...úgy látszik ez az, amitől a
legjobban irtózunk, hogy
összetörjünk és megbukjunk és
legyőzessünk, és tényleg ne
legyünk más, mint semmi. A legjobban
rettegünk attól, hogy életünk
kudarc legyen, és csőd. Becsvágy az a
kétségbeesés, amely éjjel-nappal
észtveszetten küzd az ellen, hogy az ember
ne roncsolódjék szét, és
fennmaradjon valamely látszatban, mint a
tehetség gyakorlata, és
győzedelmeskedjen a műben!!