irodalom

6976: Kosztolányi műfordításai közt van, sok nagyon aranyos, hasonló jellegű verssel együtt.

Negatív "élmény" is jöhet?
Most olvastam el Andy Grove (Gróf András, a mikroprocesszor alkotójának, az Intel elnökének önéletrajzi könyvét Átúsztam címmel. A pasi ebben elmeséli élete első húsz évét, amit Magyarországon élt át. Nagy várakozással néztem elébe, egyszerűen arra voltam kíváncsi, hogy egy kétségtelenül nagy tehetségű és sikeres ember mit kapott ettől az országtól (mármint a deportálások előli bújkáláson kívül :( ), mire emlékszik stb. De a könyv felszínes, tele apró tévedésekkel és csúsztatásokkal, ami persze az ilyen típusú könyveknél még elfogadható - talán .... De nyelvileg olyan slendrián, olyan idegesítően rossz, hogy arra nincs kifejezés. gondolom ez a fordító és a szerző együttes "sikere". Szóval ne olvassátok el, semmire sem jó.

Én most olvastam Hunter S. Thompsontól a Rumnaplót és ajánlom mindenkinek. Más mint a Félelem és reszketés... De ugyanúgy alap:)

Na ugye mondtam h vannak benne kimondottan szar fordítások is.

Egyébként a témához kapcsolódik Nick Cave egy korábban már emlegetett remeke is, épp Havasi Attila fordításában:
Nick Cave:
Millhaven Réme
A város, ahol lakok, Millhaven
Poros és hideg és ronda
De alkonyatkor nézd meg, mikor az egészet
A naplemente aranyszínbe vonja
Ilyenkor indultam rendszerint utamra
Lallalala, lallalaláj
Isten gyermekeinek sorsa a halál
Lorettának hívnak, de jobban áll a Lottie
Tizenöt éves leszek nemsokára
Ha láttál zöldebb szemet, mint az enyém, az lehet
De hogy nálunk, az totál ki van zárva
Ezenkívül büszke vagyok nagy szöszi hajamra
Lallalala, lallalaláj
Anyu gyakran mondogatta, sorsunk a halál
Hallottál már biztos a Millhaveni Rémről
Hogy karácsonykor nem jött haza a kis Blakey-gyerek
Meglett egy hét múlva a Kispatakba fúlva
A feje be volt zúzva, a zsebében kövek
El lehet képzelni, hogy bőgött az anyja
Lallalala, lallalaláj
A Bill Blakey gyereknek is sorsa a halál
Aztán meg O’Rye, az irodalomtanár
Úgy találta foxiját az ajtóra szegezve
Másnap a vén lökött behozta blökit
Végig kellett néznünk, ahogy eltemette
Gyászbeszédet tartott, és mi meghatódtunk rajta
Lallalala, lallalaláj
Minden ártatlan kis lénynek sorsa a halál
A mi kis városkánkon a döbbenet lett úrrá
Rögtön elterjedt pár kiagyalt baromság
De aztán jött csak még, hogy a Joe szaki fejét
A polgármesteréknél a szökőkútba dobták
Egy kis bűnügy a várost hogy megkavarja
Lallalala, lallalaláj
Aki Isten gyermeke, sorsa a halál
Aztán, az élet durva, Mrs. Colgate le lett szúrva
Bár nem volt profi munka egyáltalán
Még élt az öreg tyúk, mikor jöttek a zsaruk
És bemondta: Loretta volt, a szembeszomszéd lány!
Húsz rendőr a szobámat egyből megrohanta
Lallalala, lallalaláj
Öregnek és fiatalnak sorsa a halál
Igen, én vagyok az, Lottie, Millhaven Réme
Én tartom a várost rettegésben
A szemem nem is zöld, a hajam nem is szőke
Lassan asszem, fordítva van éppen
Pici huncut szám van, csak túl nagy a habja
Lallalala, lallalaláj
Előbb vagy utóbb sorsunk a halál
Kiskoromtól kezdve mind azzal jön egyre
Hogy így meg úgy az ördög bújt belém
Meg hogy égetnivaló, de hát mit tegyek, na jó
Így van, basszus, én vagyok a Rém!
Tökre bosszant, csoda, hogy még nem ment az agyamra
Lallalala, lallalaláj
Anyu folyton mondogatta, sorsunk a halál
Jó, én öltem meg Blakey-ék fiát, meg a vén spinét
Joe szakit a körfűrésszel én intéztem el
De nem kínzok kutyákat, azt két hetedikes állat
A Büdös Bohoon volt meg a tahó Dinnyefej
Elköpöm az egészet, hogy mindenki hallja
Lallalala, lallalaláj
Akit Isten megteremtett, sorsa a halál
Meg ott a többi mind, drága kistestvéreink
Tán baleset volt, ne beszéljünk róla
Hát hova lett a télen a húsz kissrác a jégen
A TILOS tábla velük együtt elsüllyedt a tóba
Nemhogy megnéznék a házunk, ott van mind alatta
Lallalala, lallalaláj
Még a legkisebbeknek is sorsa a halál
Mikor kilencvenegyben leégett egy az egyben
A Bella Vista telep, hát az baszott nagyot szólt
Buktak a biztosítók, a sok tulaj meg szívott
És a háttérben egy kiscsaj meg némi benzin volt
Ahogy a láng magasra csap, annak van ám hangja
Lallalala, lallalaláj
Gazdagnak, szegénynek sorsa a halál
Mindent beismertem a bírónak a perben
De röhögtem csak rajtuk, mikor vittek
Be az elmegyógyba, és hát itt vagyok azóta
Nem egy Ritz, de megúsztam a sittet
Az ember egy idő után már otthonának tartja
Lallalala, lallalaláj
Isten gyermekeinek sorsa a halál
Csak a dokik jönnek feszt, hogy megint Roschach-teszt
Ki akarnak készíteni, látom
Megbántam, kérdik, erre közlöm, hogy hogyne, persze!
Ha tudtam volna, tovább is csinálom!
Szóval Roschach meg Prozac és nincsen semmi baj
Lallalala, lallalaláj
Isten gyermekeinek sorsa a halál
Lallalala, lallalaláj
Boldogságban úszok, és minden tök király
Lallalala, lallalaláj
Minden nagyon rendben, és minden tök király
Lallalala, lallalaláj
Isten gyermekeinek sorsa a halál
Én nagyon szeretem.

