nosztalgia

10786: ez nekem is eszembe jutott, de nem mertem leírni:)

10786: ó, ez egész logikusnak hangzik :)

10784: Lehet, hogy fals emlék, de úgy rémlik, hogy előbb volt a tujázás szó, s abból rövidült a tuja. A tujázás pedig onnan kaphatta a nevét, hogy az efajta utazásra a villamos végén levő ütköző volt alkalmas, a villamos vége, azaz a há-tu(l)ja.

10757: Off: Nicsak Örkény :)

már csak azt magyarázzátok el, hogy a villamos miféle nyelvi asszociáció révén lett tuja? :)

Apropó, tujázók :)
http://villamosok.hu/nza/tujazas.jpg
A villamoson az utasok szállítása történhet álló helyzetben is. Az álló utasnak a mozgó járművön célszerű mindig kapaszkodnia. A villamosról le- illetve felszállni csak annak álló helyzetében szabad, ha a vezető a távműködtetésű ajtók kinyitásával erre lehetőséget ad. A villamosokon is kezd elterjedni az egyedi, utasok által történő ajtóműködtetés. Ehhez hasonlóval az autóbuszoknál találkozhat az utas. Az utasnak ezeken a villamosokon jeleznie kell a megfelelő nyomógomb megnyomásával a leszállási szándékát, illetve a felszállni szándékozó utas így nyithatja ki az ajtót.
Tilos a villamos külső részén utazni, így a szerelvény hátsó kapcsolószerkezetén történő "tujázás" is.

10781: Apropó: szenet összeszedők.
József Attila: Kirakják a fát
A pályaudvar hídja még remeg,
de már a kényes őszi szél dorombol
és kiszáradt hasábfák döngenek,
amint dobálják őket a vagonból.
Ha fordul is egy, a lehullt halom
néma... Mi bánt? Úgy érzem, mintha félnék,
menekülnék, hasáb a vállamon.
A kisgyerek, ki voltam, mégis él még.
A kis kölyök, ki voltam, ma is él
s a felnőttet a bánat folytogatja;
de nem könnyezik, egy dalt zöngicsél
s ügyel, hogy el ne szálljon a kalapja.
Tőletek féltem, kemény emberek,
ti fadobálók, akiket csodáltam?
Most mint lopott fát, viszlek titeket
ez otthontalan, csupa-csősz világban.
és
Eszmélet (részlet)
V.
A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes
harmatos szénre konokon.

10778: Nemtom hol olvastam, hogy voltak, akik a telepekről kikanyarodó, megrakott szenes teherautókra lestek, amikről le-ledöccent pár vödörrel, és ezeket gyorsan összeszedték.
Most eszembe jutott, a régi-régi lakásunkban a kályha előtt volt egy ilyen nehéz tálszerű darab, fémből (kályhaellenző?), amiben a lapátot parkoltuk és/vagy oda kotortuk ki a salakot az alsó (salaktérből?) részből.
Alsó kisajtó, felső nagyajtó (utóbbin belül volt még egy ajtószerű vaslemez, tűztér, rács, samott -- bukkannak fel ezek a szavak.
Sőt volt a felső ajtón egy kerek retesz-lemezes kémlelő vagy légnyílás vagy mi.
Tudom, hogy az egész szén- és fafűtéses kályhakezelésnek külön tudománya volt, mikor hogyan rakta az ember, mit hagyott nyitva, mit mikor csukott be, belül hogyan stószolta fel a tüzelőt. Nagyatyám mestere volt ennek, de sajnos nem dokumentáltuk a Szokásos Eljárást.
:) illetve :(

71-73 - nagyon klassz képek!!! köszi!

10778: És még párttagság se kellett hozzá...

Ezek a hajdani szenesek, de nem csak ok, a teherautosoforok, es mas uzemanyaggal dolgozok is, hazakat epitettek az ellopott uzemanyagbol. Volt tobb ismerosom...

