Vers mindenkinek

Altató
Ringató lágy dallamokba
takargatnálak,
puha, selymes, hűs szavakkal
altatgatnálak.
Forró csókkal szemeidet
megpecsételném,
gondfelhőket a lelkedről
ellibbenteném.
Képzeletből álmot szőnék
éjszakáidra,
s ha tehetném enyhet adnék
bús vágyaidra.

...s a lány végre visszaírt
röviden tömören csacskán
de visszaírt és ezzel
pici napsugarat csempészett
sötét szívembe tudtán kívül
holott erre vártam már mióta
csak kérdezett ötöt és már
szaladt is tovább hogy elintézzen
valami fontosat amiből neki
kijutott bőven de sebaj
a lényeg hogy tudom róla él
és nem hiába írtam neki csilliót
szóval úgy döntöttem kiugrom
bőrőmből viszlát kedves
hámrétegem én most megyek
légy jó és vigyázz magadra
majd jövök de most repülni
támadt kedvem mivel gravitáció
többé nem lévén szívem újra repes
habár csak öt sort írt lehet
nem is érdeklem igazán csak
válaszolt mert illik és egyébként
is biztos van valakije kedvese
akiért siet akivel összebújik
délután és huncut dolgokat súg
fülébe mint egykoron nekem tette
a szépet feledni kezdem leülök
a mosoly arcomról lefárad
sajnálom de letörtem holnap meg
munka és már éjfél lesz lassan
úgyhogy ideje aludni csak
ne járna folyton a fejemben
a lány ki végre visszaírt...

Ha vége a harcnak
Utólag és hangosat
Csak a gyáva lő
A saját gatája lesz csokis
Hiába gondolkodna
Más agyával ő...

Gyurma qrvajó!
Neked még írnod kell! Végre elkezted!

nyomorultul tiszta ez
öregem nincs semmi
ami kizökkentene az idő
persze nyúlik lustán kilő
mellőlünk pár horgászt ennyi
meg egy bambi ma lesz
három hónapja is tán
hogy szájaltunk és ma megint
bedörömbölt a bordádon
a szívem s most korláton
vacog de csak legyint
nyúl a pohárért tisztán
köszönöm szódát ne és
én fél órán át csak arra
gondoltam megzabálnálak
de hát a bálnának
nem osztottam lapot falra
hányt szófoszlányok kevés
vagyok hogy magadévá tégy
hát szívjunk egyet mert
a kéznek is kell cél
kávét még mindig fél
cukorral tejjel nyert
ügyed van csak légy
mostazeccer bátor.

fogacchogy ellátokaz
oceánig
és vissza
fogacchogy nem sikítokha
a vizét issza
a szirénmissz, s a
sellőlányka
tenyérnyi olajfoltok
/a grínpíszig tiszta/
és a hullám tajtékán
szelek is menten vissza
saját óceánom pucolom, amíg látom

Szia Dénes! :) )

Az enyém már csak délután,
mégis minden perc után
sóhajtok egy nagyot:
ó, még mindig itt vagyok!

i

Fogynak életem lapja
A könyv jó
Hát nem sietnék
Mégis falom
Pedig érzem már
Bármi lesz
A végére érve
A hiányzó hangulatom
Még sokáig fájlalom

...reggel munkába menet bámulok
magam elé mint szoktam járnak
a gondolataim össze vissza
hova megyek meg minek miért
nem feküdtem le pár órával
hamarabb szürke utcák szürke
beton kilencedik kerület szürke
falak csikkek vasbeton aluljáró
kikerülök egy hanyagul odaköpött
csulát és beindul az agyam
hova megyek és minek kinek
hol vannak a barátok kik egykoron
voltak mit csinálunk rosszul és
miért mondjuk ezt rosszul csinálod
ahelyett hogy így csináld jól
negatív megalázó szívtelen
miért fáj vagy már miért nem
és mi az minek fájni kell vagy
kéne és kiért fáj vagy kiért
nem és kiért kéne egyáltalán
vagy talán csak kiért lehetne
és mi az mitől jobb lesz majd
de persze nem lesz és miért
gondolok én ilyenekre egyáltalán...

