fázom, hogy lássam
fázom, hogy megérintsem
akarom, hogy megérintsen
a hozzám tartozó akarat
mert rezignáció az egész
semmi, csak megsemmisülés
élt, hogy lássam
élt, hogy megérintsem
hagytam, hogy megérintsen
a hozzám tartozó mindenség
mert ennyi lenne az egész:
semmi, csak megsemmisülés
...........
Tűz és Víz
Éjszakák és Nappalok
Bűn és Bocsánat
Lágy és Kemény
Hegyek és Völgyek
Magasság és Mélység
Az árnyék és a Fény
Ezek vagyunk mi
Te és Én
...................
semmiség
gyertyaláng fénye csóvál
kormos sötétség lobbantja
fátylát
hátra hagyta a szavakat
méreg, erős és fekete
a győzelem és a gyász fennhangja
elvek csatája, buta játék
hazudok
forog velem a világ
Szerelem? Szerettem, igen.
És, mint pille, suhant álmából a
virág
épült jövevény, híd és
rombolás egy világ
a léleg súgja
testet formál a bűn, mely harcot akart
az érzéki tangót
maradót, akarót és vágyót
Igen, ha a hold becsukja a szemét
és tiszta lesz érted a levegő
narancsgőzben úszó tested illatát
érezzem
Gúny álmok zavartak fel
fennhéjázva, hogy a szél akarja csak az
érintést
de miért fáj, ha ismerem
hiába takaró, hiába vétkezem
veled léteztem, a hatalmat éreztem
tisztán, ahogy szavak jönnek a
sorból
a tangó, a száraz ölelés
vágyat rajzoltam, hadakoztam
és, mint visszavetett termés a hulló
csillag se robban
más volt
mást éltem
másképp éreztem
nem volt
nem létezett
mégis átért, mint hullám a
hegyet
háborút akartam és nem
gyászolni
önmagam harcánt, álszent igazát
szeretett? igen
megvetett? igen
Engem akart? igen?
Nézhettem volna, ha lett volna fény
nézhettem volna, ha van érv
láttam őt, nem kerestem
minden hajnallal mást üzent
akartam, hogy ilyen legyen
akartam, hogy ne emésszen
mozdulok, szóra, zenére
vállaltam
én leszek
hiú ábránd
alázat, hatalom
férfi
nem fehér és fekete, elmém se
szürke
nem gőzzel itatott gyengeség
büszke
a hitre és a tangóra
lángot akartam, ölelni és oltani
tüzet akartam és fényt az
éjszakához
semmis lettem
harcba indult férfi
egy vad románcért
háború, gyász, harcosok a
festményen
férfiak
ripacsok, elvek totál valója
a gyertya is csonkig égne, viaszba mártva
testem
elfeledett a rombolás
el akart felejteni
Vagyok. Vállalva
Vagy. Átaludva minden éjszakát
És közben álmodni oly nehéz
.................
nos íme hát
akota@freemail.hu