Ezer gondolat-
ezer varázs..
sóbálvánnyá vált
ideák.
Melyeket kergettünk,
néha utolértünk,
letettünk..
Szabaddá tett lelkek jelzik
kosza lépteink nyomát..
Tanítványok az élet vizén,
s az újból és újből
feltörő vagány magány...
Mosollyal szemlélt emlékcserepek..
csomagok, vagy csak játékszerek,
ösztönös vadászestek,
átmulatott jeges termek...
Mindig egy volt a lényeg..
adni tudni, hisz kapni nem lehetett,
erősődni, látni, élni..
elengedi azt ki másra tartozik..
nem birtokolni, csak vállat adni.
utat mutatni, megnyitni..
élvezni ahogy tovaszáll.
Maradtam én,
az ego sem kontrolál - már
mégis..
boldog vagyok, csak hiányos..
a tükörben csak magam látom,
egy részét az egésznek
s a szemekben kutatatom magam,
mert tudom..
én is egész vagyok.
.
Érte-m.
mert értem.
....
:)