Kösz, de jók is voltak ezek a hosszúlépések...

engő József Ferenc Dzsó [Dzsodzso] 11240. | 2003. nov. 11. | 10:32:57
Hosszúlépésben
Beljebb és beljebb
Célbaveszem
Benned a szorosra zárt gyöngyöt
És a kansasi lány
Halovány arccal pörög
A gyöngy körül - s én középre lövök
Öt perc Ózban
Öt perc Ózban
Öt perc kutyapózban...
komment:
Ez atom jó dzsó!

Vigasztaló
Betűk, melyek lelkemig hatoltak,
bánattal telve minden gondolat.
Simogatásom elér-e hozzád?
Csupaszra vetkőzött lelked íve
meleg mosolyommal melegítve
hiányzó gyógyírként hatna-e rád?
Halld meg hát, mikor feléd kiáltok,
mert gyenge hangon, csak suttogások
hagyják el összeszorult torkomat,
s elfújnám lelkedről a gondokat.

Keserű kolléga
Bambán bámul
borjú módra,
én köszönök,
ő fogadja
nagy kegyesen.
Most nézzek rá
szerelmesen?
Vagy legalább
értelmesen.?
Érzelmesen
semmiképpen,
mert túl minden
szenvedélyen,
lassan közelg,
és kimérten
billen szája,
orvosilag
is rossz mája.
Minden napon
találkozunk,
néha azért
mosolyt játszunk.
Ismerősen
ismeretlen,
vagy talán csak
figyelmetlen.

Gödör szélén
Ti völgybéli napok,
ha elmúltatok,
végre napsütésre
is gondolhatok.
Nyíló kikeletre
egy fázós hajnalon,
fájó ölelésre,
szomorú alkonyon.
A vidám napok is
rám köszönnek újra,
ha már nem gondolok,
túl sokat a múltra.

az agyad vagy a szád ?
elmúltán, gyógyultán
kénylényem szilárdság
picspirspitcc, jól virícs.

elmúlik
meggyógyít

Repce hogy tecce
Sárga a melled
Margónkra réta
Bármit tégy a
Lánk Bár
Nem baj ha zümmög
Nem baj ha szúr
Ha lábunk közt vakond túr
Én körbe te körbe
Mindseggki az úr

:) )

Azer dőbe
Viszlek babám
Fölém tegyüssz
Fűmeg alám
Nemkell asztán
Másse tennünk
Megö lelleks
Ződlesz seggünk
Hejderutyutyu!

Zöd e má a segged jól babám,
és benne még a villám, hadd má''''
nincs az jól - tudom todd má
és
seggvillám,
villámsegg?

// nosztaldzsí
De késik
holnap és ma
de főleg tegnap
legyen az a nap
mikor te
volna lennék
holnap vagy ma
EZREDSZER IS
Ezer karoddal
kétezer ujjaddal
500 fejeden
1000 orrunkkal
Tízezer pillantásoddal
is nekem gyere
blablabalbal

Nem múlik
Minden halálban
újragyászollak,
és időnként
meg is vádollak
titeket,
mert elmentetek
és elvittétek
gyermek életem
apró darabkáit
és már nincs kitől
visszaszereznem,
hogy felnőttségem
szilárdabb alapon
állhasson,
s titeket többé
ne vádolhasson,
mert azóta
nincs szüksége rám
senkinek,
s csak a szélbe kiáltozom
senkinek nem kellő
szeretet-szavaim.

elfáradtam, megállnék
ott ahol éles az árnyék

hja asz aranygözépp

veva újfent megpróbáltalak meglelni azon asz extrán....nem mety...arról nembeszélve hogy nálamm állandóan szabálytalankodik és kiugrik az a prg azé még kereslek ( márminit az akutan aktív jelenlétedet) de adhatnál támpointot mer nekem asz ott kicsit túlfull én meg cak dúlful

középre jobb lesz

dobhártyát, szűzhártyát, pányvát...?

Szakítani Pénteken kell.