Limerikről és haiqról annyit, hogy
amíg nem jelentetnek meg ötezren haiqs
könyvet (mert könnyű írni), addig
nincs baj. Egyértelműen az internet a
hibás, hiszen aki fontosnak érzi (én
igen) hogy fejlessze verselő
készségét annak igenis ilyen verseket
kell írnia, méghozzá
tizenhatezer-ötszázat, és nem
azért, mert az mekkora művészet, hanem
egyszerűen csak gyakorlás. Amit mellesleg a
NETEN BÁRKI LÁTHAT...
Szerintem az ujjgyakorlatokban pont az a jó, hogy
pontos formába kötik meg a kezedet,
ezért sokkal jobban fejleszti az ember
kifejezőkészségét.
Bár sokakat idegesít sokminden (magyar
emberek vagyunk) azért én inkább a
fengshui könyvek és egyebek
eltobzódását venném
górcshő alá...
Azért akik haikukat és limerikeket
írkálnak, hadd mondjam el:
Haiq:
Oké, hogy 5-7-5, én szigorúan betartom,
de sokan nem, és ez nem baj. Az eredeti
műfajban a japán időmérték
mérvadó, de ez olyan rövid volna
magyarul (egy magyar hosszú szótag kb 2 japo
időegység), hogy nem volna normálisan
használható.
Bevett divat tehát, hogy az 5-7-5 -től
fordítások esetén nyugodtan
eltérhetünk, sőt, ha magyar
remekművet írunk, akkor is. Ujjgyakorlatok
esetén nem illik eltérni.
Fontos még tudni, hogy nem csak a
szótagszám számít, hanem van
nagyon sok szabály, amik közül nagy
részét nem tartjuk be, több
okból
-Nem akarjuk
-Nem tudjuk
Egy-két példa
A haiq első sorában meg kell jelennie egy
természeti elemnek, vagy évszaknak a neve,
vagy arra utaló szimbólum
A haiqnak kell tartalmaznia a családra
vonatkozó nevet vagy valamilyen
szimbólumot
Satöbbi. Jellegzetesen sokszáz
szimbóluma van a japó klasszikus haiqnak,
szerintem ha a bibliát lefordítanák
japóra, beleférne 100 haiqba (ami kb 1 A4-es
oldal) Ez persze vicc volt.
Limerik:
Sokan versengenek a lamans környéki
népek, hogy kié is a limerik műfaj
tulajdonképpen. Maga a név egy ír
város neve.
A limerik azon kívül, hogy aabba
rímelésű és 33223
ütemszámú (ezt nem kell szigorúan
betartani, a lényeg, hogy a 3-4 sorok
rövidebbek legyenek) rejt még 1-2
okosságot.
Az első sorban valamilyen tulajdonnév
áll, leginkább a végén. Ez gyakran
egy személy neve, vagy egy hely.
Például
Volt egy bácsi Bácsalmáson
vagy
Egy jó barátom, Emese
ez nagyon fontos. További megkötés
nagyon nincs, a lényeg, hogy az utolsó
sorban (vagy sorig) poénnak kell lenni, és
valamilyen pajzán pajkos szónak
(legalább egynek)
Egy jó barátom, Emese
Mindíg más volt kedvese
Egyszer egy úr jól
Előlről hátulról
Mit mondjak - nem rebbent szeme se...
Limeriket ismert dolgokról, vay
ismerősünknek ajándék ba,
egyéb okokból írunk, a műfaj
elburjánzása semmi problémát nem
okoz, olyan mint egy viccműfaj (Jean,
Móricka), nem szennyezi a kultúrát.
Ha majd több haiqval találkozom, mint
ahány példányban elkelt a
Ráczzsuzsi féle Terézbulsit, akkor
elkezdek - esetleg - pánikolni...