irodalom

Ha nem lennének, még tovább nőne a munkanélküliség? Ez lehet az oka...

Aszemély szerint annyira ritkán járok már könyvtárba, hogy mondhatni szinte soha. Nincs nagyon dolgom ott. Néha már nem is értem, minek vannak még egyáltalán.

20722: Á, a kulturális közállapotoknak ez a nívója vidéken teljesen szokványos és normális (érdemes néha körbejárni :D ). Én jártam már úgy, hogy viccből felvetettem, hogy Csokonai Lilit vajon a Cs vagy az E betűs polcra helyénvalóbb-e sorolni, de aztán rájöttem, hogy a könyvtáros kolléganő azért nem veszi a lapot, mert Esterházy Péter néven sem ismerősebb neki a szerző, mint emígy. (és neki mindegy: a könyvre Csokonai Lili van írva, tehát akkor aztatat az is írta, akkó oda kő tenni, a csö bötűhöz, slussz.)

20692: asszem, már értem, mire gondolsz. :-) Letenni nem fogom ugyan, de volt egy jelenet, ami kiborított (amikor Patairól beszélnek Lajos bácsiéknál, s végül az egész család odagyűlik vacsorára. Agyrém volt az a sok "idétlen" párbeszéd meg a hozzájuk fűzött elbeszélői megszólalások. :-))) De azért gyűröm tovább. :-)

20718: hát ez elég rosszul hangzik...

20720: Kedves Pola, bár teljesen egyetértek 20715-ös bejegyzéseddel,
ha úgy szeretnéd, törlöm :-)

Kedves Bogi! Kérlek, töröld a 20715 alatti beszólásomat - én is túlreagáltam. Bocs, Bea!

20715: :D

20713: A könyvárakkal kapcsolatban, nagyon szomorú tapasztalatom volt még 2000-ben, amikor egy alföldi nagyközségbe költöztem: a 10 ezres falunak 30 ezer kötetes kölcsönkönyvtára volt, nekem magamnak kb 8000 könyvem van. Legalább 200 duplumot hordtam oda és volt olyan is, hogy cseréltünk.
Ennél siralmasabb csak az itteni (Szigetszentmiklós) helyzet; itt olyan igazgató van, aki utálja az irodalmat és életében nem olvasott el 300 könyvet, az is ponyva, a helyettese (diplomás könytáros-népművelő) meg azt se tudta, amikor ide ette a fene, hogy mely lapokra kell beütni a könyvtár stemplijét. :(

20716: Kezd az a tapasztalatom lenni ezzel a regénnyel, hogy a férfiaknak általában nagyon bejön, a nőknek kevésbé. :-)))

Most olvastam: Dragomán György - A fehér király. Egy erdélyi magyar Sorstalanság a 80-as évekből. Nagyon hatott. Mindenkinek ajánlom, aki még nem olvasta. Depresszióra hajlamosak előtte kérjék ki kezelőorvosuk vagy gyógyszerészük tanácsát. :)

{{{Törölt hozzászólás!}}}

20703: van, aki nagy visszhangot jósol neki, mert (állítólag) ezekre az emberi jogi kérdésekre, amiket ez a könyv feszeget, igen érzékeny a német olvasó -- én nem tudom
én személy szerint arról hallanék szívesen visszaigazolást vkitől aki tud németül, hogy mennyire számít sikerültnek az a fordítás :) a magyar szöveg ismeretében mondom, hogy akármilyen zseniális fordítónak is rendesen feladhatta a leckét

20712: hát erről a problémáról azt hiszem mindenki szerzett bőven (saját bőrön) tapasztalatokat, aki valaha járt egyetemre -- vagy inkább mondom azt, hogy a rendszerváltás óta (mert nem tudhatom, de erősen mégis azt tippelem, hogy a r.v. előtt talán ekkora dzsungelfighting nem ment egy-egy szakirodalmi anyagért, mint azóta)

20686:
nem tudom... ha idetéved egy könyvtáros, én is kíváncsi lennék a válaszra.
az is problémás, h az előadók által favorizált szakirodalomból nincs elég példány. (kommunikáció-elmélet pl.) 2-3 db-ot tartanak belőle, abból egy ált. a kötészeten, a másik kettőre meg "ráülnek" vizsgaidőszakban.
szemfülesnek kell lenni.

20708: Persze, a bányászdalok, ahogy a katonanóták többsége is, általában egy ismert (többnyire új stílusú) népdal, esetleg műdal parafrázisai. (A bányászhimnusz meg egy borzalmas stájer nóta magyarított változata.)

