Vers mindenkinek

Nagyon szépek :) ))

De itt egy másik is tőle:
Zene
Benne valami bűvös láng lobog,
egybefonódnak távoli vidékek.
Egyedül vele társaloghatok,
amikor mások közel lépni félnek.
Sírgödrömig kísér, ott sem hagy el,
mikor elhagynak sorra a barátok,
mint tavaszi vihar, zeng, énekel,
mintha megszólalnának a virágok.

Pétervár 1913-ban
Sorompón túl verkli sír árván.
Láncon medve topog, cigánylány
táncol a teliköpködött
úton. A Szent Szűz templomáig
gőzös jár, kürtszava sokáig
sajog a Néva-part fölött.
Fekete szélben harag érik.
A lángoló Mars-mezejéig
rövid az út, elérhetünk.
Torkomba gyűröm jós igémet.
A kor külömb csodákat igérget.
De várni nincs időm. Gyerünk.
Anna Ahmatova vere ez, Rab Zsuzs fordításában. És nagyon rendben van!:)

Mesének indult, de csak ez lett belőle :(
----------------------
Csipke Róbert egyedül él,
övé a házban a padlástér.
Kívül belepte a tetőt a szemét,
emiatt ablaka rémesen sötét.
Belül pókhálók lepik a sarkokat,
senki nem jön, ki ilyesmit tisztogat.
Csipke Robinak kevés a barátja,
nőjének neve: Virtuál Rozálka.

most már jobb

Én kérek elnézést...

Na ugye!

ööööö
Valóban....

Szerintem I want to vanish inside your kiss

Never knew I could feel like this
Like I’ve never seen the sky before
Want to furnish inside your kiss
Everyday I love you more and more
Listen to my heart, can you hear it sing
Telling me to give you everything
Seasons may change, winter to spring
But I love you, until the end of time
Come what may
Come what may
I will love you until my dying day
Suddenly the world seems such a perfect place
Suddenly it moves with such a perfect grace
Suddenly my life doesn’t seem such a waste
It all revolves around you
Come what may
Come what may
I will love you until my dying day

Riasztó,
hogy már egy órája szól egy riasztó
Átüt ablakon,
túlharsog zenén, dalon.
Idegeim fülemen dobolnak,
számon átokszavak fakadnak.
Bár nem vagyok gonosz, de igazán sikerülhetne
valakinek jól ellopnia végre.

Tenger
Gyümölcs
Lé
T

szeretlek
mint ember az embert
mint a só ízében a tengert

Szeretlek
Mint ember az embert
Elhagylak
Mint felhő a tengert

"Az élet él, és élni akar!" s nem elégszem meg azzal, hogy "vaslábosban sárga fű virít."

"elfeledett ferde kényszerkalapok
rémálmaimban rohanó végzete
nem fogok kolostor fatrepnik között
szunnyadni méla szögletes görkorcsolyában
te csak maradj
mert oly jó megdögleni
félig égett kerékpárpumpa megállónál
nyaldosva kicsavarodott hónalljad kinövését..."

Ember, ébredj, érezz,
lelkedben fásult kéreg
könyörög, hogy vérezz el inkább,
mint vonszolódj renyhe lábaidon,
s ne hirdess végre megújhodást!

:) )
Hüvösebb hétvégét, vagy vízpartot, tengert!
Jó hétvégét!

de oh jaj azzal én
ugyan mihez? nekem is
hasonlóképp
én is egy anyagból
hát persze
de oh jaj hát persze
nekem más kell
s nem a másé

Kinn is meleg,
benn sincs hideg,
talán inkább
hazamegyek.
Otthon legalább
vár rám
egy hűvös vizű kád.
:)

Láthatsz patakot
- lecsorgó izzadságot :) )

ja ja ó de
víízer víízet
tengervíízet
vagylegalább patakot

Gondolkodni nehezen,
megmozdulni mereven

ó de jaj de nagyon
ti túl komoly
lég túl forró vagyon
hogy bírjátok ezt?

Három majom , kezükben az igazság az erkölcs és a jog:
az első néma, ha az erkölcsért kéne kiáltani
a második süket, ha a jogot kéne hallani
A harmadik: nem látja a hazugot.

Igazság és jog?
Nem mindig beszélnek
- ahhoz képes, hogy
egymás mellett élnek!

Nálam az igazság, az erkölcs, a jog.
Mit kezdjek vele?
A gonosznak nincs arca, se neve
Mindenki azt hiszi: bolond vagyok.

Ábrándok
- törékeny márványok.
Képzelet játéka,
álmok valósága.

Egyedül sírtam
S fejem felett
Galamb rakott párjának fészket

Lelked tükrében
ezeregy éjen
magamat néztem.
Incselgve hagytad,
s te is azt vágytad
látni enyémben.
Mese az ágyon,
nem volt vágyálom,
csupán varázslat,
hogy minden moccanásunk,
lázas sóhajtásunk
- szerelmes szolgálat.
Ezeregy-éjek
ma már emlékek
- tükröm elveszett.
Vándor, ha arra jársz
- hisz oly sok mindent látsz -
szólj, ha megleled!