10775: Csak annyit még, volt azért olyan simlis "polgártárs" - aki megtanulva a lehordók trükkjeit és vállalva lehordásukat - utolsónak maradván csak annyit mondott: "nem kell mérni, csak pakolják le - vagy fel". Mert nem mindig a pincébe kellett, volt, amikor a harmadik emeletre azt az egy kosárnyi diót (diószenet).
Szóval, ment azért az osztályharc rendesen. Volt aki végígkísérte a kocsit a teleptől a fuvarkörön, hogy tényleg az a kupac kerüljön hozzá, amit a telepen kinézett (és persze némi aprópénzzel alátámasztott), mert a "Vas és Aczél országa" lévén, igen gyakran több volt a meddő a szénben, mint fordítva. És nem volt mindegy, hogy az oroszlán yi vagy a tatai bányából származott a kitermelt energiahordozó.

10775: A preparált mázsa. :)

10757: A lehordók loptak minden fuvarból. Akkor voltak bajban, ha egy helyre ment az egész rakomány. De ha mondjuk, hogy a 25 mázsa 4 helyre ment, akkor az utolsó címnek felajánlották az addig elcsalt néhány mázsát, persze olcsóbban. Nem nagyon volt olyan öntudatos polgár (lakó, elvtárs, cím), aki visszautasította volna. Olyan pedig végkép nem, aki ilyenkor betelefonált volna a központba a vélelmezett csalás miatt. Egyébként hiába is tette volna, hiszen a diszpécser is benne volt a buliban, mint mindenki, a Rendészeti, az Ellenőrzési és Kereskedelmi osztályvezetőig bezárólag. A lehordók, ha az utolsó helyen nem vették meg a szajrét, elvitték mondjuk a Pongrácz úti lakótelepre s, ott adták el. Szerintem az ott lakó kb. 5000 ember közül egy se vásárolt másként téli tüzelőt.

10770: Á! Köszi :) tudtam én, hogy ez a brikett dolog pontosításra szorul :)

http://www.wimmerl.com/Coaster/Bilder/Vidampark/01.html

http://www.wimmerl.com/Coaster/Bilder/Vidampark/14.JPG

http://pictures.rcdb.com/picmax/vidampark/hullamvasut9.jpg

10757: A teherautó? :) A lovaskocsi.
Az NDK brikett pedig nem keverendő a tojásbrikettel. A különbség ég és föld. Úgy értve az NDK brikett szigorúan letört élű téglácska és porrá ég, a tojásbrikett pedig valóban tojás, és olyan egybesült salakot produkált a pislákolása végén, hogy csak robbantani lehetett a kályhából.

igen, ez màr nem igazi. Jo, ha az mber késöbb làtta a régi hullàmvasut fatàkolmànyàt, egy kicsit hàtborzongato volt.
De se Praterben Bécsben, se az USA-ban lévö ilyen hasonlo helyekben nincs meg ez a hangulat, igen a nosztalgia. Természetesen technikailag perfektek, de hiànyzik belölük valami.

(Megnétem a VP honlapján, bú, nincs már Hurrikán :( a Dodzsemet meg jól eldugták, magyarul Villanyautó, angolul Cable Car, bah :) )

Ha jól meggondolom, a Dodgem volt a VP egyik fő attributuma. Dodgem, Elvarázsolt Kastély, Ciklon (amire sose mertem felülni, mert urbánus jelmagyarázatok keringtek kocsiból kiborult utasokról), Szellemvasút, ami egy szigeten állt, jókora "Davy Jones' Locker" (ismét csak jóval később tudtam meg, hogy ez "hullámsír"-t jelent) felirattal és derékszögben rántva elkanyarodó kocsikkal... Ezek voltak a kedvenceim.
Ja meg volt még egy, izé... Hurrikán!
Körhintába oltott darukarok, végükön kétszemélyes ufó-alakú nyitott gondolák, amiket emelni-süllyeszteni és körbeforgatni lehetett kézzel, és fénygéppuskával kellett kilőni a szomszédos gondolák alján világító fényeket. Őrült, kóvályító pörgés-hullámzás, és közben üvöltő zene és szirénák. Imádtam.
Nem tudom, létezik-e még.

