk.
A topik történetében nem te vagy az első, és gondolom az utolsó sem, aki fölbassza az agyam. Ez igazából annyira nem is volna baj, nagyobb baj az, hogy személyeskedésre és pocskondiázásra késztet, ami nagyon nem az én műfajom.
Nem tudom, tájékozódtál-e, hogy miért tiltottak ki téged nemrég ennek a közösségnek a honlapjáról. Bizonyára nem rendített meg tulságosan, mert úgy gondolom, hogy a topikban a viselkedésed nem változott és egyre zavaróbb, szinte tűrhetetlen.
Az, hogy más témákban hogyan viselkedsz, engem személy szerint nem zavar, sok helyről hagytam már magam kiutálni, és sok témába nem szerettem bele, ez így van rendjén, nem kell mindenkinek mindent látogatni.
Mivel a költészeted nem nyűgöz le, és a stílusodat is rühellem, a következőt javaslom, és fenyegetés nélkül kínálom elfogadásra:
Elmondom, hogy mi itt hogy szoktuk, ha már te képtelen vagy utánanézni.
Te ezt magadra nézve elfogadod, és legjobb tudásod szerint igyexel betartani.
Nos, mi úgy szoktuk, hogy berakunk ide verseket. Ha nem saját, megjelöljük az alkotót. Ha egy versről negatív véleményünk van, azt megtartjuk magunknak, ha pozitív, akkor is, kivéve, ha örömet akarunk szerezni a közlőnek, mert ebben az ecsetben a művet megdícsérjük.
Nem érezzük fontosnak, sőt undorítónak tartjuk, ha egy művet valaki elkezd osztájozni, fikázni, gúnyolni, összehasonlítgani, ésígytovább.
(A WEB telis tele van versgyűjtő szájtokkal, biztosan találsz olyan színvonalút, ami neked megfelel. Véleményem szerint, ha Németországban kívánsz élni, és Magyarország számodra nem felel meg,érdemesebb volna egy német versgyűjtő oldalon megvetni a lábad, úgy érzésem szerint hamarabb lehetsz híres német költő.)
Egy verset nem teszünk be többször. Ha régi verseinket szeretnénk megosztani a közzel, azt úgy tesszük, hogy közben odafigyelünk. Ha a topikban régen, több hónap vagy év távolságában elfeledett verset szeretnénk feleleveníteni, akkor megjegyezzük, hogy a vers már szerepelt, esetleg megjelöljük, hogy mikor.
(16512, Lombok alatt című versed oly különös érzéseket kavart bennem, hogy tulajdonképpen flood jellegű támadásnak is vehetném, hogy mégegyszer betetted, ennek a levélnek a megírására is ez a tetted ösztökélt. Ezért megérdemelsz egy bazdmeget, és persze jó magyar szokáshoz híven egy harmadik, utolsó esélyt is.)
Odafigyelünk továbbá egymásra. Mások érzéseire, mások lelkére. Fontosnak tartjuk, hogy ennek az egésznek a szórakozás a lényege.
(És nem valami minden emberi értéken felül álló szubjektív minőség, amit te, az undorító, mocskos, minden szociális érzékenységet nélkülöző autista zsenielméddel megfogalmazol)
Hát ennyi. Leszelszíves ehhez alkalmazkodni, ha szeretnél köztünk maradni és eltölteni közösen pár kellemes évet.
Tehát légyszíves, csak verseket közölj, tartózkodj a (főleg negatív) mínősítésektől. Valamint figyelj oda, kérlek, hogy mit és hányszor teszel itt közzé.
Még így, nyílt levelem végén kérek elnézést minden topikot olvasótól, annak a fura érzésnek, ami most előcsiklandott belőletek, természetesen én vagyok az oka, és természetesen minden erőmmel azon leszek, hogy mihamarabb elmúljon, és megint mindenki jól érezze magát.
Teszem ezt azért, mert egyszer megfogadtam, hogy ezt a topikot sosem fogom elhagyni, jöjjön bárhonnan bármilyen baromarcú, én küzdeni fogok érte, és nem lelépek, mint ahogy annyi más helyen ez már megtörtént.
Dzsó
ui: És Posta, bazdmeg, jár neked még egy kabbe, amiért ezzel a kurva személyeskedő levéllel kellett elbasznom egy órát az éjszakámból...

Na még egy nem túl friss - sztán vár az ágyam, álmatlan váram - huss!:) )
---------------------
Feledés
Ha már csak téged látlak
minden arcban,
akkor elrendezem
majd magamban,
hogy elfelejthesselek,
és ne szeresselek.
Hiszen hiába már az
örök érzés,
ha már nem úgy kellek,
mint a légzés,
csak ahogy feledhető,
de tán szerethető,
még kicsit égő,
már nem kérő,
s nem kéjnő,
védő
nő!

en miert nem tudok ilyet?

Huhha!
Az 524-es amoda (full) szólt.
Az 523 meg nagyon tetszik!!!:) ))
A szó és betűjátékokat nagyon szeretem!

