---):) ) 18678. - 18934. Nagyok voltatok!
BOCSÁNAT/2.
Megfogtad lelkem gyökerét,
úgy kérlek, ne engedd el!
Az ágyon frigid, falánk
beles kiált: orozz el!
Nem akarok példa lenni,
csak ragyogó álom.
Én a sárkány vagyok,
neked megmutatkozom .
Megsüketül, aki elélvez,
de kell ma a mohóság,
s a lélek - hullamereven
fáradt szőke üstökre vár.
Ki nyögte fallosz hús hadát
basz, de fuldokolni restell,
lassan él az, mint a vének,
diáknak felelt a Mester.
Nyim-nyam, bim-bam
temetik a tetemem.
Valójában gyomrod forog
egy disznóölésen.
Az álmom mind belőled él,
hát kellj fel, és járj vizen!
Néha tűzbe tedd kezed,
öleljen mézes szavad estelen!
Háttérben szüzek menekülnek
ótankörös röffre.
Vonszolnak üres napok,
lovag jő, szívembe döf be,
lágyan. Sárkány vagyok...
ZSÍRSÁRKÁNY!
Görbülő farkamba harapok,
ÉS LESZ MÉG FOLYATÁS!
AJÁNLOM, BUZAKÍGYÓ LÉGY!
Bizalmat osztani, újra játszani félve?
Persze most itt a másnap,
és annak minden kelléke.
A bársonylóban mint olyan,
nem is történik semmi,
azért írtam, hogy fájjon,
az ajtóm nenyiccsd ki!
Az istenek, a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém, hogy ellep a
víz,
hol eltűnök, hol a betűk tűnnek
el.
Kopnak értelmem ráncai,
lobban letépett fátyolom,
kezemben szakóca,
hogyha ott vagy megtalálom.
És a kígyó elengedte a farkát,
békanyálon száll az álom.
Ki siratja ott múltját?
Vérmeleg lélekzetem visszafogom.
Piniszoknyában nőfalók
prédájaként érdem-élni!
Dobsegg! pipacslik a pinád,
csipetnyit csíp, ha magömlik.
Nyílt szívem sebére
halkan szövöm lélekhálóm,
farkam boaként torkodon,
csak a lelked nem találom.
Míg sikolyod föl nem csendül
fizesd önkéntes véradód!
Téged testvér hátamra veszlek
Veled csak szárnyalok.
Lopni jár az álommanó,
ezüsttollból rá is jutott,
a tegnap egén
még holdsarló aratott.
Mijaz, amit szorítok
ordítok, verdesek?
Ő egy doboló táltos,
partra vetett szeretet.
Borzolom a szót - szeretet -,
ne vedd hiába szádra!
Értelme játék, önmagáért
adom
magasztalja csöved hatalmasra!
Esett a gázóra ára,
egy jel sima bőröndön mindig rám
mutat,
zárva a bánat, a riglije rozsdás,
álomkalászomban szagultunk lukat, huszat.
a fájdalom jövőjét álmok
őrzik,
körülötte bánat szőtte
tüskevár
fázva égek, gyorsan halok,
GYURMA VAGYOK! - habár ...
Megvámolt verspír, csipp csepp egy csepp
öt csepp meg tíz csorran a vérem.
Legyen a végén csávó, majd
lerúgja valaki!
Záróra! GYÚRJA MEG AZ ISTEN! :-)))))