Vers mindenkinek

hú na jó kezdek elszállni
:-))
nem csoda

Lelked a gyöngy.
Földön göröngy.
Szélben csönd.
Vizben gyöngy.

es a gyongyoket a felszinre hozza,
de ki menti meg a lelket, ami
elkarhozott?

Kavicsot mélység gyönggyé aláz.
Aztán jön egy gyöngyhalász...

az eletem hallott,
mar csak szellemkent kisertek.
tul mely volt a viz.
es lehuzott a sok kavics
amit a kabatom zsebebe tettem.

mert lefújt az emberekről minden bájt a szél
ert a piszkosszürke beszivja a derengést.
ami reggelről maradt
felcsatolod tested
nyakadba veszed lépted
lényed áthüti a hideg
csak makog a szived.

AZ a vörösbarnás derengés
a használton
az a lecsöpögött gyertya
a kabáton
az a nagy lyuk
a harisnyádon
az a te életed
barátom.

de meg milyen vekony es meg lyukas is.
aztan ha mar nincs mit tenni
a pocsolyabol is lehet inni.
aztan egy kis cigaretta.
ha meg minden torik szakad,
lehet uszni a dunaba.

Használt pasik, használt lányok
Nyűtt sorsok, fáradt talányok,
Surrannak falak szegletén,
S szívük vacogása felett
Fázós-vékony kabát a remény.

"Miert lennek tisztesseges, kiteritenek ugyis
mert ne legyek tisztesseges, kiteritenek ugyis."

azt mondjátok meg nekem
-töprengek csak szüntelen-
minek minden bizalom
ha átvernek a palánkon
és nem is mentem túl messzire...

itt vagyok
kicsit elhasznált a munka
de a ruhám tip-top ;)

csak a hideg teszi dzso,
hogy minden szürkébb
minden elhasználtabb,
hogy koszosak a telefonfülkék,
mert befolyt a hólé,
mert lefagyott a mosoly minden arcról
mert lefújt az emberekről minden bájt a szél

Hello Gab, itt vagy?? :-)

Dzsó, nem a ruha teszi az embert,
se nőt, se férfit ;)

Mint lehasznált rongyok, az utcán
sétálnak a nők
Kit még viselnek rongyosan
Kit már eldobtak
Aztán megint fölszedtek kócosan
Mint használt ruhák, cipők
Egymáson halomban
Turkálók kezétől szívük néha dobban
Elnyűtt nők téblábolnak
Újat aligha találsz
Mert drága
S ha nem is
Be sem engednek a boltba
Elhordott ingek, szoknyák, kendők,
Lógócsöcsű, lógófaszú szeretők
Foltozott ruhák, megvart ruhák
Jut bárkinek, ha igényesebb
De mindet régi évad szülte
Egy sem trendi
És egyre kevesebb
A cérna ami segít
Erő, ami hevít
Elhordott kabát és nadrág
Tele vele az utca
Kevés aki még tiszta
S az a kevés sem tudja...

Marcell:
Excell'!
:) )

miaszitu fiatalok
hétvégéken pangavers
fataloko szitamaja
kékenvége hangjahers

Attach minden rendben ?
Gondok mutatkoznak kendben.
Gondolja at jol a kertben,
Nem egy .... On sem egy ..
Megis jo, ha nincsen csendben.

...gyalog.
Sakk-matt-lakk.
Sokk.
Rég meghalt okosok.
Túlvilági vigyorgások.
Gésával kék egü árkot ások.
A más ok szép ek.
Vegyétek és egyétek ebédtek.

Csordásné Csordás Attila: Vers senkinek
Mintha a mintha egy als ob volna!
Mintha valamit akartam volna!
A világ rút, ragadd meg és mutass be neki!
-Csordásné vagyok
-Én meg egy ....

(jaj de Petőfis lett... :) ) )

Mi a szitu, fiatalok?
Hétvégéken pang a vers?
Ebéd jár az eszetekben?
Nincs még kész; a krumpli nyers,
Dermedt a hús, mélyhűtőből
Nemrégen vették elő,
Amíg minden megfő s puhul,
Addig versre jut idő!
:)

Mi a szitu, fiatalok? hétvégén pang a vers?

Bőr alá mélyen fúródhat a szálka,
Borotva-élt a láb csupaszon tapos,
Köröm csikordul meg, táblát karistolva:
Mindmegannyi élmény, oly csodálatos,
Akárcsak az öröm, ami legott elfog,
S szívem melytől boldogan repes,
Midőn valóságod létembe tolakszik --
Ahogyan most gyűlölsz, kérlek, úgy szeress.

Köszi.

feküdj le és hunyd le szemed,
fújd ki feszült lélegzeted,
gondjaidat ereszd szélnek,
álmaid már útrakélnek...
jóéjt marion

"Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,
hosszú és rövid alakítja egymást,
magas és mély kulcsolja egymást,
sok hang össeolvasztja egymást,
korábbi és későbbi követi egymást,
Ezért a bölcs
sűrgés nélül működik
szó nélkül tanít,
nézi az ármlást, és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti"

Mások megismerésének első lépcsőfoka
az önismeret.
Megértenei az embereket csak a
szívünkkel lehet,
ugyanazzal aszívvel,
amelybe magunkat már befogadtuk.

ha rejtőzik a harcos, az nem látszik,
lehet, hogy valaki éppen rá vadászik,
vagy ő vadászik, mert ez is lehet,
egyik esetben sem könnyebb a szerep...