Cserháti Zsuzsa : Hamu és
gyémánt
Buta kis játék, hazudok, és
elhiszed.
Önző kis játék,
angyal-szíved mély pokolra viszem.
Pedig érzem:, hogy te a vagy a mindenem és
tőled létezem én.
De csak sejtem, hogy te vagy a kincs, ami még az
enyém.
Karodba bújnék, de hazudok, és nem
teszem,
Szavakat súgnék, de hagyom, hogy a csend
takarja szívem.
Pedig érzem, hogy sohasem volt, ami van, s nem
lesz ezután,
De csak rejtem, mert nem is hiszem még
talán, hogy ez jár, csoda vár
ránk.
Hamu és gyémánt, ragyogj hát,
Ébredjen álmából a világ,
Hamu és gyémánt, ragyogj hát,
Én csak benned élek tovább,
Hamu és gyémánt, ragyogj hát,
Fényedtől minden szép lesz
lásd,
Hamu és gyémánt, csoda vár,
De azt félve súgja szám,
Hamuból gyémánt lesz tán?.
Hamu, vagy gyémánt, a választás
oly egyszerű,
De egy gondolat úgy bánt, hogy minden
jó, és végül oly keserű.
Ugye, érzed, hogy te a vagy a minden, de
félek, semmi leszel,
Tudom, érzed, hogy te vagy a kincs, ami még
az enyém! Csoda vár rám?
Hamu és gyémánt, ragyogj hát,
Ébredjen álmából a világ,
Hamu és gyémánt, ragyogj hát,
Én csak benned élek tovább,
Hamu és gyémánt, ragyogj hát,
Fényedtől minden szép lesz,
lásd,
Hamu és gyémánt, csoda vár,
Fényedtől minden szép lesz, minden
más lesz tán? (modulál,
szóló)
Hamu és gyémánt,csoda vár,
De azt félve súgja szám,
Hamuból gyémánt, lesz tán!!!