Vers mindenkinek

Gyermek!!
Egyetlen perced sem lehet szertelen,mert szeretlek,
neked ezt terveztem
ha-ha-ha:-)))))

(vanegy fogadásom hogy a komcsi
az 17999-esben
komát akart jelenteni
hihihihi)

Ha a földre lepottyannál,
s megpihennél kicsit,
s a porban játszadozva
várnád az igazit,
talán elmondhatnád,
- már kezdek felnőni,
leülök egy kőre –
hisz messzebb ellátni,
mint öndicséret-bűzben
folyton feredőzni,
s kritikáktól szemed
mindig elredőzni.
Észrevennéd – lehet… –
mert tanulni nem késő,
nem elveszít, épít;
sorsodban a véső.

én nem vagyok komcsi! Én liberális vagyok! Az SZDSZ nem = az MSZP-vel. És nekem az előbbi szimpatikus, az utóbbi nem.
Dolby Surround-Dráma? Mit értesz ez alatt? Nem film lesz, színház!
De lehet, h film is lesz belőle, de más témák is vannak a fejemben, amik filmes témák.

nehogy a végén még dolby szörráund-dráma legyen belüle, édes egy komcsim!

neki fogsz fogni? mikor fogsz nekifogni? fogsz neki fogni fogsz fogni?

17991: Mások műveinek olvasása, hallgatása helyett inkább sajátokat alkottam!
Valószínűleg neki fogok fogni egy monodrámának, amely Baskircsev Máriáról fog szólni, és valószínűleg a "Baskircsev Mária" címet fogja viselni.

és ezzel legyen vége a holt költőzésnek is, mer még mindig itt élnek, hja!!
sszal: SZILÁGYI DOMOKOS
"ÉLNI
Élni csak érted érdemes?
kötelesség? vagy érdem ez?
CSAK kötelesség? vagy CSAK érdem?
imádni egymást -- no, ne térden,
égi alázattal dicskevőn -
pucéron inkább, ágyban-fekvőn
és fölkelőn és csókban állig,
midőn a test tüzesre válik,
midőn a menny, az éden-lágy-ég
beléd költözik, kemény ágyék,
midőn a lélek meg a test
az életet, e szögletest
kerekre csiszolja, mikor
maradéktalan földi por
marad csak utánunk; midőn
FIAT LUXnak értelme lőn -
nem kötelesség - érdem ez.
Hogy érdemes. Hogy érdemes."

neM

na sszal mostantól adjuk vissza a szavaknak az értékt
csak kiokusinkájhaikukat nyomok
tolót
Hu! Ki a?
Ne figyeltem -
és egyszer csak mellettem állt
az őrangyalom
khelt: thöklámpa előtt ihhihi

Franzstadti ha-IQ
A dallam lehull a
gangról, mint krumplihéj -
vele szédülök

fázott a fakereszt
szégyelte is magát
unta a szemérmes csöndet
hát vett magára ruhát
egy hétre jött is Péter
imígy szólt az égi útjelzővel
neve szerint a madárijesztővel
bölcsen tetted komám
most végre megint
élet kopogtat
a menyország kapuján

vajh mi lehetett az?...

Nem voltam. Volt jobb dolgom is.

Megbocsátás
Szavak. Győzni gyengék,
csak feledni akarók.
Tolulnak ajkamon,
s rám visszaborulnak,
mint bánat-takarók.
Könnyeinket
egybemossa a föld,
s megbékélnek együtt
a sárban, s nyílik fölöttük
békés örökzöld.

nellus
toom semmi közöm hozzája
de kaptam egy szót " ölelni "
és öt percet
így találkoztunk mostan

Betty-nek játékból
ölelni hamvas szeretőt
becézni türelmes temetőt
kedvenc jó szavaddal
magadban rabbal
ejtettél foglyul
ölelni mezőket tudatlanul
becézni tetőket félőn és vadul
repülni által
valamire szántan
utolsó gondolattal
ölelve hamvas temetőt
becézni türelmes szeretőt
magamban rabbal
benned szabaddal
repülve
valamerre
szántan