Hadd szúrjak be egy kis ajánlót:
Kedves olvasó Barátaim,
A NEMMOZGÓ című könyvem hivatalos győri bemutatójának a IX. Győri Könyvszalon ad teret és időt.
Helyszín: Győri Nemzeti Színház, Kisfaludy Terem
Időpont: 2009. október 3., szombat, 11:00 óra
Beszélgetőtárs: Sütő Csaba András, költő
Ezt megelőzően még megrendezésre kerül egy kötetlenebb könyvbemutató is, Szalai Zsolt költő barátommal közösen a Rómerben. Közreműködik Váray László, offenzív gitárművész.
Tehát aki nem bír szombatig várni, jöjjön pénteken is!
Helyszín: Győr, Rómer Ház, Underground klub
Időpont: 2009. október 2., péntek, 20:00 óra
Belépődíj nincsen. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Atmoszférakóstoló a blogomon: http://angyalzaj.blogspot.com
Muszga

20704:
Az elvtársak nem kértek róla hang- és képanyagot, ahogy ilyesfajta gyűjtéseken szokás ezt tenni, mármint nem igazolni, hanem enélkül elég nehéz gyűjteni. De hát ez az elvtársak hendikeppje volt.

20704:
azt említettem meg, a bányász nóta nem a tipikus autentikus népdal :)

20700:
Úgy értem, nagyon nem foglalkoztak vele, mármint hamisítással. Hamisítani olyasmit szoktak, amire szinkronidőben nagy kereslet van, sokan ismerik, és közkedvelt, ezért mindenki vevő mindenféle alternatívára.
A lezárt ismeret az, amikor vmit felkutatnak, leírják, lejegyzik könyvbe, és akit érdekel, utánajárhat, elbújik a könyvtárak polcain.
Aktív kultúra az, hogy mai napig a zenére és táncra hagyományosan leginkább vevő réteg, legaktívabban a huszonéves kör élteti ma is (nem csak ők, de mindig kitermelődik az aktív 20-on éves kör rá), tehát az a táncházkultúra, ahová az autentikus népdal és néptánc városi szintre beemelésre került több évtizede, mai napig szuper-aktív, már sokadik nemzedéken át.
Ez Nyugat-Európában ismeretlen dolog, ha él is valamennyire, nyugdíjas szakkör szinten, hobbiszerűen foglalkoznak vele.
Tehát a hamisításra azért reagáltam, mert amit Karfiol említett - népdal hamisítás - az korántsem tendenciózus, de még vmi fene ismertnek sem neveznék ilyesfajta szándékot. Aki foglalkozott vele, azok elhivatottan, aki meg nem, az meg nem.

20704: azért írjuk a javára, hogy nem a... Kőszegi temetőbe ment ki, hanem az autentikus Salgótarjániba :-))))

20704: :-))))))))

20699: Ha nem tudod, miről beszéltem, mihez szóltál hozzá? :O
Volt egy fickó, aki a úgy gyűjtött bányásznótákat, hogy otthon megírta azokat, aztán kiment a salgótarjáni temetőbe és a sírkövekről összeszedte az adatközlők neveit. Amikor ezt 89-ben rábizonyították, azt mondta a bácsika, hogy őt és rajta keresztül az egész proletárdiktatúrát megtámadták a kapitalista ügynökök.
Úgy rémlik, valamilyen Józsefnek hívták.

20697: köszi, figyelem majd a német recenziókat :-)

Thaly kuruc-kor és Rákóczi-mániás volt. A korabeliek egyértelműen hamisítónak tartották, ma már árnyaltabban merül fel a kérdés:
http://szelence.com/tan/szentpeteri_thaly.pdf
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/83.html

20693: igen. félrement, bocs

20699: Bea, mit ertesz az alatt, hogy nem volt tarsadalmilag nepszeru dolog? Hogy erted, hogy nem lett lezart ismeret? Aktiv kultura?

20680:
a bányászdal nem kifejezetten az autentikus népdal típusa. A honi néprajzkutatás a gyűjtők idejében sem volt vmi hú de népszerű dolog társadalmilag, úgy direktbe átverésből nem volt hamisítás. Akik meg gyűjtötték, mi több, közkinccsé tették, akár a zenét, akár táncot, nagyon komoly munkát végeztek, mert nem lexikális, lezárt ismeret lett belőle, hanem egy Európában egyedülálló aktív kultúra.

a második link hülyeség :)
valójában erre gondoltam:
http://voland-quist.de/website/buecher/pics_big/9783938424_407

Íme:
Kriszta Bódis
Artista
Aus dem Ungarischen von Christina Kunze
Pickler, ein 14-jähriges Heimkind, stirbt unter ungeklärten Umständen beim Sturz von einem Hochspannungsmast. Das Ganze wird als Unfall deklariert. Die Psychologin Judit nimmt sich des Falles an und interviewt die, mit denen das Mädchen zuletzt zu tun hatte. Sie weisen jede Mitschuld von sich, entlarven sich dabei aber meist selbst. Nach und nach kommt Judit Pickler auf die Spur: der Herumtreiberin auf der Suche nach Freiheit und Abenteuer, der Außenseiterin, die sich nach menschlicher Wärme und einem Platz in der Welt sehnt.
Linkek
http://voland-quist.de/website/index.html?buecher/buecher.php?reihe=neuerscheinungen&isbn=9783938424_414
http://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=a9202bde24&view=att&th=12401733aca3ae14