Tolsztoj: Anna Karenina, nagyon jó (és nem kötelezőből olvasom, hanem magamtól)

Néha akkor ugranak be az embernek dolgok, mikor egész mással foglalkozik. Kutyaetetés közben beugrott, hogy az egyik szerző (talán épp ő írta a Melittás verset) Stephen Crane, ha jól emlékszem (miután több, mint tíz éve olvastam, és akkor is csak egyszer, mert kölcsönbe' volt, korántsem biztos, hogy jól).

6978: "amerikai népballada" :D
Van ám több szép fordítás is :)
Lizzie Borden fejszét fogott
Anyjára negyvenszer sújtott,
S mikor ezzel szépen meglett,
Apjára vert negyvenegyet.
--és--
Lizzie Borden fejszét fogott,
négybe vágta anyját legott,
Lendült kezében a balta,
Apját is feldarabolta.

6977: ezt ki írta?

6976:
Bájos versike.
Emlékeztet kicsit Lizzie Bordenre :)
Lizzie Borden took an axe
And gave her mother forty whacks
When she saw what she had done
She gave her father forty-one.
A magyar verziót nemtom pontosan, valami ilyesmi rémlik:
Lizzie a fejszét remekül kezelte,
Édesanyja fejét negyvenszer beverte,
Tettének látványa rá oly mélyen hatott,
Apja buksijára negyvenegyet csapott.

6970: nekem tetszettek, amiket beírtál (most nincs időm többre). Emlékeztet azokra a versekre, amiket egyszer régen olvastam, még a suliban. Amerikai szerzők versei voltak benne, kis rózsaszín könyvecske, ha jól emlékszem. Sajnos a szerzők közül most senki neve nem ugrik be, de egy vers igen:
Mérget tett a teába a kis Melitta.
Nagymama meghalt menten, hogy megitta.
Melitta apja így szólt szemrehányón:
Mondd, mit csináltál édes kisleányom?
Ismeri esetleg valaki?

