17133: Én szidtam a Foe-t, és én is
úgy éreztem, hogy belekap mindenféle
kérdésbe, és odalógat egy
csomó dolgot, amik aztán lógva
maradnak, és nem kapcsolódnak semmihez.
Örülök, hogy nem az derült ki,
hogy ez egy zseniális könyv, csak én
vagyok túl hülye megérteni. :)
Most a Jonathan Strange & Mr Norrellt olvasom
Susanna Clarke-tól. Vicces. Asszem Dickens a
példaképe, ami az elbeszélés
módját illeti: baromira
ráérünk elmesélni a sztorit,
úgyis ezer oldalas lesz a könyv, nem
kapkodjuk el; egy-másfél oldalas
lábjegyzetekben még a történet
szempontjából totál irreleváns
epizódokat is elmesélünk (amik persze
tök viccesek, és ha a sztori
szempontjából nem is, de az egész
könyv szempontjából igenis
relevánsak). Nem bután van megírva,
na.
Ja és kövezzetek meg, de jövő
héten megjelenik a Harry Potter utolsó
része, és én már tűkön
ülök. :)