Vers mindenkinek

járna?

ha vki ELTÉre járna és verseket ír vagy esetleg prózát és be is szeretné mutatni azt nagyközönség előtt (szégyenlősek előnyben*) az pörögjön rá a címre** és küldje el nekünk!
* akár írásban is
**cím: eltevers@freemail.hu
tel.: 70/6318815
http://karex.mosfet.hu/pics/eltevers/eltevers.gif

Biztosan tudjátok ki ő?
-----------------
Haiku-apokrif
Nevemben: harcolsz?
olyan, mint ha valaki
azt ordítja: „CSEND!!!”

vesszőtúltengésben szenvedek :(

Gödör szélén
Összeszorult torokkal
nézek a mélybe,
már közelít egy hullám,
zuhanok félve.
Árok az vagy tengermély?
Kiderül hamar…
Az ötödik pecsét is
lassan betakar.
A gödör szélén ülve
még taszít a mély,
de, mint kegyetlen mágnes
vonz a meredély.

Tőről metszetten
bókol a rózsa,
bánat-hervadás

Őr
őrizem a szemed
elrejtelek benned
mégis menekülök

Tőr
nem fáj mikor mártom
mégis megcsodálom
ahogy csavarodik

Ő
Megráz mikor látom
Mégis sose bánom
Eleven a húsa

Aki másnak vermet ás
Bekapja a lóf***át
Kimint veti ágyát
Sírásó vagy földmunkás.

Lő
réseken nézek,
golyókat becézek,
asztalt igézek!

Bú
teje van és csepeg
pöttyös hasa kerek
búbosbence meleg

Fő
lábosban a leves
körömpörkölt helyett
répalé nem leszek

Fő
tele van és kerek
egyre kevesebb
mit beleteszek

Tétova tekintet..
Ismerlek?
Ismerhetsz..

Nő
Mostanság meg rég
egyre nehezebb
a fejemre lép

ox :)

Kő
Írott is meg szép
zsebembe rakom
Jól is jöhet még

:)

Cső
Piros volt meg kék
Halkan búcsúzom
Visszatérünk még

"És nem hagyhatjuk abba a kutatást.
És az lesz a kutatásunk vége,
Ha megérkezünk oda, ahonnan elindultunk,
És először ismerjük föl azt a helyet."
(T.S. ELIOT)

:) ))
Horpa. Ez tökéletes.

A merőkanál,
Kanala a léleknek,
Hogy levest is merünk vele,
Kis fintora az életnek.
Mert ő kanál,
Van, hogy belád lássak,
Ahelyett, hogy kérdezném, hogy vagy,
A mélyedbe lássak.
Merő vér már minden,
Most, hogy veléd vágtam,
Ennyi vörös belsőséget,
Elég régen láttam.
Mertem beléd merni,
Mert azt tanították,
Hogy ha együtt vagyunk,
Legyek kíváncsi rád.

másik felemet régóta keresve
rá kellett jönnöm, hogy nem találom másban
magamban vagyok egy, monitort lesve
egyszer megtudtam, hogy hiszek a látásban

megszülettünk
csodák lettünk
mind apró kis életek
két kéz volt mi segített
világra jönni
két kéz
később adott enni
két kéz
gondoskodás
két kéz
nem kellett más
megszülettünk
új világba
anyaméhbe visszavágyva
ijeszt minden, ami új
két kéz
ami felénk nyúl
megszülettünk
szeretetre
fél lélekkel egész testbe
keressük a másik felünk
két kéz
mivel átölelünk
megszülettünk
hogy továbbadjuk
örökségünk másra hagyjuk
két kéz
mi majd felénk nyújt
a világ néki most még új
megszülettünk
okkal vagyunk
két kéz
mivel veszünk s adunk
két kéz
mivel élni hagyunk
vagy megölünk
ha akarunk

úgy esett az eset
hogy hazafelé menet
a villamoson
az izgága testek
engem lestek
felnevettem
erre mind elestek

Megszülettünk
Másztunk
Kimondtuk mama
Felálltunk
Kimondtuk természetesen
Először mentünk
Elballagtunk
Anyáknapján verset mondtunk
(Nekem)
Ötöst kaptunk
Megnyertük
Egyedül maradtunk
Kivertük
Felvettek minket
Átmentünk
Elballagtunk
Benőztünk
Felvettek minket
Nyelvvizsgáztunk
Megúsztuk a katonaságot
Elköltöztünk
(Tőlem)
Hosszú útat jártunk be
Most gyerekünk lesz
Megint...

Mekkora utat kellett megtennem,
vágyakoznom, majd beteljesednem,
hogy rájöjjek, jó, ami van?!
Hihetetlen!

Ha kiabálok rátok,
az átok.
De ha kinevetnétek,
az vétek.

Miféle utolsó nap te lány!?
Ha játék a vécépumpaság,
csak akkor, csakis akkor
bocsátható meg ez a kívánság.
Még, hogy utolsó!?
Ez egy ronda szó!
Az utolsókból lesznek az elsők
- ez néha így van a napokkal,
pillanatokkal - mindig, minden
újrakezdődik, hisz minden nap,
egy leradírozott tiszta lap.
Nnno!