Néhány jó tanács, hogyan kell
meggyőzően vitatkozni:
1./ Vita előtt igyunk néhány
SÖRT
Tegyük fel, hogy egy állófogadáson
valami nagyarcú értelmiségi éppen
a perui közgazdaságról értekezik,
amiről mi egy árva kukkot sem tudunk. Ha
csupán valami egészségmániás
grapefruit-levet innánk, sose mernénk
kinyilvánítani - ha azonban bedobunk
pár korsót, azon nyomban kiderül, hogy
mennyire HATÁROZOTT VÉLEMENYÜNK van a
perui közgazdaságról. Az
információk egész
tárházává válunk! Olyan
meggyőzően és lehengerlően
fogunk vitatkozni, hogy néhányan talán
még a helyiséget is elhagyják!
2./ Fogalmazzunk kereken!
Tegyük fel, hogy a perui
közgazdaságról szóló
vitában azt akarjuk bebizonyítani, hogy
Peruban túl alacsonyak a fizetések. Ezt
persze csak arra alapozzuk, hogy a MI
fizetésünk alacsony, és megenne minket
a lila irigység, ha kiderülne, hogy pont a
peruiak élnek nálunk jobb módban. NE
mondjunk csak annyit, hogy "Peruban túl
alacsonyak a fizetések" ! Inkább
így: Az átlagos perui egy főre
eső adóköteles jövedelem 312.455
forint per annum, ami 182.301 forinttal a bruttó
alap minimál-jövedelem alatt marad."
3./ Találjunk hivatkozási alapot is!
Ha egy vitapartner megkérdezi, honnan
szedtük ezt az információt, ezt is
kerekítsünk hozzá! Például:
"Ezt az
adatot Dr. Hovel T. Moon-nak a Buford akadémia
megbízásából készült ,
1992 május 9.-en kiadott, a Tudor kiadó
gondozásában 1999-ben lefordított
tanulmányából ismerem, HOGYHOGY Ön
ezt még nem is olvasta???" - de ezt olyan
hanghordozással tegyük hozza, mintha azt
mondanánk: "De uram, Ön legutóbb a
fürdőszobámban hagyta az
összerondított
alsónadrágját!"
4./ Használjunk értelmetlen, de
súlyosnak hangzó szavakat és
kifejezéseket! Tanuljuk be a következő
listát:
hogy úgy fejezzem ki magam...;
ilyen értelemben...;
ennek viszonylatában...;
ezzel szemben...;
magától értetődően...;
úgy is mint olyan,...;
mindazonáltal...;
ahogy ezt már mondani szokták...;
annál is inkább, mert...;
Érdemes még latin kifejezéseket,
illetve rövidítéseket is megjegyezni,
olyanokat, mint: "Q.E.D.," "e.g.,"
"i.e." "per se" "de
facto”... Ezek mind csak azt jelentik
röviden, hogy "Beeeeeee én tudok
latinul, ti hülyék meg neeeeem!"
A következőképpen kell használni
ezeket a kifejezéseket.
Mondjuk, azt akarjuk mondani: "A peruiak
szívesen rendelnének gyakrabban
étvágygerjesztő tablettát, de
nincs rá elég pénzük."
Így soha nem fogunk egy vitában
felülkerekedni! Akkor viszont IGEN, ha így
öntjük szavakba: "Mindazonáltal,
hogy úgy fejezzem ki magam, az
étvágygerjesztő tabletták
viszonylatában a peruiaknak, úgy is mint
olyanoknak, annak érdekében, hogy gyakrabban
rendelhessenek, ahogy ezt már mondani
szokták, - de facto – magától
értetődően nincs elég
pénzük, per se, Q.E.D."
Egy ilyen kijelentést csak a bolond
bírálna felül.
5./ Vágjunk vissza szellemesen!
Egy egész hadseregnyi semmitmondó
frázisra lesz szükségünk, hogy
hatékonyan vágjunk vissza, ha partnereink
túl tisztán látnak a
kérdésben. Ezek a legjobbak:
- Ön szinte provokálja, hogy
elmagyarázzam!
- De hiszen Ön csak ezzel takaródzik!
- Ne hasonlítsuk össze az almát a
naranccsal.
- És Önnek mik a szempontjai?
Ez a legutolsó különösen
hatásos. A filozófusokon kívül
senki nem tudná halványan se
körülírni, mit is jelent
tulajdonkeppen, hogy valakinek a
"szempontjai".
A következőképpen használhatjuk
ezeket:
Ha azt mondjuk, "Mint Abraham Lincoln is
megmondta mar 1873-ben", mire a másik:
"Úgy tudom Lincoln 1865-ben halt meg."
-- Erre rávágjuk:
- Ön szinte provokálja, hogy
elmagyarázzam!
vagy:
Azt találjunk mondani: "a libériaiak,
mint a legtöbb ázsiai..." - de a
másik közbeszól:
- "Csakhogy Libéria Afrikában
van." -- Mire mi:
- De hiszen Ön csak ezzel takaródzik!