s az ember szólt (kicsit többet talán,
mint kellene)
lehet, hogy nem vagyok jol összerakva
homlokomon pedig az van ami,
mégis egy ember vagyok,
vagyok az aki...
aki fontos tud,
érteni nem mindig lényeg,
én sem értek mindent,
de van mit tudok, s érzek.
hogy mi a lényeg ez nem könnyű,
hisz kinek mi...?
nehéz lenne néhány sorban
megfogalmazni.
végére talán
egy kérdés ami maradt:
muszáj e hát szólni,
vagy jobb, ha csendben marad...?