elhasalva a rengetegben
kapkodva levegő után
döbbenettől lesújtottan
meredek tükörképemre
ahogy átgázol rajtam
mint egy félig áteresztő hártyán
minden hullámhossz
minden amit venni tud antennám
felforgat és fenntart
felvértez és köddé tesz
hangosan beszélek
faajtómon ócska retesz
a racionalitás
hogy hallom a hangom
és nincs itt senki más
testem határai
tetszőlegesen tágíthatók
beenged aztán kiszívottan
zuhan vissza keresve
a szívverés ősi igéjét rendezve
a te és a másik hullámain
vergődve fekszem
szemem ide-oda jár
mi ez velem és mit csinál
húsom nyersszínűre kifordítva
sikoltanék és ordítva
rohannék haza ha tudnám
hol van az és mi vár ott rám
elhasalok ahogy az indáitok
kérőn rámcsavarjátok
engedjetek! kiáltok
de ti csak ott álltok
és nem értitek nem láttok
hártyatestem átlyukadt
és átzúdul rajta szűretlenül
csak zubog és döngöl
folyók jönnek szememből
lelógnak ernyedt ujjaim
a görcs után most minden kiderül
a hasadásokba milyen írás kerül
aztán csak pislogok
már nem félek
egyszerre egy hűvös
ráncnélküli tájra érek
ahol ott állsz te és kezedben
minden szívverésem kottája
földöntúli mélységből
előtör hangod és énekled
mindent láttál és
mindvégig mögöttem álltál
ritmusod halk és szabályosan lüktető
óriás vagy és mégis olyan ölbe vehető
még nem értem
tudom már sokszor kértem
de még mindig nem teljesen értem
mi ez az erő
mi ez a vihar
mi ez a szétszaggató őrült ricsaj
miért épp rajtam és hogy bírom
sírok...
meleg van és jóságos kemenceként
te ülsz balomon
és ereimben megint
te folysz mézként
beszívom és
kottára leírom énekét
hogy legközelebb
elénekeld nekem
temegénként

elsején azaz ma
az Őszi Szalonba
nem jött Posta
viszont Marci gitárja
ott volt, s ahogy kitárta
lelkét, száját kitátva
énekelt
tetszett
hihihihi

klassz volt, nagyon élveztem
főleg a zenés részeket :)

nah, én hozok Pálos Rozitát meg Vargha Gyulát! Isteni lesz!

November 1-jén!!!!!!!!!!!! Az az MA!!!!!!
"TÖKLÁMPÁS" az Őszi Szalonban (VI. Eötvös u. 9. - Oktogontól 2 perc))
19 órától!!!!!!!!!!
Csak magyar holt költők műveiből!!! Felovasás!!! Zene!!! Jó hangulat, kávé, tea, veresbor, cigaretta!!!
Gyertek el, hozzatok kedvenc verset, csatlakozzatok ti is a felovasókhoz!!!

csóknak: vödör
csókunk cseppeg
kell alá a vödör,
mert bár nem vagyok ökör,
de nyállal telve már a csöbör
és azért kell a vödör.

ökörvödör
az én lelkem egy olyan vödör
ami engem a te ujjadra pödör
még mindig nem értem,
pedig nem vagyok ökör

lélekvödör
a lelkem egy vödör
ujjadra pödör -
ökrökkel teli a vödör
nászuk némán ötöl
két csókod közt -
is vödör

köszönöm szépen Kisilon
a nevükben is

17974. Ho, ez nagyon ok.

Dsida jenő: Az utolsó miatyánk
Parányi pirula.
Itt a lámpaoltás.
Miatyánk, ki vagy a mennyekben!
Megint egy sikoltás.
Aludni, aludni,
csend, nyugalom, béke.
Szenteltessék meg a Te neved!
Lesz-e ennek vége?
Magas bácsi sóhajt,
aki meghal, jól jár.
Jöjjön el a Te országod!
Hat az altató már.
Csaillagok villognak.
Hunyorogva int egy.
Legyen meg a Te akaratod!
Nekem minden mindegy.

menyjek be "come on yeke yeke
yek yek yek come on yeke yeke"

hallottak napjára
miatyánk, vagy ki a mennyekbe...
töröm a fejem hogy mennyek be...
behúzom nyakam essen mellém áldás
sötéten uralkodó szín a kilátás
Anyu azt mondta soha ne sírjak
láttam hogy könnyel a szemében térdel
Apa biztatott hogy mindent kibírjak
de nem mondja többé nekem hogy "érd el"
kopogok itt lenn hogy felfelé szálljon
kopogok itt lenn hogy valaki várjon...
- üdvözletem -