Az alábbi történet a Koppenhágai
Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
A kérdés így hangzott: "írja
le, hogyan mérhető meg egy
felhőkarcoló magassága egy
barométer segítségével!"
Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt,
rákötöd a barométer tetejére,
majd a barométert lelógatod a földig. A
zsinór hosszúságának és a
barométer magasságának összege
megegyezik a felhőkarcoló
magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a
vizsgáztatót meglehetősen
feldühítette, így a vizsga nem
sikerült. A diák azonban nem hagyta
magát, mivel szerinte a válasza
abszolút helyes volt. Az egyetem
vezetősége így kijelölt egy
független bírát, aki
megállapította, hogy bár a válasz
helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet
nem tükrözött. A probléma
megoldására behívatta magához a
hallgatót, és hat percet adott neki arra,
hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai
alapismeretek birtokában van.
A dik öt percig szótlanul ült, a
homlokát ráncolva gondolkodott. A
vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy
az idő. A diák ekkor megszólalt,
és megjegyezte, hogy annyiféle
magyarázatot tud, hogy nem tudja
kiválasztani, melyiket is adja elő. A
biztos nógatására aztán
belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy
megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és
ledobjuk onnan. Mérjük a földet
éréséig eltelt időt, majd a
kérdéses magasságot
kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t
négyzet' képlettel. Viszont ez a
módszer nem túl szerencsés a
barométer szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap,
megmérhetjük a barométer
magasságát, és az
árnyékát. Ezután
megmérjük a felhőkarcoló
árnyékának hosszát, és
aránypárok segítségével
kiszámíthatjuk a magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy
rövid zsinórt kötve a barométerre,
ingaként használhatjuk azt. A
földön és a tetőn megmérve a
gravitációs erőt, a 'T = 2 pi *
négyzetgyök(1 / g)' képlettel
kiszámíthatjuk a kért magasság
értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik
tűzlétrával, akkor
megmérhetjük, a barométer
hosszánál hányszor magasabb, majd a
barométert megmérve egyszerű
szorzással megkapjuk a kívánt
eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre
kíváncsi, akkor a barométert a
légnyomás mérésére
használva, a földön és a
tetőn mérhető nyomás
különbözetéből is
megállapítható a
felhőkarcoló magassága. Egy millibar
légnyomás különbség egy
láb magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak
bennünket, hogy próbáljunk eredeti
módszereket kidolgozni, ezért
kétségtelenül a legjobb módszer a
felhőkarcoló magasságának
megállapítására az, ha a
hónunk alá csapjuk a barométert,
bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki:
'Ha megmondod, milyen magas ez az
épület, neked adom ezt a szép új
barométert'."
A történet csattanója, hogy ezt a
renitens diákot Niels Bohr-nak hívták,
és ő a mai napig az egyetlen fizikai
Nobel-díjas dán fizikus.