Születésnapodra
Száz év helyett harminchárom…
- nyomaidat keresném;
Duna partján, a szívemben,
s a városnak peremén.
Már az én Mamám is
kékítőt old
odafenn az ég vizén,
kicsi lábaskában teát sem főz,
kihűlt tűzhely szegletén.
Ma már igaz, s hazug él szavaddal;
meglepetés-költemény
készül hódolatból,
számolatlan,
versed mindig új remény.
Rólad zengenek hárfadallamok,
és dübörgő dobzenék,
semmi ágán didergő szívednek
e kor új sorsot ígér.
---
Vannak ma is új „József
Attilák”,
kik fölött hunyorgva elnéz a
tömeg
múltat csodálnak, bősz
hallgatással,
s szájukból csak folyik a kopott
szöveg!