egy 2006. januári tipikus
Tévelygő-bejegyzés:
A Prae kötet méret szerint éppen
átmenet az esti ágybeli olvasmány
és a nappali, asztali mellett. Pillanatnyilag az
asztalon tartom, és neki támasztom a
befejezés felé haladó, kicsit már
unt Spiró Fogságot.
- Az egyik ágybeli (félkezes) könyv a
Balázs Béla: Napló 1914-1922 most
ért véget. Sokat kínlódtam vele,
mert a sok jegyzet ellenére nehezen boldogultam a
szöveggel. Mindent összevetve megérte
az erőfeszítést, mert képet
kaptam belőle a fiatal Lukácsról, a
Vasárnapi körről. Érdekes volt,
hogy BB, a későbbi kommunista a Nyugatban
miként üdvözölte hazafias
hévvel - elsőként - a
világháborút. Milyen nehezen
tűrte a - többnek közt emiatt
elszenvedett - kiközösítést.
Miként lett belőle szerepvállaló
a 19-es Kommünben. Hogyan küzdött
ifjúmunkás hallgatósága
megnyeréséért Kassák ellen. A
későbbi filmesztéta, kifejezetten a
jól megfizetett, színvonaltalan
forgatókönyvek tucatjait írta,
jóformán semmire nem tartva a filmet.
Vonzó ember lehetett, mert alig bírta
levakarni magáról a szerelmeket, de
mégis kalandból kalandba keveredett. Most
nekifogok, újra átlapozom.