14005: a katarzis az, amikor
elolvastál-hallottál-láttál
valamit, és fájó szívvel
mégis arra gondolsz, hogy jó, hogy ember
vagy, és hogy vannak körülötted
más emberek is: jók is, kevésbé
jók is. Ettől szép az irodalom,
ettől szép a művészet (a
"magas művészet" kifejezést
nem szeretem, nem tudom hová tenni - igaz nem is
akarom). Legalábbis szerintem. De ha más
szerint más a katarzis, azt is el tudom fogadni.