En a kapcsolatok elejen levo ertekelgetos fazist nem
szeretem, valoszinuleg mert abban nem vagyok tul jo
(pl. nem szivesen produkalom azokat a szepen
koreografalt jatszmakat, amik egy ,,normalis,,
kapcsolatkezdeshez elengedhetetlenek). Igy aztan azzal
a lannyal, aki teccik, gyorsan metaszintre emelem a
szitut (kizokkentek), es ha ettol inkabb rokonszenves
leszek neki, nem pedig teljesen kiakad attol, hogy nem
igy szokta csinalni, gyorsan agyba kerulunk:-) Ettol
kesobb esetleg nem lesz jo kedve, mert altalaban
persze nem jellemzo szamukra, ami tortent, de innentol
kello alapunk es idonk van arra, hogy az tortenjen,
amit majd szeretnenk.
Eleg erdekes, h a legkonnyebb a jokislanyokat
kizokkenteni. Marpedig jokislanyok elsosorban jo
kapcsolatokban fordulnak elo.
Ha veletlenul az tortenik, hogy beleesek vkibe (v
forditva), akivel nem fekudtem le, az a legrosszabb:
ilyen esetben a legnehezebb egymassal mit kezdeni.
Visszaolvasva, mit irtam le, erdekes, h
minoseg-mennyiseg koordinatakban ezt hogyan irnam le.
Vadasz vagyok, tehat altalaban (azt hiszem, h:-) en
kezdemenyezek, vegulis viszonylag sokat, de viszonylag
kevesen mennek at azon a taszten, hogy a minoseget
atdefinialom szamukra, es ahelyett, hogy vki
igenyeinek felelnek meg, inkabb arra hivatkozom, h az
is egy (eleg speci) minoseg, h kepes vagyok atszabni a
kellemes es megszokott koordinatait. Hm...