nosztalgia

9797: Láttuk a frontharcosokat, tölgyfaleveles sisakban menetelni a Legfelsőbb Hadúr színe elé.
Kadétokat, ludovikás tiszteket, utcán felpofozott bakákat, csendőröket, apácákat!
Láttuk a kubikosbörzét a Teleki téren és a cselédkorzót a Keleti előtt!
Láttuk az első világháború rokkantjait.
A Bruszilov-offenzíva élve maradt halottjait.
Hallottuk a gégék helyén csillogó fémcsövek sípolását.
Mi lóhúst ettünk és szamárzsírt kentünk a kenyérre.
Mi részesei voltunk a Nyomorenyhítő akciónak.
Bennünket felöltöztetett a Főméltóságú Asszony.
Nekünk használt ruhákat adott a háziúr felesége.
Mi kezet csókoltunk a háziúr feleségének.
Mi karácsonyi csomagot kaptunk jószívű asztaltársaságoktól.
És láttuk Budapest felett a Gráf Zeppelint, meg azt a kétfedelű repülőgépet, amely éjszakánként a Schmoll-pasztát hirdette a szárnyain.
Láttunk munkanélkülieket, havat lapátoló ügyvédeket, és taxisofőrré átképzett orvosokat.
Hallottuk a kintornások szívet tépő zenéjét.
Hallottuk a rádióban beszélni Hitlert és Mussolinit.
Mi tudtuk, mit ebédelt Hitler a bécsi bevonulás után.
Azt mondod: Hitler!
Azt mondom: Horst Wessel!
Azt mondod: Mussolini!
Azt mondom: Marcia su Roma!
Minket leszedtek a rendőrök a villamos ütközőjéről.
Mi csikket szedtünk, szenet loptunk a vagonokból, és kiszaggattuk a kerítések léceit tüzelőnek.
Mi úgy nőttünk fel, hogy nem ismertük a villanyt.
Mi úgy nőttünk fel, mint a gaz.
Nekünk petróleumlámpa nyomorította szemünket.
Mi sohasem voltunk jó tanulók.
Minket eltanácsoltak a középiskolából.
Mi korán kezdtünk dolgozni és dohányozni.
Mi örökké éhesek voltunk, és ahhoz húztunk, aki enni ad.
Mi ma is gyorsan eszünk, ma is zabálunk, mintha attól félnénk, hogy valaki elveszi előlünk a tányért.
Mi cipőt pucoltunk, triciklit hajtottunk, csomagot cipeltünk.
És együtt bőgtünk anyánkkal, amikor a végrehajtó lefoglalta maradék bútorainkat.
Mi láttunk kilakoltatást, utcára kirakott vaságyakat és szalmazsákokat.
És szalutáltunk a Hősök emlékműve előtt, ha arra mentünk villamossal.
Láttuk az áldást osztó Pacelli bíborost, a későbbi pápát, az Eucharisztikus kongresszuson.
És láttuk a levest osztó Róbert bácsit.
Mi kokárdát viseltünk, sastollat viseltünk, sárga csillagot viseltünk.
Hanyas vagy? '28-as? Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod: Luftgefahr!
Azt mondom: Fligeralarm!
Nekünk légósisakot nyomtak a fejünkre.
Mi égő házakat oltottunk, és kiástuk a fel nem robbant bombákat.
Azt mondod: Danzig.
Azt mondom: Korridor!
Azt mondod: Leningrád!
Azt mondom: blokád!
Mi megtanultuk az iskolában, hogy ,,húzzunk egy merőleges vonalat...''
Mannerheim-vonal, Siegfried-vonal, Maginot-vonal.
Nekünk a háború volt az ifjúságunk.
Azt mondod: Tobruk.
Azt mondom: Bizerta.
Azt mondod: Bengazi.
Azt mondom: El Alamein.
Mi a hétköznapi fasizmus idején voltunk szerelmesek.
Mi nyilvánosházakba jártunk, és személyesen ismertük a prostituáltakat.
És ma találkozunk velük az utcán, akikből már öregasszonyok lettek, a szemükbe nézünk, és nem tudunk mit kezdeni magunkkal.
Mi megtanultuk a fasiszta indulókat.
,,Napkeleti vizeken hömpölyög az ár, nézd a kéklő Fuzsimát, mennyi napsugár...''
Hanyas vagy? '28-as? Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod: Berlin!
Azt mondom: Reichstag!
Azt mondod: Giovinezza!
Azt mondom: Facetta nera!
És újra megtanultuk a tábornokok nevét.
Azt mondod: Africa corps!
Azt mondom: Rommel!
Azt mondod: Guderian!
Azt mondom: Rundstedt!
Mi megnéztük a mozikban a fasiszta filmeket.
Lützow-sasok, Stukák, GPU, Jud Süss, Alcazar!
Mi ismerjük a repülőgéptípusokat.
Mi láttuk a bevetésre induló Messerschmidteket, Focke Wulfokat és Stukákat!
És láttuk a bevetésre érkező Musztángokat, Spitefireket, Moszkitókat és Liberatorokat!

