Tyű, olyan csodaszép vagy, hogy elered a
vers
Ó, García Federico Lorca
Ó, Rainer Maria Rilke
kedves két becézett nevű
költő
az lenne a jó, ha a
középiskolában
nem a verselemzéseket tanítanák,
hanem a létezés hogyan s
mikéntjét
meg a fájdalom hogyan s mikéntjént
meg a nevetést meg a rebbenést
meg a lepkeséget,
meg a léhaságot, lengeséget
és a levélírást azoknak, akiket
szeretsz,
Rilke, Lorca,
cinke, csóka
költők, madarak, versek
repkednek körbe a szobában
édesek és nyersek és fanyarok
és csendben lebegek és szipogok
kis puha cuccok, kis puha csókok,
Rilke, Lorca,
cinke, csóka
múzsa csókja
kicsit sörízű de mért ne?
kicsit szúrós de mért ne?
átfestjük a bizonyítványokat
halványkékre
iroda - lomok hevernek szanaszét
tört énelemek és darabkák
ma te, ma ti kapjátok a csókom
biológia, csak vágy és test
csak hiányzott az
oxitocin és endorfin és szerotonin
és Rilke és Lorca közösen
álmomban
képet ír és verset fest