Ismét volt egy olyan misztikus
élményem, mint a múltkor a Nádas
Bibliával, egyébként ez velem
mindennapos!
Tegnap v. tegnapelőtt Hazai Attila Szex a
nappaliban c. kötetében találkoztam
azzal a gondolattal (a Gondolatok c.
szövegben...), hogy egy biz. ókori
bölcselő kikelt az írás
feltalálása ellen, hogy ez milyen rossz
irányba viszi az emberiség
fejlődését, ettől elpuhul az
emlékezőtehetség ergo az egész
emberi gondolkodás, valamint az írás
maradandósága porba alázza az
embert.
Még aznap egy Borges esszékötettel
folytattam a betűfalást, Borges hiánya
miatt már amúgy is rég addikt rohamaim
voltak, és abban egy szövegben UGYANEZT a
gondolatsort láttam leírva, aznap már
másodszor! Mindezt úgy, hogy életem
addigi közel 36,08 évében
hírét sem hallottam, hogy léteztek
volna az ókorban gondolkodó elmék, akik
az írás feltalálását az
emberiség rákfenéjének
látták (mert Borges már nem is egyet,
több ilyet is felsorol, van köztük
egyiptomi, görög, ókeresztény,
még a Phaidroszt is megemlíti, mert abban is
felmerül a téma).
És ez velem mindennapos, hogy beleszaladok egy
újdonságba, akkor 24 órán
belül tuti hogy msáodszor is találkozok
ugyanazzal a dologgal valahol! Érdekes.
De most épp Ménes Attila
Gyógyulófél c. kötetét
olvasom. Hát ez valami kurva jó.
Mindenki olvasson Ménes Attilát!