Szilágyi György :
Hanyas vagy?
Hanyas vagy? '28-as?
Mi félszavakból megértjük egymást.
Ugyanazt a nótát fújjuk, nem igaz?
Emlékszel?
Nekünk mindig az első világháborúról meséltek gyerekkorunkban.
És első világháborús dalokat énekeltek a fülünkbe?
Anyánk vasalt vagy a varrógépet taposta, mi lekuporodtunk a sparherd mellé, és hallgattuk, ahogy énekel.
Ott, ahol a Dnyeszter vize zúg...
Estére indul az ezred...
Ágyúcsőre tábortűz világít...
Dalol a nyomor! - mondta nagypapa, aztán ő is rázendített:
Ne sírjatok, budapesti lányok, visszajövünk még
hozzátok, valaha, valaha, vagy soha!
Emlékszel, mit kiabált a nagypapa álmában?
,,Hauptangriff von rechts! Battrie vier sisz ab!''
Meg azt, hogy: ,,geveeeehr aus!''
Nagymama meg mindig azt énekelte:
Megállj, megállj, te kutya Szerbia!
Hanyas vagy? '28-as? Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod: kis antant, azt mondom: nagy antant!
Azt mondod: srapnell, azt mondom: maschingewehr!
Nekünk a béke tizennyolcadik esztendejében folyton az elvesztett háborúról meséltek!
Mi nyolcéves korunkban már kívülről fújtuk a tábornokok nevét! Hötzendorfi Konrád, Ermolli, Pilsudsky, Ludendorff, Cadorna!
Különösen ezt a Hötzendorfi Konrádot kedveltük. Jól lehetett ropogtatni: Hötz-en-dorfi Kon-rád!
Aztán megtanultuk a csataterek nevét: Ravaruszka, Doberdo, Verdun, Limanova, Przemy'sl, Gorlice!
Nagyon tanulékony gyerekek voltunk. Minden érdekelt bennünket.
Milyen pipája van a bácsinak?
Fric Watson, fiacskám!
Milyen pisztolya van a bácsinak?
Smith Wasson, fiacskám!
Fric Watson, Smith Wasson! Mi félszavakból megértjük egymást.
Emlékszel, nagymama mindig a császárt emlegette!
Ferenc Jóska alatt más világ volt, jobb világ volt!
És Károly királyt, Zitát, meg azt a zabálnivaló kis trónörököst, az aranyfürtű Ottót, aki loknikban hordta a haját!
A kis Ottó, Ottóka. Mennyit húzták a fülünkbe!
Meg is tanultuk a nevét.
Könnyen tanultunk, hiszen csak nyolcévesek voltunk.
Emlékszel, nagypapa mindig a forradalmat emlegette.
De Károlyi nevén túl nem merészkedett senki!
A kommünről mindenki hallgatott.
Kun Béla nevét nem merték kiejteni előttünk.
Vilmos császárét igen, Szamuelyét soha!
A magyar huszárokról igen, a Lenin-fiúkról soha!
A nemnemsoháról igen, a mindenamiénkről soha!
Komédiáztak előttünk, öregem, komédiáztak!
,,Tanulj meg, fiacskám, komédiázni,
mert minden-minden csak komédia...''
Hanyas vagy? '28-as? Mi félszavakból megértjük egymást.
Viribus unitis! Kisezüst, nagyezüst! Signum Laudis, arany vitézségi érem!
Hallgatni arany!
Ebben az országban mindenki félt.
Féltek a tegnaptól, a mától, féltek a jövőtől.
Minket is félelemre neveltek.
Ne szólj szám, nem fáj fejem.
Mindig volt szegény, mindig volt gazdag.
Imádkozzál és dolgozzál. Ez a világ rendje.
Jártál leventére? Én is.
Jobbra át, balra át, hátra arc! Díszlépés!
Úristen!
Bennünket gyerekkorunktól kezdve egzecíroztak!
Mi az egész ifjúságunkat végigmeneteltük.
Minket elvitt a rendőr, ha hiányoztunk a leventéről.
Minket megvertek az őrszobán, és többé nem hiányoztunk a leventéről.
Nekünk a tornaóráink menetgyakorlatok voltak.
Mi a negyedik elemiben fegyverforgatást tanultunk.
Mi mindennap elmondtuk fennhangon a Hiszekegyet.
Mi a németórán németül mondtuk a Hiszekegyet.
Ich glaube an einen Gott, ich glaube an ein Vaterland...
Emlékszel?
Nekünk kötelező volt templomba járni.
És tilos volt nyilvánosházakat látogatni.
Mi Bocskai-kabátot hordtunk, és fehér toll volt a sapkánkba szúrva.
Minket az új háborúra neveltek.
A bolsevizmus elleni harcra neveltek.
A vörös veszedelem ellen neveltek.
Hanyas vagy? '28-as? Mi félszavakból megértjük egymást.
Azt mondod: Somogyi-Bacsó, azt mondom: Sacco Vanzetti.
Azt mondod: Matuska, azt mondom: Biatorbágy!
Azt mondod: Francia-Kiss, azt mondom: Héjas!
Azt mondod: Ostenburg, azt mondom: Prónay!
Úristen! Mi mindent tanultunk meg!

