Vers mindenkinek

és persze veva :)

herceg: köööszönöm szépen. ez nagyon kedves :)

Hiper hatalomvágy
Pennája dicső ambróziát
Kent a lapra,boldog volt ki
Látta és olvata, de
egy napon elméje léket kapott
és csak kavargott, kavargott
Így a becses színű nedv
Koromfekete viperaméreggé lett
És boldogságtól rebegő szemek
Ezreit mérgezte meg
Új világ kezd születni,
Már ő irányít, e bolond
Elme, kérlek ne olvass
bele e versbe!

T A V A S Z-i rigmus
Sátoroz a gatyám, tavasz akar lenni,
Pedig de jó vóna, végre megpihenni.
Gyere, szorongasd meg, nincsen abba' semmi
Milyen szégyen vóna, pézér p*nát venni!

boldog szülinapot, tényleg. mennyi mennyi halak...

Sok fában csalódtam....

gondi ezuton is ha már ittvagyok és észrevettem
vedd úgy hogy most tegnap van
boldog születésnapot

szép

beszéltem a fákkal,
mikor hozzám szóltak,
kérdeztem őket,
tudták hogy hol vagy.
ismernek téged,
nem tudom honnan,
figyelnek már régen
ott a távolban.
arra tart az útjuk,
ahol nincsen vége,
eltűnt már a múltjuk,
néznek fel az égre,
téged látnak szállni
vár már a végtelen,
bár elhinni ezt
agyad még képtelen,
de én hiszem,
hogy jó felé mész,
ha tanácsot
a fáktól kérsz...

úgyis csak akkor fogadod el a mutatott irányt, ha pont te is arra gondoltál, nem? :) én legalábbis..

Búcsú a fáktól
Búsuló fák, fújó szélben,
Elmentem, ha keresnének,
Itt hagytam a fákat,
Árnyékukban már nem találnak.
Nem tudom merre tartok,
Mi vár, ha megérkeztem,
Végtelen erdő, fák a látatlanig,
Kopár mező, vad szélnek kertje,
Hol szabad az út, nincs kétely,
Az nekem való irány,
Küszködéstől égő testemnek,
Egy kavics heggyé érett akadály,
S néha mikor hátra nézek,
Eszembe jut utolsó pillantásotok,
Mutathattatok volna irányt,
Hisz mindig bölcsebbek voltatok.

:) )
------
Semmi sincs, mi úgy
fájna, mint a szeretet
gyötrő hiánya.

aki meg nem mondja,
annak az a gondja.
(na ezért nem írok mostanában
ilyen lenne mind, borzasztó :) ))) )

Ki hirtelen szól:
szeretlek! Mindig mondja
ezt mindenkinek.

- Vettem Major Annát,
várom a kelését.

:) ))
(Jó éjt!)

ha minden elmúlna
maradnának csillagok
akiknek senki nem köszönne?

Ha minden elmúlt,
nem marad, ki köszönjön
a csillagoknak.

hama', hama'
vittem győzelemre
szívem, az árnyék
csak hallgatott
azt hittem ajándék
de tőrt szúrt sebembe
néma, jaj, senki nem volt
ilyen néma még, nem
is létezik, hisz minden
csörömpöl, él, zizeg,
zenél és szivárványost
muzsikál a régen holt
elfagyott télben
csak el, el innen
míg magadénak hiszed
nem nyomja feje többé a vánkost
ez a hallgatás szentbeszéd,
bár téged öl meg,
nem valódi, altatót
dúdolsz, ne törj meg,
egy lépés, még egy, ZENÉT!

(Itt ülök kabátban, mert már haza akartam menni. Nem szerettelek volna bántani, az írtad ütött - vagy nem jól értettem:( ...szia!)

mi?

huu.. ez most ütött..
pá

:) )! Szia Morka!
Az enyém kissé szomorú.
-------------
Majd
Ha felnövök végre,
s nem nézek már
csodálva, vágyva az égre,
ki hallgatja meg
bölcsességeimet?
S jótanácsaim
kinek jelentenek
útmutatót a szeretet
útvesztőiben?
Hisz nincsenek,
kik körülüljenek,
s akkor már megfakult
szemem tekintetét
marasztalón keressék,
s minden kedvesség
holtidőbe hull.

szeretnék fa lenni
és elrepülni innen
nyitott szárnyú madárként
feküdni a réten
lassan elalélva
jéggé elolvadni
nefelejcsből felébredve
halacskává válni

Ébredés
Jó reggelt
kedvesem!
Még alvás-gyűrődésekkel
kezeden,
s félig nyitott
szemekkel
ölelsz engem.
Kezeink tétovasága,
s szemeink álmossága
együtt múlik,
ahogy testünk
egymáshoz bújik.

Gergő miért :( ?? (szia amúgy)

bogi :(

:)

a combokat
megkapálni (?)
szegényember
annak él

combok között
szegényember
szegényember
kapanyél (?)