10765:
A Dodgem! :) Istenkém. Tényleg, a Szag! Most is érzem.
A sercegő-szikrázó áramszedők (volt ott "amperszag" rendesen), a kocsik "gumi"szaga... És még most is érzem a kezemben a korong-zsetont, amivel útjára lehetett indítani a mókát...
Az indítás előtti izgalom...
"Kérjük a kísérőket, hagyják el a pályát, a menet indul!"
A segítő-legények, akik olykor felkaptak valamelyik kocsi hátuljára (a gumiperemre állva és az áramszedőbe kapaszkodva), a félhomály -- a menet idejére a fő lámpákat leoltották... Igazi dodzsemezés az esti dodzsemezés volt...
Néha akkora tömeg volt, hogy félórákat kellett várni...
És csak évtizedekkel később esett le, mit jelent a neve ("dodge'em!") :)

10763: Nekem is valami buborekos kerekasztal remlik. A regi Vidampark egyebkent nekem a dodgem szaga...

(off: csak reménykedem, hogy ezt a topikot a GH időről időre archiválja, kár lenne a sok ezernyi emlék-szilánkért...)

10761:
A Bingógép nekem így névről nem be, de ha leírod, hátha :)
A színező gép dereng, bár nekem valami nagy kör alakú vagy felgömb alakú izé jelent most meg, valami belül pattogó labdával -- vagy ez valami más?
(Uram fia, micsoda évtized-kutakból kell előásni ezeket... :) )

10760: A batyjam akkortajt esztergalyos volt, es halomszámra gyartotta a "ketteseket"...!

Emlekszem az emeleti reszre. Fent a bejarattal szemben volt egy asztali jatek, a lenyegere sem nagyon emlekszem, asszem szinekre kellett rakni, vagy ilyesmi. A Bingogepre is emlekszem.

10759:
Az is eszembe jutott, hogy nem véletlenül voltak ott kettesek -- nem mágnesezhetők :) szemben a -- na, melyik korabeli pénzérme is reagált a mágnesre?
:)

Na most, közben olvastam véletlenül egy 3 évvel ezelőtti cikket, amiben megemlítik a Vidám Park egykori (akkortájt már megszűnt) Játéktermét.
Talán akad itt a hölgyek és urak közt, akik emlékszik erre.
Emelete, pontosabban galériája is volt a Játékteremnek, fent is voltak gépek.
Vajon fel tudnánk idézni az akkori játékokat?
Sok mechanikus játékgép volt, ma már gyöngyszemek lennének a retro kiállításokon, és más furcsa masinák is akadtak. (Videojátékokról akkoriban nemigen volt szó.)
Rögtön neveznék kettővel:
1. SEGA Periscope, 1968.
Nálunk, a 70-es években, a Játékteremben "Torpedó" néven futott.
A real beauty. Itt lehet megcsodálni:
http://marvin3m.com/arcade/sperisc.htm
(Az egyáltalán nem kényelmes, hosszú főoldalon: http://marvin3m.com/arcade/ további érdekes régimódi játékgépek leírásához vezető linkek vannak, hátha valakit érdekel :) )
2. "pénzasztal"
Nem tudom, mi volt a valódi neve, a lényege az volt, hogy egy jókora víszszintes felület végzett síkban, a rövidebbik oldala mentén, ide-oda irányú lassú mozgást (kb. 5 centi kitéréssel). A lapon akkurátusan egymás érintésével elhelyezett pénzérmék feküdtek, helyenként kihagyott üres helyekkel. A lemezt hosszában egy merőleges lap osztotta ketté, ami alatt az érmék nem fértek át. A vízszintes lap hosszanti oldalai a semmibe nyúltak, alattuk a külvilágba pénzkiejtő vályú nyílt. Az egész egy üvegdobozzal volt fedve, fent bedobó nyílásokkal.
A játékos érméket dobálhatott a sok nyílás bármelyikén, ügyeskedve, hogy úgy pottyantsa be az újabb érmét, hogy az a bent lévő sorok mögé essen, és a "visszamozgáskor" a válaszfalban elakadva, előre tolja az érmesorokat, és így a lap legszélére szoruló érmék végül leessenek a kiejtő nyílásba, ahonnét a boldog játékos felmarkolhatta őket.
Nem tudom, gazdagodott-e meg bárki belőle :) de azt tudom, hogy a gép elsősorban 2 Ft-os érmékkel volt feltöltve. Természetesen a sárga "bélásról" van szó :)