Sinkovits, bocsánat

9790: Sikovits Imre olvasta fel valamelyik régi rádiókabaréban.

9793: nekem is van történetem a kasu-ról. nem volt zsebpénzem és ha apám zakózsebéből ki tudtam csórni pár forintot, rohantam kasut venni. Azóta is keresem az ízét. Lehet, hogy a lopás íze is hozzátartozik :)

9764
erre sem gondoltam vagy 40 éve:)
érdekes, ahogy egyszercsak valami nemlétező - mert még az elfelejtettem sem tűnik érvényes megállapításnak, legfeljebb az elfeledkeztem róla, de az meg mást jelent - emlékké válik, egyszercsak előtűnik a KASU a semmiből, kontextus nélkül, aztán kezd valami halvány történet kibontakozni körülötte...bocs az off "filozofálgatásért"

9791: Állítólag benne van minden szava... csak össze kellett látni. :)

9790: József le a kalappal elötte, de Te tetted számomra hozzáférhetővé!
Az a véleményem tankönyvben a helye!!!!!! :) ))

9789: Szívesen, bár nem az enyém az érdem, noha én is szívesen köszörülöm a magamét. :) Azért a lánykád is forgassa tovább örömmel.
Bencze Imre volt a szerző.

9758: József! egy kisötöst megszavazok neked:) )
kimásoltam a versikédet a lányom azzal villogot nyelvtan órán:) )
köszike!!

9786: Múlt héten valamelyik délelőtt vetítette a Filmmúzeum.

9786: Emlékszem, remek zenéje volt.