Kössz Marci, a tiéd is....... Talán komolyan! :)

16520.-hoz, amiatt:
…Nálad
-----------
Sziszegni szikrázó szemmel
\tszikár szavakból szőni színes álmot
Itt lenni ismerős idegennel
\tizzó izgalommal nem játszani bábot
Leplezni léha lézengő lelkem
\tlopni lépéseim lóduló zaját
Várni - vigyázban állva - versem
\tvisszahangzó viaszszín válaszát
Itt lenni idegen ismerősnek mindig
\tizzó izgalommal, infantilis lázzal
Adni apadatlan, ami most még nincs itt
\tarrébb lenni kéne pár utcával, házzal

szupi:) ))nagyon bejonnek...dejo

16508. nagyon kúl :) ))

Mintahogy - ez is játék:
Bugyuta betűbilincs
Borzongó bronzbarna bőröd,
hevesen hevülve hozzámér,
vadítón vágyteli véremtől,
remegve ringatást remél
a kettőnket kábító kéj.
Mint morcos mama mérgelődöm,
mert mézízű mákony mérgével
szerelmes szívem szédíted,
felvillanó fáklya fényében,
világítasz vacogó véreddel.
Tántorgó térdeim tőled
kegyelmet könyörögnek kérve,
türelmet tékozló testünk
egymásban elevenen elégve;
és sikoltva súgjuk a sötétbe:
szeretlek!

Köszi Balázs!
Játék!

Éva ez tök jo:) ))))

sajnos nem találom azt a kötetet, amelyikben benne van, de vagy rittyentek egy fordítást, vagy keresek tovább!

Víg-végjáték
Szél kél
messze réten,
apró felhő
fenn az égen,
vajon merre futsz?
Nyár vár
minden évben,
nem kell járnod
csúszós jégen.
Ezen még túljutsz?
Kék ég
vigasz-színe,
öntsön békét
a szemedre
- ha időd lejárt.
Víg sír;
ritka kórság,
játék mögött
szomorúság,
a bánat megárt.

Napi malom
Minden reggel
úgy kelek fel,
hogy ma jó leszek.
Aztán nappal
ezer wattal
nyúzzák lelkemet.
Délutánra
már butára
marták eszemet.
Végre este.
S testem beste
módon mond nemet
nyugalomnak,
és álomnak
sem adva helyet.
Hisz a napnak
visszajárnak
nyűgös árnyai,
lekötöznek,
s meg is törnek
fáradt láncai.

Off.PÁI:Hrrrrrrr.....

ez a pötsch Tolkien valszeg lenyúlta, de nagyon erőst lenyúlta a Detlev von Liliencron-t!
Minyá elő is keresem a plagizált originált!

amúgy, ha már virágok szerepelnek a versekben...
Lombok alatt
Árnyas lombok alatt
Orgona s rózsa közt
Repkénykúszta falnak
Döntöm hátamat
Néhányszáz méterre
Kalapács zaja szól
Mellettem egy kis madár
Dalol őszről s tavaszról
S arról hogy itt e nyárban
Mi a szép a virágban
S a piciny lila szirmokat
Ne feledd ha jő a fagy.
2004.07.28., Besigheim

"Ha a tél már nagyon acsarog,
Hideg éjeken a kő ropog,
A vizek feketék, csupaszok a fák,
Rút ám utazásra a Vadon Világ!"/J.R.R.Tolkien-ford.:...(?)/
Ez a rigmus szintén jó és szintén GyU:)

S még egy
--------------
Végül a szeretet győz mindenen.
Tőled az függ, hogy engeded vagy sem.
Ha neked jobban esik a gyűlölet,
találkát adhatsz az örök semminek.
A szeretet nem mindig ég nagy lánggal lángolva,
elég, ha az Egyik a Másikat elfogadja.
Ahhoz is e nemes érzés kell,
hogy megbékélj a szenvedéssel.
Ha végül már mindened-mindened elfogyott,
s akiknek számítottál, mindenki elhagyott,
örökségül a mindenséget megkapod,
amikor önmagad ajándék ba adod.

hááát...mittelmässig!

Hogy kinek mi van belül, csak azt tudja kívülre is kitenni úgy igazán
-----------
Az estike dala
Hallottátok már az estikét?
Ahogy harmatos,
dalos hajnalon
- és fülledt nyári estén -
szerény, mégis sejtelmes virága,
illatát a világba kiáltja?
Olyan vagyok, mint az estike.
Aki fájdalom
szülte bánatom
- nem nézem, hogy kérik-e -
az emberek lelkébe kiáltom.
Így versem, mintha lenne virágom.

off: Ne hidd hogy ezt csak te tudtad....

drei, mert az mindenképpen közepes.
amúgy a németeknél az 1 a legjobb jegy, pont fordítva, mint nálunk.

ok!, de plz, ne a wiw-es cimemre, hanem a
baden-wurttemberger@gmx.de-re írj!
kösz!

off.Nem inkább drei PÁI? >>:P