...nagyon is jól tudjuk, hogy a dolgok nem
saját erejük révén hatolnak
belénk és nem való formájuk
és lényegük szerint lakoznak
bennünk, mert ha így lenne, valamennyien
egyazon módon fogadnánk be őket!! A
világ dolgai az embertől függenek,
és úgy élnek bennünk, ahogy mi
akarjuk. Ha változtatás nélkül
valamit is befogadnánk, ha az emberi értelem
elég alkalmas és határozott lenne
ahhoz, hogy az igazságot saját
eszközeivel megragadja, akkor – mivel az
eszközök minden emberben megvannak –
az igazság kézről kézre
járna, egyikembertől a másikig. Csak
legalább egyetlen dolog akadna a világon, a
sok közül, amelynek közös
megegyezéssel mindenki hitelt adna. De az a
tény, hogy nincs és nem is akadhat olyan
állítás, amelyről ne folyna
perlekedés és vita közöttünk,
arra mutat, hogy természetes
ítélőkészségünk a
dolgokat nem fogja fel tisztán!! Az én
ítéletem más, mint a társamé,
vagyis felfogásunk
különböző, tehát
ítéletünket nem a minden emberben
közösen meglévő
természetadta készség
irányítja, hanem valami más!!