A kenguru
színes magyar játékfilm, 94 perc, 1975
rendező: Zsombolyai János
író: Bertha Bulcsu
forgatókönyvíró: Zsombolyai János, Bertha Bulcsu
operatőr: Zsombolyai János
díszlettervező: Vayer Tamás
dramaturg: Deme Gábor
zene: Benkő László, Delhusa Gjon, Frenreisz Károly, Koncz Tibor, Latzin Norbert, Markó András, Szörényi Levente, Tardos Péter, Tolcsvay László, Somló Tamás
vágó: Komlóssy Annamária
szereplő(k):
Gálffi László (Varjú István)
Vándor Éva (Zsozsó)
Koltai Róbert (Jocó)
Pártos Erzsi
Tarján Györgyi
Varjú fiatal srác, Kőbányán lakik és egy Zsozsó nevű lánnyal jár. Kamionos. A paksi atomerőmű építkezéséhez szállít anyagot, amikor beszáll hozzá egy stopos lány. Igazi bombázó, és nem Paksra akar menni, hanem Boglárra. Balatoni kaland vagy a kötelesség és az otthoni lány? Egy súlyos kérdés a hetvenes évekből.

Le kell kapni a négy körméről!
(Egyébként tényleg fullasztó tud lenni némely illatfelhő viselője. :P )

9783: na de ha nem kap tőle levegőt? És mi van, ha szegény férfi túlérzékeny a parfűm illatára és elszalad idő eltőt? :)

9777: De hát a jó parfőm csak egy adalék az isteni bőrhöz, anélkül nem is él. :)

Sziasztok, ugye nem baj, hogy egy teljesen új témával jövök elő, de a nosztalgiázásról nekem elsőre a Kenguru c. film jut az eszembe, nem beszélve a bakelitlemezen kiadott zenéjéről...

9778: :)
Elég korán rászoktunk (családilag), hogy magunkra zártuk a nagykaput ilyenkor. Így aztán legtöbbször Apu, meg a bátyám locsolta meg az ágyamat általában - vízzel ;)
Leszoktunk a locsolkodásról - mostanában csakis a barátaim (a papa, meg a két ifjú) járnak, van amikor különböző illatokkal támadnak, de van mikor megkönyörülnek és csak egyfélével.
Kérésre csak a blúzom kap, azt meg gyorsan kicserélem. ;)

Úgy látszik nem tudok leszállni a témáról. Én kislány koromban mindig arra gondoltam, hogy miért nincs egy másik nap, amikor a lányok mehetnek el azokhoz a fiúkhoz, akikhez akarnak és locsolják le őket (jó, tudom a locsolás elgé egyértelmű szexuális utalás :) ) vagy vihetnek nekik virágot vagy nem tudom valamit. Mindig csak várni a szőke herceget, aztán vagy jön, vagy nem.... :)

mármint valahol máshol...

9777: na de az, amikor meglocsolják az embert... Vagy amikor nem jön el, akit vársz és a hülye osztálytársaidat fogadod, miközben a nagy Ő meg alahol máshol gyűjti a tojásokat :)

9776:
Fuhh! Nemtom! De én már akkor is utáltam mindenféle kölnit, de különösebben nem vagyok odáig a parfümöktől sem. Nem bírom a tömény illatokat, szagokat - elveszik tőlem a levegőt (igaziból és azonnal)

Na jó, akkor már ha a szagoknál tartunk: emlékeztek a húsvéti locsolkodós kölnik illatára? Vörös Moszkva?

Szagértő? Szemmel? :P

9773: egy szakértőnél, mint te vagy feltétlenül óvatos lennék, mert te már a szagáról felismernéd a szalmiákszeszt. Talán egyéb szeszekkel próbálkoznék :)

Ez célzás akart lenni... vagy találat? :P

9771: igen, lehet. Akkor a legközelebbi vendégségkor nem szalmiákszesszel ízesített desszertet tálalok fel. Persze attól függ, kit hívok meg :)

A szalmiákszeszt is meg lehet kóstolni, legfeljebb felmossák utána a padlót veled. (Nem ajánlom!!!!!)
Azt hiszem, összekevered a SÓSBORSZESSZEL. :)

9769: Hááát, akár betegség is lehet(ne), de ha megkóstolod pl. a Cotinus szájvizet, eldöntheted, hogy ez volt-e? (cserszömörcés :) )

9768: szömörce? az nem egy betegség :)
Én azt hittem szalmiákszesz van benne, mert az illata arra hasonlított. De már lehet, hogy tényleg minden összemosódott a fejemben. Tényleg kis papírdobozban volt és talán rombusz alakú lapos cucc volt.