krisztus urunk elhatározza, hogy így,
kétezer év múltán újra
eljön közénk a földre, s
megnézi, vajon az emberek jobbak lettek e
azóta, hogy ő itt járt
köztünk és szeretetre tanított
minket.
a földön először egy
hajléktalanra bukkan. megkérdi
tőle:
-felebarátom, éhes vagyok. tudsz rajtram
segíteni?
-persze, haversrác - válaszolja a
hajléktalan kedvesen, s megosztja jézussal
utolsó pár falat száradt
kenyérkéjét.
majd megosztja vele utolsó két deci
olcsóvodkáját. majd elővesz egy
füvescigit, félig elfújja, s a
maradékkal megkínálja jézust.
jézus befejezi a cigit, majd így
szól:
-látom, jó ember vagy, javaidat megosztod
felebarátaiddal, ha azok szükséget
szenvednek. most már elárulhatom neked:
én valójában jézus vagyok, s
azért jöttem a földre, hogy
meglássam, jobb lett-é az emberiség.
mire a hajléktalan így válaszol:
-jó az anyag, mi?