6973: Ja ez az? Hát ez sehogy :)

6968: "Ha még mindig nem értesz, kérlek írj üzenetet!" Szívesen levelezek veled, nade nem így.
6970: Ki az a Havasi Attila?

6972: vagyis: http://www.wiw.hu/pages/forum/topic.jsp?messageID=5436763#message5436763

6970: (http://www.wiw.hu/pages/forum/topic.jsp?messageID=5436763#message5436763 - ról beszélek)

6947: Nem lehetetlen, nekem pl. sikerult vegigolvasni :-)

Na, jobb ötlet híján, irodalom (mivel Helga 6957-el teljesen egyetértek, sőt, erre gondoltam én is reggel), visszatérek délelőtti önmagamhoz:
Kinek hogy tetszik Havasi Attila?

6968: Nem tudom, min röhögöd magad halálra, vajon azon, amin én?

6964: egy szóval sem mondtam, hogy nem szeretem a vitát! Csak szeretnék IRODALOMról vitázni, ha már ez a topik címe, és nem sértegetéseket/sértődéseket olvasgatni oldalakon keresztül.
Én úgy érzem, ha egy "irodalom" nevű topikban bármi másról megy a vita (helyesírás, irónia mibenléte, gyerek büfiztetésének fortélyai, stb.), az felesleges. Ez a bejegyzésem is felesleges.
Ha még mindig nem értesz, kérlek írj üzenetet! Köszi!

- Háborog a lelkiismeret, mi?!! (mosolyog]

6965: A Mit hallgatsz topikban is kerülnek a műcímek mellé kommentárok, amik adott esetben vitát indukálnak, szóval a vita az sztem alap, nem kiküszöbölhető, amúgy meg miért ne lehetne ütköztetni véleményeekt egy-egy szerző, mű, stílusirányzat, stb... kapcsán?!

Javaslom, legyen ez a topik is olyan, mint a "Mit hallgatsz most?" : Mindenki beírja a szerzőt és műcímet, és megy a dolgára.
Hm? MBT, téged kérdezlek, egyetértesz? - kész, >halálra röhögöm magam< arc

6957: Mindig minden vita parttalan. Ha azért nem szeretjük a vitát, mert parttalan, akkor semmilyen vitát nem szeretünk.
Javaslom, legyen ez a topik is olyan, mint a "Mit hallgatsz most?" : Mindenki beírja a szerzőt és műcímet, és megy a dolgára.
Hm? MBT, téged kérdezlek, egyetértesz?

Spiró könyv ma a mi családunkba is megérkezett. De most először a férjem olvassa.

6961: najó a szinkron egy kicsit túlzás!

6959: szinkronolvasok: nappal a súlyos Spiró könyv, este az ágyban jön újra Nabokov, reggel beszámolok róla. (örül, mosolyog]

6955: Igen, amit elmondtam, az a grammatikára is igaz, de a helyesírásra is. Szerintem. De most már én is kezdem ezt unni, mint az már a 6954-ből is kiderül..

6956: milyen a Nabokov?

na végre!

konstruktív javaslat: mivel itt vagyunk néhányan, akik az irodalomról szeretnénk beszélgetni, nem lehetne-e bevezetni a következőket:
- a jogban már bevált ártatlanság vélelme alapján javaslom, hogy, ha valaki rosszul írja egy szerző nevét, azt jóhiszeműen könyveljük el tévedésnek
- hogy azonban mégse maradhasson rosszul írt változat javítás nélkül (szerintem is tiszteletlenség helytelenül írni valaki nevét), aki először észreveszi, küldjön privát üzenetet a beírónak, amelyben udvariasan felhívja figyelmét tévedésére. Így az, aki rosszat írt, saját maga bejegyzésére válaszolva postolhatja a kijavított verziót (persze csak a nevet), valahogy így
9999: helyesen X.Y.
Akkor senki sem sértődik meg, és véget vetünk a parttalan vitáknak.